Fónod Zsuzsanna előadása a Helytörténeti Gyűjteményben
A Balassagyarmati Honismereti Kör közelmúltbeli rendezvénye az 1919. január 29-i csehkiverésre való emlékezés témaköréből merített, hiszen Balassagyarmat 20. századi történetének e kiemelkedő eseménye során a város polgárai, köztisztviselői, a vasutasok és a diákok a környéken állomásozó katonaság segítségével fegyverrel kiűzték a cseh megszálló csapatokat, s ezáltal Balassagyarmat megmaradhatott Magyarország részeként. A hős cselekedetért Balassagyarmat elnyerte a Civitas Fortissima címet.
A téma sok fiatal érdeklődését felkeltette, így a felvidéki Csáb község pedagógusa, Fónod Zsuzsanna is a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében gyűjtötte adatai egy részét a komáromi Selye János Egyetemre, Simon Attila professzor vezetésével készített szakdolgozatához, mely az első világháborút lezáró események, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a csehszlovák állam létrejötte időszakát vizsgálta 1918–1920 között. Az új állam fegyveres erővel igyekezett határait minél délebbre tolni, a magyar etnikumú lakosságot is fennhatósága alá vonva. Ennek az inváziónak ellenállva győztek a balassagyarmatiak, ám Ipolyságot elfoglalták a cseh légionáriusok, s csak a tanácsköztársaság magyar katonái szabadították fel május folyamán a cseh megszállóktól. 1919. június 12-én a Legfelsőbb Tanács deklarálta a végleges csehszlovák–magyar határvonalat, így a magyar katonaság kivonult Ipolyságról, s az Ipoly északi oldalán elfoglalt falvakból, hiszen az Ipoly folyó képezte a határvonalat.
Hiánypótló szakmunkájában s előadásában Fónod Zsuzsanna bemutatta az ipolysági és ipolynyéki járásban zajló harci eseményeket, s az államalakulás körüli túlkapásokat. A cseh hivatalnokok eltávolították a magyar nemzeti kultúrát és történelmet szimbolizáló szobrokat és emlékműveket. A társadalom képét jelentősen megváltoztatta, hogy a magyar értelmiség jelentős része nem tette le a hűségesküt az új államra, ezért kiutasították őket Magyarországra. Az értelmiséget a továbbiakban csupán a helyi papság képviselte, akik magyarul celebrálták a miséket. A harcok elmúltával a magyar falusi lakosság kevésbé érzékelte a változást, továbbra is megtartotta magyar népszokásait, az iskolában magyarul tanult, s az ipolynyéki járás lakosai Balassagyarmat vonzáskörzetét sem cserélték fel másra, hiszen, ha betegek voltak, oda jártak kórházba, oda hozták a vásárba terményeiket, s ha lehetett, ott vásároltak be.
A Civitas Fortissima eseményére idén Fónod Zsuzsanna élvezetes előadásával emlékeztek a Honismereti Kör tagjai és az érdeklődők, valamint a Balassagyarmati panteon középiskolás vetélkedő 11 döntős csapatának képviselői, akiknek ez az összejövetel volt az egyik felkészítő vetélkedő döntőjére.
Szabó Andrea
Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. február 21-i számában.
