Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook

Fotóalbumok

«     30  31  32  33  34  35  [ 36 ] 37  38  39  40  41  42       »
2012-03-29

Hangodi Lajos nyugalmazott hírközlőrendszer-tervező a Honismereti Kör összejövetelén kétrészes előadást tartott Balassagyarmat technikatörténeti örökségéről. Tavaly a vezetékes telegráfról, távíróról beszélt, idén a földfeletti vezetékes telephon, a telefon és a távbeszélő volt a témája.
2011-ben a vetítettképes előadásból az érdeklődők megismerhették azt az utat, melyet a hírközlés fejlődése a városban bejárt a kezdetektől napjainkig.
A hallgatóság megtudhatta, hogy az 1850-ben  megépült Pest – Vác – Verőce – Pozsony – Bécs közötti távíróvonal létrejötte fontos volt Balassagyarmat vezetékes távíróvonalának majdani építése szempontjából, mert keresztülhaladt Verőcén, az akkor Nógrád megyei településen. Évekkel később ezen a távíró póznasoron épült meg Pesttől Verőcéig a távíróvezeték, s erről a távíró póznasorról ágazott le a távíróvonal Verőcétől Balassagyarmat felé. 1866 fordulatot hozott Balassagyarmat hírközlésének történetében, ez az évszám jelenti a vezetékes hírközlés kezdetét. A korabeli tanácsülés jegyzőkönyve szerint ugyanis fölszólítás érkezett a város elöljáróságához: „B.Gyarmat és Szécsényig felállítandó telegraph vonalon B.Gyarmati állomáson szükséges két szoba és egy pitarból álló szállást és évenként 6 öl fát ki szolgáltatni a város közönsége felszólittatik.” Ez azt jelentette, hogy hamarosan telegráfkészülék kezdi meg működését: a hír ezentúl a villamos szikra sebességével érkezik. Ahhoz azonban, hogy működhessen a távírókészülék, hatalmas vezetéképítési munkát kellett elvégezni. A város távíróvezetéke Pestről a Magyar Királyi Főtávírda helyiségéből indult. A Pest – Verőce – Pozsony közötti vasútvonal mellett meglévő távíró póznasoron, Pesttől Verőcéig hajlított tartóvasakat, porcelán elszigetelőket és távíróvezetéket kellett építeni, Verőcétől Balassagyarmatig azonban egy egész távíróvonalat, több mint ezer távírópóznát, hajlított tartóvasat, porcelán elszigetelőt, és egy távíróvezetéket kellett kiépíteni az út mellett. Az út nyomvonalvezetése többé-kevésbé megegyezett a mai közútéval, azonban Vácról jövet Érsekvadkertet elhagyva Lőrinc pusztánál ez az út nem kanyarodott el balra, mint ma, hanem egyenesen haladt tovább a Szt. Lőrinczi puszta – Ráczok szállása – Galiba szállás – Nyíres szállás – Balassa Gyarmath nyomvonalat követve. Tehát a vác-kassai állami útvonal Verőce és Balassagyarmat közötti része mellett épült ki a távíróvonal 1866-ban. 1889-ben az akkori távírdaépítési kerület térképén már két távíróvonalat látunk a verőcei elágazástól Balassagyarmat felé. Az egyik Pestre, a másik Vácra futott be. A századelőn készült balassagyarmati képeslapokon és fényképeken felismerhető az épületek tetőzete fölötti tetőtartókon a környékbeli, mindössze hat-kilenc vezetékes távíró ellátását működtető távíró légvezeték. Az 1900-as évek elején a polgárok részéről elhangzott, újságok címoldalon írták: „Telefont a székvárosnak!” Az első törvényhatósági távbeszélő hálózat (távbeszélő vonalak a vármegye székhelye és a járási székhelyek között), Balassagyarmat – Losonc között 1905-ben épült meg. 1908-ban kiépült a távbeszélő vonal Balassagyarmat és a főváros között.
A vonalak a vasútállomásról indultak Losonc, Aszód felé, Ipolyszögtől a közút mellett a főváros felé. A járási székhelyekre a vonalak fokozatosan épültek ki: Szécsény, Gács, Fülek felé. További törvényhatósági távbeszélő vonalak vezettek Rétság, Szirák irányába.
A balassagyarmati távbeszélő hálózat az épületek tetőzetén acélcső tartón, acél kereszttartókon, porcelán szigetelőkön épült meg. A távbeszélő vonalak a vasútvonalak mellett hagyták el várost, mindhárom irányban. 1910-ben Balassagyarmaton 57, Losonczon 127, Salgótarjánban 47, Szécsényben 6, Gácson 6, Szirákon 3, Rétságon 3 előfizetőt tartottak számon. A törvényhatósági vonalak jellege átalakult közhasznú távbeszélő vonallá. A vonzáskörzetben 3 előfizető jelentkezésekor a postán távbeszélő központot telepítettek.
1910-ben a balassagyarmati polgárok részéről elhangzott, újságok leírták: messze van a posta, a távírda, a távbeszélő központ. 1910-ben a város vezetése önfeláldozó döntést hoz: a majd 70 éves város- (község) házat átalakítja postapalotának. 1911 tavaszán megállapodás született az épület bérbeadásáról, az éves bér 7.200 korona.
1912 őszén megkezdődhetett az épület átalakítása. 1912. október 1-jén megnyílt a posta, távírda, távbeszélő központ épülete.

