Fotóalbumok

A fiatalabb korosztály képviselői már aligha emlékeznek a Dózsa György arcképével díszített húszforintos papírpénzre, az idősebbek között viszont biztosan akad még, aki egykor pengővel is fizetett. Mindezek a bankjegyek a Balassagyarmattal oly sok vonalon kapcsolódó Horváth Endre műhelyében készültek. A város minden évben megemlékezik a híres elődről.

Ezek az őszi emléknapok rendre Horváth Endre halálának időpontjára esnek. Hiszen a pénzjegytervező grafikusművész itt nyugszik, a gyarmati temetőben, nem messze a katolikus ravatalozótól.

A sírkertben kezdődött idei tiszteletadáson nem más, mint a méltó utód, ma használatos bankóink tervezője, Vagyóczky Károly grafikusművész – a más elfoglaltság miatt távollévő Barát Gellért nyomdaipari szakember helyett – méltatta Horváth Endre munkásságát, kiemelve azt, hogy Európában is egyedülálló módon a táj, a magyar vidék varázslatos képei, a népviseletes palóc menyecskék is megjelentek az általa megmetszett pénzjegyeken. Mivel minden esztendőben ezeken az emléknapokon a város múltjának egy-egy kiemelkedő alakjára szintén emlékezik az utókor, így ezúttal Reményi Károly, a tizenkilencedik század második felében tevékenykedett főbíró, valamint sógora, Farkas Ferenc ügyvéd munkásságát méltatták. Medvácz Lajos polgármester szavai által megelevenedett a két, egymásba több helyen kapcsolódó életút, a család szerepe, a közéleti pályafutások emelkedői és bukkanói, a kor politikai élete.

A sírhelyeknél történt koszorúzásokat követően a Helytörténeti Gyűjtemény épületében folytatódott az eseménysor. Itt Csach Gábor előbb alpolgármesteri minőségében köszönte meg Vagyóczky Károlynak, hogy saját gyűjteményéből Balassagyarmatnak ajándékozott tizenegy nyomólemezt (melyek mindegyikén Horváth Endre által metszett női fej látható), huszonhárom különböző tematikájú rézmetszetet, egy – szintén női fejet ábrázoló – ceruzarajzot, valamint saját, Hollókő várát ábrázoló festményét. Majd művészettörténészként beszélgetett a mesterrel. Ez a terefere szinte kiselőadásként tárta az érdeklődők elé, mit is jelent a rézmetszés művészete, milyen műhelytitkok tudójának kell lenni a pénzjegytervezőnek, milyen aprólékos, sokrétű az a feladat, amelynek során a bankjegyekre kerülnek a kimunkált alkotások.

Hegedűs Henik

Megjelent Vagyóczky Károly ajándéka a városnak – Horváth Endre Emléknap Balassagyarmaton címmel a Nógrád Megyei Hírlap 2012. október 18-i számában.

2012. októbr 7-én, a könyves vasárnapon vendégünk volt 

Juhász Katalin előadóművész, 

valamint Izolda népi játékaival (gyöngyfűzés, csuhébaba készítés, kötélfonás)  

ismerkedhettek meg a gyerekek.

2012. október 2-án, kedden17 órakor

Dr. Papp Lajos  szívsebész professzor volt a vendégünk.

A hit szerepe a gyógyulásban címmel tartott előadást.

Gali Zoltán 2009 nyarán az Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszékén a Természetvédelem Tehetséggondozó Műhely keretében kezdett először tájkutatással foglalkozni. Szakdolgozatában a szandai Várhegy tájváltozásait és földtudományi tájértékeit dolgozta fel. Eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon (Kerekegyháza, Kalocsa, Eger, Thessaloniki) mutatta be.

Csillagházbeli előadásán megismerhettük, hogy hogyan is alakult ki évmilliókkal ezelőtt a Cserhát, hogy a geológiai formációk hogyan befolyásolták a mai táj kialakulását, megismertük a tájalkotó tényezőket (domborzat, éghajlat, talajszerkezet, vízrajz, növénytakaró, emberi tevékenység) és azt, hogyan lehet vizsgálni és dokumentálni egy táj arculatának változásait.

