Fotóalbumok
A gyermekkönyvtár látogatói voltak november 21-én a magyarnándori általános iskola tanulói, 22-én pedig a varsányi Baba-Mama Klub vezetői és tagjai.
„Az ember, helyesebben az emberi lélek a XVIII. században elvesztette iránytűjét, és azóta nem örök rendeltetése felé: fölfelé, hanem hanem a föld felé haladt. Haladt, sőt szaladt az anyagi javak után, amelyeknek kielégíthetetlen végcélja: a pénz, a hatalom, a csillogó siker, az érvényesülés, az élvezet, a szerelem, a hírnév, szóval minden, amit csak a föld nyújthat… A mai válság oka tehát maga az ember. Az elanyagiasodott, a még életében földdé vált ember… Mi tehát a teendő? … Az elmerülés, a megsemmisülés hínárjából csak akkor és csak úgy tudunk kievickélni, ha egy magasabb életigény központjába a lelket állítjuk…”
A balassagyarmati Helytörténeti Gyűjteményben Laura nővér előadására összegyűlt hallgatóság nagy valószínűséggel gondolhatta, hogy a Vas Ágnes által elmondott fenti idézet talán már a meghívott vendégtől származik, pedig nem. A gondolatokat nem más írta, mint Farkas István, a Balassi Bálint Gimnázium hajdani igazgatója, a Balassagyarmat megyei város szegényügye az 1935. esztendőben című írásában. (Nógrád-Honti nagy naptár az 1936. szökőévre. Kiadja a Balassagyarmati Városi Szegényügyi Bizottság, Balassagyarmat, Hollósy Géza könyvnyomdája, 1936)
Farkas István pedig Laura nővér nagypapája volt.
A világ nem sokat változott, a társadalmi válságok ciklikusak, az alapvetésekre sem a múltban, sem a mában nem sikerült megoldást találni.
A szülők, nagyszülők – gyermek, unoka közötti szellemi kapocs továbbéléséről már Baritz Sarolta Laura beszélt. Az általuk formálta gyermekkori paradicsomi körülmények, a belőlük áradó szeretet, a vallásos érzület, példamutatás örökké megmaradó és továbbélő erőt jelentett, amely az élet minden nehéz pillanatában segítségemre volt – vallotta Laura nővér. Felidézte, hogy a piarista rendbe belépett, papi szemináriumot is végzett nagypapa, Farkas István és az ír bevándorlók (O’Neill-ről Nell-re magyarosítottak) lánygyermekének házasságához pápai felmentésre volt szükség. A művész hajlamú nagymama és az iskolában szigorú, otthon vajszívű nagypapa életét mindig vidám kiegyensúlyozottság jellemezte. Nell nagymama örökvidám életszemlélete akkor sem változott meg, amikor egy tragikus baleset örökös sántaságra kárhoztatta. Sarolta unokája életét lélekjelenlétével mentette meg, feláldozva magát, a baleset következményeit azonban már nem kerülhette el. Sarolta az édesapja halálát fájdalmasan élte meg, de éppen édesanyja szenvedése, ápolása és halála vezette el ahhoz a döntéséhez, hogy életét gyökeresen átalakítva Isten szolgájává váljon, és a domonkos renddel ápolt lelki kapcsot megerősítve belépjen a rendbe. Sarolta – aki anyagi javakkal bőven kecsegtető polgári pályának mondott búcsút édesanyja halála után – túl akar lépni a médiumokat az utóbbi években eluraló szenzációhajhászó besoroláson, amely a multik fényes világából az egyház szolgálatába lépett nővért állítja középpontba. Őt a domonkos rend felé vezette erős közösségi életük, hitelveik igazsága és azok racionális magyarázata, lévén, hogy Laura nővér is racionális, összefüggéseket kereső embernek vallja magát.
A négyéves teológia elvégzése után a római Szent Tamás Egyetemen elhangzottak érttették meg vele, hogy a közgazdaságtant az egyház társadalmi tanítására alapozva másként is lehet szemlélni, azonban ennek elterjesztéséhez, ahogyan külföldön, úgy itthon is, paradigmaváltásra van szükség.