Szabó Andrea


Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. május 15-i számában

2012-03-22

 

2012. március 22-én, csütörtökön 17 órakor, a könyvtár kupolatermében

Nagy Ervinné 

Diákszínpad című könyvének bemutatójára került sort.

 

A Mindszenty József életútjáról készült színdarabról 

Soós Viktor Attila  történész,  a Mindszenty Társaság titkára  beszélgetett a szerzővel.

 

Közreműködtek: Balla Péter és Orosz Gábor,  a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai.

 

2012-02-23

A közelmúltban Kovács Gábor, építész tartott előadást a Honismereti Kör összejövetelén Szakrális kisemlékek a Nógrádi-medencében címmel. Az építész elmondta: egy magyar–szlovák határon átnyúló együttműködés keretében a Nógrád Megyei Építészkamara részt vállalt a határ két oldalán folyó építészeti kutatásokban, amelyeknek egy része a szakrális kisemlékekre vonatkozik.

Hugyagtól Hontig próbáltam feltérképezni azokat a szakrális építményeket, amelyek kisebbek annál, mintsem, hogy egy ember beléphessen a falaik közé. A kisemlékek körébe tartoznak tehát az útszéli keresztek, az emlékoszlopok, kálváriák, káponkák – fejtette ki az építész, aki pataki származású lévén, a községet külön is vizsgálta. Kutatásaiból kiderült: már a 18. században három keresztet jelöltek a katonai térképek Patakon. A térképen feketével jelölt keresztek fából, a pirosak kőből készültek, és stratégiai helyként is funkcionáltak. A vetítettképes előadás során a közönség számos, főként a 19. századból származó kereszttel ismerkedhetett meg, amelyek ismétlődő díszítő motívumokat, keresztszár végződéseket mutattak, tehát a kőfaragók sorozatgyártására utaltak. Millenniumi kopjafák, Nepomuki Szent János-szobrok, Szentháromság szobrok tárultak fel a fotókon. Kovács Gábor összegzése szerint ha csak Patakon 15-20 ilyen emlék van, akkor a vizsgált 15 település akár 300 kisemléket is felmutathat, s még csak a kutatások felénél tartanak.

A kereszteket állíttató családok vagy konkrét esemény bekövetkezte után vagy valakinek az emlékére vagy általánosságban Isten dicsőítésére emeltek emléképítményeket, sokszor a saját kertjükben vagy a faluból kivezető úton, amely általában dombra vezetett fel. Így váltak e szakrális kisemlékek tájékozódási pontokká – szögezte le az építész, hozzátéve: a keresztek kőből, műkőből, fából készültek, a korpuszok pedig fémből, pléhből vagy ritkább esetben fából.