Gali Zoltán 1782-től egészen a jelenkorig vizsgálta a területet ábrázoló térképeken, illetve műholdfelvételeken a környék növényzettel való borítottságát, összehasonlította az egyes ábrázolt növényzettípusok (erdő, szőlő), illetve a lakott területek kiterjedését és a kiterjedés változásait. Bemutatta a közönségnek, hogy a terepbejárás során milyen értékelési szempontok alapján elemeznek, pontoznak egy területet (egyediség, régiség, idegenforgalmi, hagyományőrzési, esztétikai, történelmi, tudományos, ismeretterjesztési, néprajzi, kultúrtörténeti, ökológiai jelentőség, veszélyeztetettség), s hogy minek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy-egy tájalkotó elem tájértéknek minősüljön. S hogy ez miért is fontos? A szandai Várhegy és a mellette található Péter-hegy egyes részei különböző kezelésben állnak és különböző védettséget élveznek (régészeti terület, Natura 2000-es terület, műemléki környezet, magánterület), ezért nehéz az egységes kezelésük. Gali Zoltán felmérései alapján a fent említett heterogén védettség helyett egy egységesen kezelhető területet javasolt védelemre, melybe beleilleszkedne a Várhegy, a Péter-hegy és környéke a kőbányával együtt. A védettség és az egységes kezelés létrehozásával a gazdasági szempontok miatt ültetett fafajták (erdei fenyő, fekete fenyő, fehér akác) helyett könnyebben visszatelepíthetők lennének az eredetileg honos tölgyfajták és a gyertyán, megszüntethető lenne a terület mozaikszerű növényzetborítottsága (amely épp a felszabdalt földterületek miatt alakult ki), és a geológiai értékek (vulkanizmus nyomait bemutató mesterséges és természetes feltárások) további felvételével az oktatást és az ökoturizmust szolgáló értékes terület lenne megmenthető utódaink – és természetesen magunk – számára.

Az előadó kedves barátja, a szintén balassagyarmati Mizera Tamás informatikus könyvtáros megszívlelendő soraival zárta előadását:

Aki látott már töltésről felröppenő madarat eltűnni a cserjék szőtte titkos dimenziókban, elfogadja: tövisek, ágak és emberek laza szövetségét fenntartani szükséges, ha másért nem is, önmagunk megismerése miatt.

2012. szeptember 6-án, csütörtökön 16.30 órakor a Helytörténeti Gyűjteményben, a Honismereti Kör közgyűlésének keretében Pekár István újságíró, szerkesztő, Nógrád megye díszpolgára ajánlotta a közönség figyelmébe a Balassagyarmati Honismereti Híradó 2011. évi számát. Vas Ágnes, a Honismereti Kör elnökségi tagja számolt be a kör elmúlt öt évéről.

2012. június 5-én, kedden az ünnepi könyvhét programjaként vendégünk volt  Dr. Garamvölgyi László, az Országos Rendőrfőkapitányság kommunikációs igazgatója.

Garamvölgyi László több mint húsz éve a magyar rendőrség emblematikus alakja a médiában, emellett számos sikeres krimi és oknyomozó, tényfeltáró kötet szerzője, többek között:

• A rendőrség megköszöni
• A maffia fogságában
• Bankrablók - A móri vérengzéstől a brókerbotrány
• Hogyan halt meg József Attila

Előadásának fő témája a közelmúltban megjelent, 25. könyve volt, melynek címe: Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt.

Az est folyamán szó esett korábbi kiadványairól, valamint rendőrségi munkájáról.

A Jobbágy Károly Alapítvány és a Madách Imre Városi Könyvtár 

2012. június 1-jén, pénteken  Jobbágy Károly emléknapot tartott

15. 00 Emléktábla-avatás a költő szülőházánál, a Kossuth u. 12. szám alatt

Beszédet mondott: Jobbágy Ilona

16.00 Irodalmi kávéház

A pályamunkákat értékelte és a díjat átadta: Herczeg Hajnalka, a kuratórium elnöke

Közreműködött: Csábi István és a Balassagyarmati Dalegylet