2010-ben a Sapientia Hittudományi Főiskolán az ő és társai szervezésében beindult a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban c. képzés, s bár a gazdasági, pénzügyi elit – a válság menti reménytelen útkeresésben – már tanúsít némi megértést az újszerű elvek elfogadásában, azért maradt még tennivaló az erényetikai szemlélet elterjesztésében. A világgazdaságot sok évtizede uralja az a szemlélet, hogy a gazdaság hajtómotorja az önérdek, a haszonelv, a profit maximalizálása, az ember pedig eszköz a piac érdekében. Az egyházon belül a domonkosok által vezérelt új paradigma éppen ezzel ellentétes: a profit eszköz a közjó, az emberi kiteljesedés érdekében, a piacot tekintve az ember nem eszköz, hanem alany, a szociális igazságosság elveit pedig az államnak is kiemelten figyelembe kell vennie.
Előadását Laura nővér a nagypapától vett gondolatok megerősítésével zárta: Az emberi lét lényege a jóság, a szabadság és az Istenben gyökerezett élet.
Az előadást követően Borenszkiné Imre Éva, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatója köszöntötte Laura nővért, a diákok virágcsokrot nyújtottak át, édesanyja nővérének hajdani iskolatársa, Faragó Edit pedig régi képekkel és levelekkel kedveskedett a vendégnek.
Laura nővér tevékenységét nem csak az oktatás, az egyház gazdasági tanításának terjesztése fémjelzi. Ő lett a vezetője a domonkosok kezelésében lévő kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola támogatói megújításának is. Ennek keretében Fogadj örökbe egy ablakot címmel hirdettek programot, mely során nagylelkű adományok révén befejeződhet az épület ablakainak felújítása (részletek itt olvashatók)
Nagy László
2012. november 6-án, kedden 17 órakor, a könyvtár galériáján
a magyarnándori Képzőművész alkotóműhely kiállításának megnyitójára került sor
Ferenczy Judit, Horváth Krisztina, Varga Ildikó és Vaskor Gábor munkáit
Piatrik Valéria, a magyarnándori művelődési ház vezetője
ajánlotta a közönség figyelmébe.
Közreműködtek: Paróczi Viktória – vers és Csordás Aliz, Takács Karla Natasa – klarinét
A fiatalabb korosztály képviselői már aligha emlékeznek a Dózsa György arcképével díszített húszforintos papírpénzre, az idősebbek között viszont biztosan akad még, aki egykor pengővel is fizetett. Mindezek a bankjegyek a Balassagyarmattal oly sok vonalon kapcsolódó Horváth Endre műhelyében készültek. A város minden évben megemlékezik a híres elődről.
Ezek az őszi emléknapok rendre Horváth Endre halálának időpontjára esnek. Hiszen a pénzjegytervező grafikusművész itt nyugszik, a gyarmati temetőben, nem messze a katolikus ravatalozótól.
A sírkertben kezdődött idei tiszteletadáson nem más, mint a méltó utód, ma használatos bankóink tervezője, Vagyóczky Károly grafikusművész – a más elfoglaltság miatt távollévő Barát Gellért nyomdaipari szakember helyett – méltatta Horváth Endre munkásságát, kiemelve azt, hogy Európában is egyedülálló módon a táj, a magyar vidék varázslatos képei, a népviseletes palóc menyecskék is megjelentek az általa megmetszett pénzjegyeken. Mivel minden esztendőben ezeken az emléknapokon a város múltjának egy-egy kiemelkedő alakjára szintén emlékezik az utókor, így ezúttal Reményi Károly, a tizenkilencedik század második felében tevékenykedett főbíró, valamint sógora, Farkas Ferenc ügyvéd munkásságát méltatták. Medvácz Lajos polgármester szavai által megelevenedett a két, egymásba több helyen kapcsolódó életút, a család szerepe, a közéleti pályafutások emelkedői és bukkanói, a kor politikai élete.
A sírhelyeknél történt koszorúzásokat követően a Helytörténeti Gyűjtemény épületében folytatódott az eseménysor. Itt Csach Gábor előbb alpolgármesteri minőségében köszönte meg Vagyóczky Károlynak, hogy saját gyűjteményéből Balassagyarmatnak ajándékozott tizenegy nyomólemezt (melyek mindegyikén Horváth Endre által metszett női fej látható), huszonhárom különböző tematikájú rézmetszetet, egy – szintén női fejet ábrázoló – ceruzarajzot, valamint saját, Hollókő várát ábrázoló festményét. Majd művészettörténészként beszélgetett a mesterrel. Ez a terefere szinte kiselőadásként tárta az érdeklődők elé, mit is jelent a rézmetszés művészete, milyen műhelytitkok tudójának kell lenni a pénzjegytervezőnek, milyen aprólékos, sokrétű az a feladat, amelynek során a bankjegyekre kerülnek a kimunkált alkotások.