Dr. Kapros Márta néprajzkutató az előadáson egy érdekes adalékkal szolgált: a 18. században a káponkák köré temették a kereszteletlen gyermekeket. A muzeológus azt is hozzátette: Palóc földön a fakereszteknek van igazi művészi értéke, jelentősége.

Szabó Andrea

Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. március 3-i számában.

2012-02-09

Kovalcsik András, a Balassagyarmati Honismereti Kör örökös elnöke, a város díszpolgára tiszteletére emléktáblát avattak az általa megálmodott Helytörténeti Gyűjtemény, a Csillagház falán halálának ötödik évfordulóján.
A lokálpatrióta középiskolai tanár emléke előtt sokan tisztelegtek február 9-én, egy rendkívül hideg téli napon. A Balassi Bálint Gimnázium diákjainak műsorát követően Medvácz Lajos polgármester mondott ünnepi beszédet. – Azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, saját síremlékét készíti – idézte a város vezetője az Ipoly jobb partján fekvő Ipolykeszin született Ipolyi Arnold, nagyváradi püspök szavait, külön is kiemelve, hogy az elmúlt évszázadok, évtizedek sok kiváló tudóst, írót, helytörténészt adtak az Ipoly tájhazának és ezzel az országnak is.
Kovalcsik András, a Civitas Fortissima díszpolgára, a Honismereti Kör örökös elnöke is közéjük tartozott. Öt éve immár, hogy testi valójában nincs közöttünk. Munkássága, szelleme, szellemisége azonban Itt él velünk. A mai napon emléktáblával tisztelgünk előtte – mondta a polgármester, röviden ismertetve a helytörténész életútját.
Kovalcsik András 1931. november 28-án, Makón született. A pályakezdő matematika–fizika szakos tanár a nehéz ötvenes évek elején, szülőhelyén és környékén nem vállalhatott állást, és így kerültek feleségével együtt Nógrád megyébe. Előbb Salgótarjánban, majd nagyon rövid idő múltán Balassagyarmaton telepedtek le. Kezdetben az akkori Bajcsy Zsilinszky Általános Iskolában, majd egy év után a helyi tanítóképzőben gyakorolta hivatását, később a Balassi Bálint Gimnáziumba került, ahol sok életre szóló barátságot kötött. Közösségi ember volt, minden lehetőséget megragadott, hogy tevőlegesen, személyes példával is részt vegyen az iskolai, a városi és egyéb közösségek fejlesztésében, a szervezet jobbításában.
S mindezt nem öncélúan, nem a siker, a nyilvános elismerés vagy valamifajta pozíció elérése reményében, hanem az ügyért önmagáért tette. Munkája során mindig akként vált a rábízottak vezéregyéniségévé, amiként a példabeszédekben vezeti a jó pásztor nyáját; gondoskodással, együttmunkálkodással, közös cselekvéssel, aggódással és felelősséggel a nyájért – fogalmazott Medvácz Lajos, nyomatékosítva: Kovalcsik András vérbeli pedagógus, színes egyéniség volt, aki számára a sport, a kulturális tevékenység, a fényképezés, a helytörténeti kutatás, a hagyományápolás, a néptánc, az újság- és könyvszerkesztés egyformán szellemi felfrissülést, lelki egyensúlyteremtést eredményezett. Nyugdíjas éveiben, háromkötetnyi írásban gyűjtötte össze azokat az arcokat Balassagyarmat múltjából, akinek emléket szeretett volna állítani az utókor számára.
A legnagyobb elismerés az, amikor az a közösség tüntet ki figyelmével valakit, amelynek tagjaként dolgozik az elismerésben részesülő, így volt ezzel tanár úr is, akit a balassis közösség felterjesztése által jutalmaztak Balassi Bálint pedagógiai díjjal. A város vezetése előbb Pro Urbe díjjal, majd 1995-ben díszpolgári címmel jutalmazta Bandi bácsi áldozatos munkáját. De tulajdonosává vált Nógrád Megye Madách-díjának, és 2002-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetését is. Nyugdíjba vonulásakor pedig átvehette a Szondy-emlékplakettet. Városunkban minden 128. polgárra jut egy emléktábla, mely kiválóan mutatja, hogy mennyire fontos nekünk, gyarmatiaknak a múlt és a jelen kiválóságainak tisztelete. Különösen akkor, ha olyan embereket ismerhetünk el nevük márványba, gránitba való felvésésével, mint most Kovalcsik Andrást, akik éppen a múlt és a jelen kiemelkedő krónikásai – szögezte le a polgármester, majd Kovalcsik Andrásné szólt az egybegyűltekhez, aki köszönetet mondott a város önkormányzatának azért, hogy táblát állítottak férje tiszteletére éppen azon az épületen, melynek megszerzéséért oly sokat küzdött, s mely a hatalmas várostörténeti gyűjteménynek, előadásoknak és kiállításoknak ad otthont.
A Honismereti Kör első elnökévé őt választották, s 29 évig, haláláig töretlenül dolgozott. Kérem, őrizzék meg őt jó emlékezetükben – mondta az özvegy, kinek szavait követően a család tagjai és Medvácz Lajos leleplezték az emléktáblát, melyet megkoszorúztak az intézmények, barátok, tisztelők.


Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. február 11-i számában.

2012-02-09

A közelmúltban jelent meg a Balassagyarmaton élő Sztancsik József, nyugalmazott testnevelő tanár, edző könyve Magatartászavarok és korrekciós lehetőségeik hosszú távú sportokkal címmel. A témáról a napokban a Balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény vendégeként beszélgetett a szerző és Klagyivik Klaudia, a Gyarmati Televízió szerkesztője.
A szerzőt mint pedagógust különösein érzékenyen érinti a magatartászavarok problémája. Szinte menetrendszerűen halljuk, hogy a gyerekek kezelhetetlenek, viselkedésük eltér az elvárásoktól, és főként negatív irányban. Ezeket az eltéréseket nevezzük magatartászavaroknak. A felmérések azt mutatják, hogy a kezeletlen magatartászavarok igen-igen nagy százalékban személyiségtorzuláshoz vezetnek, ez pedig már a társadalom egészét érintő probléma, hiszen a társas kapcsolatokon kívül jelentkezik a munkavégzésben is, súlyos esetekben pedig a viselkedés eléri a jogilag büntethető szintet.
Szervezetünkben a belső elválasztású (neuroendokrin) rendszer sok mindent meghatároz. Ez a finom egyensúlyi rendszer vegyi kódokat hoz létre, és ez határozza meg reakcióinkat, viselkedésünket. Ezeket a „vegyi kódokat” befolyásolják öröklött tulajdonságaink és a minket érő hatások, impulzusok. Más-más hatásra, vagy valamelyik szervünk nem megfelelő működésére a kódok megváltoznak, ha az összhang megbomlik, megbomlik a belső egyensúly is, ami magatartászavarokban nyilvánulhat meg.
A szerző 1997–1998-ban óvodás és iskolás csoportokkal (és mellettük kontrollcsoporttal) végzett felmérései azt mutatták, hogy már pár hónapos, heti háromszori pár perces aktív mozgás (séta, kocogás, futás, kerékpározás) is jelentős viselkedésbeli javulást eredményezett.
Nem mindegy, hogy milyen típusú sportot választ a magatartászavaros gyermek. A fegyelmezettséget kívánó küzdősportok szabályok közé szorítják a viselkedést, de ennek hatására a gyermekben levő feszültség inkább összenyomott rugóhoz fog hasonlítani. A küzdősportok, a birkózás, bokszolás, karate, vívás, labdajátékok esetében vibráló figyelemre, „kihegyezett” idegekre, magas szintű agresszióra van szükség. Olyan szintű töltésre, feszültségre, amit már a legjobban felkészültek sem mindig képesek maradéktalanul feldolgozni. Sztancsik József szerint minden sportok közül legszerencsésebb, leginkább gyógyító hatásúnak a hosszú távú ciklikus sportok mondhatók, ugyanis ezek az eddig ismertetett módon kiegyensúlyozott, viszonylag alacsony feszültségszinten érik el a kívánt szintű homeosztázis állapotát. Annál is inkább, mert mint azt megállapították, a feszültségmentesítés állapota nagymértékben hasonlít a relaxáció állapotához, márpedig köztudott, hogy a feszült, ideges, kapkodó, agresszív személyek egyik legjobb öngyógyító eljárása a relaxáció. A szerző kiemeli: a hosszú távú sportok egyensúlyban tartják a belső rendszert, nem növelik a belső feszültséget, a mozgás ciklikussága, monotonitása szinte gyógyszerként hat. Nem kell koncentrálni, odafigyelni a hirtelen változásokra, reakciókra, nem kell „készenléti” állapotban, feszültség alatt állni. Emellett a hosszú távú sportnál nincs meg a közösség visszajelzése miatti kudarcélmény. A hosszú távú sport megtanítja a szervezetet az ingerek szelektálására, helyre teszi az egyén önértékelését, fokozatosan megtanít összpontosítani és tartósan figyelni, jelentősen jobban tűri és nem feltétlenül kudarcként éli meg a sikertelenséget. Kiegyensúlyozottabbá válik a szellemi és fizikai teljesítőképesség, kifejezetten javul az állóképesség, nő a munkabírás, csökkenti vagy megszünteti a motoros nyugtalanságot. Ezen kívül magasabb szintre fejleszti a mozgáskoordinációt, lehetővé teszi a gyorsabb mozgást, komplexen hat a szociális érzékenységre, s nem utolsó sorban mindezen változás érzésén keresztül feltétlenül javítja az önbizalmat.
– Az eredmények értékelése után arra a következtetésre jutottam, hogy a hipotézisem helytálló és véleményem szerint lehetséges a magatartászavarok korrekciója a hosszú távú sportokkal – szögezte le Sztancsik József.