Hegedűs Henik
Megjelent Vagyóczky Károly ajándéka a városnak – Horváth Endre Emléknap Balassagyarmaton címmel a Nógrád Megyei Hírlap 2012. október 18-i számában.
2012. októbr 7-én, a könyves vasárnapon vendégünk volt
Juhász Katalin előadóművész,
valamint Izolda népi játékaival (gyöngyfűzés, csuhébaba készítés, kötélfonás)
ismerkedhettek meg a gyerekek.
2012. október 2-án, kedden17 órakor
Dr. Papp Lajos szívsebész professzor volt a vendégünk.
A hit szerepe a gyógyulásban címmel tartott előadást.
Gali Zoltán 2009 nyarán az Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszékén a Természetvédelem Tehetséggondozó Műhely keretében kezdett először tájkutatással foglalkozni. Szakdolgozatában a szandai Várhegy tájváltozásait és földtudományi tájértékeit dolgozta fel. Eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon (Kerekegyháza, Kalocsa, Eger, Thessaloniki) mutatta be.
Csillagházbeli előadásán megismerhettük, hogy hogyan is alakult ki évmilliókkal ezelőtt a Cserhát, hogy a geológiai formációk hogyan befolyásolták a mai táj kialakulását, megismertük a tájalkotó tényezőket (domborzat, éghajlat, talajszerkezet, vízrajz, növénytakaró, emberi tevékenység) és azt, hogyan lehet vizsgálni és dokumentálni egy táj arculatának változásait.
Gali Zoltán 1782-től egészen a jelenkorig vizsgálta a területet ábrázoló térképeken, illetve műholdfelvételeken a környék növényzettel való borítottságát, összehasonlította az egyes ábrázolt növényzettípusok (erdő, szőlő), illetve a lakott területek kiterjedését és a kiterjedés változásait. Bemutatta a közönségnek, hogy a terepbejárás során milyen értékelési szempontok alapján elemeznek, pontoznak egy területet (egyediség, régiség, idegenforgalmi, hagyományőrzési, esztétikai, történelmi, tudományos, ismeretterjesztési, néprajzi, kultúrtörténeti, ökológiai jelentőség, veszélyeztetettség), s hogy minek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy-egy tájalkotó elem tájértéknek minősüljön. S hogy ez miért is fontos? A szandai Várhegy és a mellette található Péter-hegy egyes részei különböző kezelésben állnak és különböző védettséget élveznek (régészeti terület, Natura 2000-es terület, műemléki környezet, magánterület), ezért nehéz az egységes kezelésük. Gali Zoltán felmérései alapján a fent említett heterogén védettség helyett egy egységesen kezelhető területet javasolt védelemre, melybe beleilleszkedne a Várhegy, a Péter-hegy és környéke a kőbányával együtt. A védettség és az egységes kezelés létrehozásával a gazdasági szempontok miatt ültetett fafajták (erdei fenyő, fekete fenyő, fehér akác) helyett könnyebben visszatelepíthetők lennének az eredetileg honos tölgyfajták és a gyertyán, megszüntethető lenne a terület mozaikszerű növényzetborítottsága (amely épp a felszabdalt földterületek miatt alakult ki), és a geológiai értékek (vulkanizmus nyomait bemutató mesterséges és természetes feltárások) további felvételével az oktatást és az ökoturizmust szolgáló értékes terület lenne megmenthető utódaink – és természetesen magunk – számára.
Az előadó kedves barátja, a szintén balassagyarmati Mizera Tamás informatikus könyvtáros megszívlelendő soraival zárta előadását:
Aki látott már töltésről felröppenő madarat eltűnni a cserjék szőtte titkos dimenziókban, elfogadja: tövisek, ágak és emberek laza szövetségét fenntartani szükséges, ha másért nem is, önmagunk megismerése miatt.
2012. szeptember 6-án, csütörtökön 16.30 órakor a Helytörténeti Gyűjteményben, a Honismereti Kör közgyűlésének keretében Pekár István újságíró, szerkesztő, Nógrád megye díszpolgára ajánlotta a közönség figyelmébe a Balassagyarmati Honismereti Híradó 2011. évi számát. Vas Ágnes, a Honismereti Kör elnökségi tagja számolt be a kör elmúlt öt évéről.