Szabó Andrea

Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. február 17-i számában.

2012-01-30

Könyvtárunk mint 2000 óta minden évben, idén is megrendezte a Balassagyarmati panteon helytörténeti vetélkedőt a város kilencedik osztályos középiskolásainak. Az első fordulóban a jelentkezett 21 négyfős csapat feladatlapot töltött ki. Ez elég változatosan sikerült, a válaszok a szép feladatmegoldások mellett néha mosolyt csaltak a javítók arcára. Néhányan tudni vélték, hogy városunkban volt gömbkötők céhe, valaki váltig állította, hogy Balassagyarmaton állomásoztak az iparosok, és a másolások következményeként hamar átalakult a „cenzualista” kifejezés (= kereskedelmi, kézművesipari fejlődést hozó új telepes) c.listává majd egyszerűen c listává, ekkor már senki sem tudta volna megmondani, hogy mi is szerepel ezen a bizonyos listán… Mizser Attilának (a Palócföld c. folyóirat jelenlegi főszerkesztőjének) már emléktáblát avattak Balassagyarmaton és a Helytörténeti Gyűjteményben pataktörténeti kiállítás látható…
A középdöntőt – ahová mind a 21 csapat bejutott – a megszokott módon, két helyszínen bonyolítottuk le. A totó és a keresztrejtvény kitöltése, a darabokból összerakott képek felismerése és nagyjaink adatainak beazonosítása nem mindig volt könnyű, ennek ellenére a diákok lelkesen oldották meg a feladatokat. A két helyszín összesített eredménye alapján – a szoros verseny miatt – a hagyományos tíz helyett tizenegy csapat jutott be a döntőbe.
A Balassagyarmati panteon vetélkedő döntőjét hagyományosan a január 29-i városi ünnepnaphoz kötődően tartjuk, témája az 1919. január 29-i események és azok történelmi háttere. Mivel idén az ünnepnap vasárnapra esett, ezért 2012. január 30-án, hétfőn gyűltünk össze a városi könyvtár kupolatermében. A döntő előtt két felkészítő előadást tartottunk. Január 11-én a könyvtárban Bartha Attila tájékoztató könyvtáros készítette fel a témából a megjelent diákokat, január 26-án pedig Fónod Zsuzsanna csábi pedagógus adott elő a Csillagházban Az államfordulat hatása 1918–1920 között az Ipolytól északra fekvő településeken címmel a megjelenteknek, a Honismereti Kör tagjainak és a diákoknak.
A döntőre a diákok előre elkészített „házi feladattal” érkeztek: első feladatként a csapatok egy-egy tagja szónoklatot adott elő Mit jelent nekem a Civitas Fortissima? címmel. Szép szónoklatokat és méltó gondolatokat hallhattunk, majd a zsűri elvonult, hogy értékelje a szónoklatokat. Eközben a diákok is megszavazták saját győztesüket. Mindkét tanuló külön könyvjutalomban részesült. Második feladat keresztrejtvény kitöltése volt, ehhez igen jól kellett ismerni a cselekmények résztvevőit. Utoljára egy, az események előzményeit, történelmi hátterét taglaló hiányos szöveget kellett kiegészíteni megadott kifejezésekkel. Itt nem csak alapos tudásra, hanem megfelelő szövegértésre és mondatalkotási képességre is szüksége volt annak, aki jól akarta megoldani a feladatot. A végeredmény kialakulása után a zsűri eredményt hirdetett. Minden résztvevő diák könyvjutalomban részesült, a könyvtár a jelen lévő felkészítő tanároknak verseskötettel köszönte meg a munkáját. Végül a jelen lévők elsétáltak a Civitas Fortissima szoborhoz, ahol a két győztes szónok elmondta beszédét, majd koszorúzással záródott a rendezvény.
Nagyon örülünk, hogy évről évre minden középiskolából jelentkeznek csapatok a vetélkedősorozatra, hiszen a feladatlap kitöltése és a két vetélkedőn való részvétel nem kevés plusz munkát és felkészülést igényel. Reméljük, hogy a résztvevő diákok a jövőben kicsit másképpen, értőbb szemmel tekintenek majd városunkra.

Ács Zsuzsanna
 

2012-01-26

A Balassagyarmati Honismereti Kör közelmúltbeli rendezvénye az 1919. január 29-i csehkiverésre való emlékezés témaköréből merített, hiszen Balassagyarmat 20. századi történetének e kiemelkedő eseménye során a város polgárai, köztisztviselői, a vasutasok és a diákok a környéken állomásozó katonaság segítségével fegyverrel kiűzték a cseh megszálló csapatokat, s ezáltal Balassagyarmat megmaradhatott Magyarország részeként. A hős cselekedetért Balassagyarmat elnyerte a Civitas Fortissima címet.
A téma sok fiatal érdeklődését felkeltette, így a felvidéki Csáb község pedagógusa, Fónod Zsuzsanna is a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében gyűjtötte adatai egy részét a komáromi Selye János Egyetemre, Simon Attila professzor vezetésével készített szakdolgozatához, mely az első világháborút lezáró események, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a csehszlovák állam létrejötte időszakát vizsgálta 1918–1920 között. Az új állam fegyveres erővel igyekezett határait minél délebbre tolni, a magyar etnikumú lakosságot is fennhatósága alá vonva. Ennek az inváziónak ellenállva győztek a balassagyarmatiak, ám Ipolyságot elfoglalták a cseh légionáriusok, s csak a tanácsköztársaság magyar katonái szabadították fel május folyamán a cseh megszállóktól. 1919. június 12-én a Legfelsőbb Tanács deklarálta a végleges csehszlovák–magyar határvonalat, így a magyar katonaság kivonult Ipolyságról, s az Ipoly északi oldalán elfoglalt falvakból, hiszen az Ipoly folyó képezte a határvonalat.
Hiánypótló szakmunkájában s előadásában Fónod Zsuzsanna bemutatta az ipolysági és ipolynyéki járásban zajló harci eseményeket, s az államalakulás körüli túlkapásokat. A cseh hivatalnokok eltávolították a magyar nemzeti kultúrát és történelmet szimbolizáló szobrokat és emlékműveket. A társadalom képét jelentősen megváltoztatta, hogy a magyar értelmiség jelentős része nem tette le a hűségesküt az új államra, ezért kiutasították őket Magyarországra. Az értelmiséget a továbbiakban csupán a helyi papság képviselte, akik magyarul celebrálták a miséket. A harcok elmúltával a magyar falusi lakosság kevésbé érzékelte a változást, továbbra is megtartotta magyar népszokásait, az iskolában magyarul tanult, s az ipolynyéki járás lakosai Balassagyarmat vonzáskörzetét sem cserélték fel másra, hiszen, ha betegek voltak, oda jártak kórházba, oda hozták a vásárba terményeiket, s ha lehetett, ott vásároltak be.
A Civitas Fortissima eseményére idén Fónod Zsuzsanna élvezetes előadásával emlékeztek a Honismereti Kör tagjai és az érdeklődők, valamint a Balassagyarmati panteon középiskolás vetélkedő 11 döntős csapatának képviselői, akiknek ez az összejövetel volt az egyik felkészítő vetélkedő döntőjére.

Szabó Andrea

Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. február 21-i számában.

2011-12-08

A száz éve Balassagyarmaton született Zórád Ernő grafikusművészről, a magyar képregény atyjáról tartott előadást Csach Gábor művészettörténész a Csillagházban, a Honismereti Kör összejövetelén. A hallgatóság előtt kibontakozott az a „piszok egy vadregény élet”, amelyet a művész az Egy vándorfestő ifjúságai című önéletrajzi művében örökített meg.
Csach Gábor, aki annak idején mint a városi televízió riportere faggatta a mestert életútjáról, úgy fogalmazott: varázslatos életszeretet, életerő, derű áradt belőle, mindez éles megfigyelőképességgel, öniróniával, cinikus humorral fűszerezve. Szülővárosa – ahol két kiállítása is volt az 1990-es években – tíz munkáját őrzi, s a Horváth Endre képzőművészeti díjat adományozta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és a Budavár Díszpolgára címmel is kitüntetett művésznek. Zórád Ernő – aki egy négyszáz éves múltra visszatekintő Nyitra megyei nemesi családból származott – a felvidéki Dacsókesziben töltötte gyermekkorát, majd szüleivel a fővárosi Tabánba költözött, melynek haláláig a szerelmese maradt. A kiválóan rajzoló fiú az Iparművészeti főiskolán Haranghy Jenő tanítványa lett, évfolyamtársa volt Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy és Amerigo Tot néven váltak ismertté. Az alkalmazott grafikát művelő fiatalember először dekoratőrként, kirakatrendezőként tevékenykedett, majd Wallburg Egon álnéven festve vett részt a virágzó képkereskedelemben. A második világháborús orosz fogságból megszökve az akvarellek és grafikák készítése után olajjal is megtanult festeni, de a gyors, fürge, virtuóz vonalvezetés mindvégig közelebb állt hozzá. Az 1940-es években elkészítette irodalmi panteon sorozatát – többek között Villont, Madáchot, Karinthyt, Krúdyt, Adyt, Móriczot illusztrálva, majdhogynem önálló műveket alkotva.
1949-től a sajtó lett igazi közege: a Magyar Vasárnapnak, a Pesti Izének, a Szabad Szájnak rajzolt karikatúrákat. Az 1950-es években a Pajtás, a Füles, a Galaktika munkatársa lett, 1954-ben létrehozta első képregényét, az Utazás Plutóniába címűt. 320 képregény fűződik nevéhez, s neki köszönhetjük az első magyar szóbuborékos képregényt, a Winnetou-t is. Zórád alkalmazta először a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. 36 diafilmet is készített, művei megkomponáltsága kiemelkedő. Időskori művészi virágzását az 1934-ben lebontott Tabán megidézése hozta el: erős atmoszférájú, felejthetetlen akvarelleken ábrázolta Krúdy letűnt világát, a Tabán romantikus utcáit a képregényekből ismert alakokkal, járókelőkkel.
– Centenáriumán szinte nincsen fővárosi hely, amely ne tisztelegne előtte, az első kerületben emléktáblát kapott, s megnyitotta kapuit a Zórád Ernő életmű-kiállítás is a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban – mondta Csach Gábor, aki a mester által énekelt sanzonokat megörökítő hangfelvételekkel is megidézte az éjszakai bohém világ hősét, a nők kitartó hódolóját, a színes és tartalmas életű „utolsó lovagot”.

Szabó Andrea

Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2011. december 14-i számában

Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook