Térképi érdekességek Nógrád megyéből - Hegedüs Ábel előadása
A Balassagyarmati Honismereti Kör nyári szünet előtti utolsó előadását Hegedüs Ábel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárának kutatója tartotta Térképi érdekességek Nógrád megyében címmel. Az előadó kiemelte, hogy a megye térképeiről már dr. Gazdag László írt egy összefoglalást, mely 1964-ben a Múzeumi füzetek sorozatban jelent meg, majd időrendi sorrendben ismertette a megyénket ábrázoló térképeket, számos vetített képpel illusztrálva az elmondottakat.
Az előadás első részében az első katonai felmérések ismertetésére került sor. A 18. században a megváltozott harcmodor következtében a Habsburg-birodalmi hadvezetés számára is nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő az ellenség területét ismerni, hanem a saját területek felmérésére is nagy szükség van a hadmozdulatok megtervezéséhez, de a felvonulási útvonalak, ellátórendszerek áttekintéséhez is. Ezért a katonatisztek számára elrendelték a birodalom teljes felmérését, amelynek 1763 és 1884 között három teljes térképsorozat elkészülte lett az eredménye. A három sorozat egyre korszerűbb mérési és ábrázolási technikával készült, ezáltal egyre több információt tudott nyújtani a térkép használóinak.
A szomszédos Hont vármegyébe is ellátogattunk, és egy térképészet-történeti érdekességet tekintettünk meg Bernece, Baráti és Kemence térségéből. Ennek különlegessége a térképlap készítője, Tóth Ágoston volt. Az 1848-as szabadságharc ezredese kapta azt a feladatot, hogy megszervezze és vezesse az önálló Honvéd Térképészeti Intézet elődjét, és a bemutatott térképszelvény volt az, amelynek elkészítését ő maga végezte.
Az eredetileg katonai célokra készült térképek a múlt század elejétől átszerkesztve, a kifejezetten hadászati tartalmuk elhagyásával, illetve kiszínezve és domborzatárnyalással ellátva kereskedelmi forgalomba is kerültek, bárki számára elérhető, nyílt térképekké váltak. A nagyközönség ekkor találkozhatott először lakókörnyezetének első szabatos térképi ábrázolásával.
A trianoni döntés után megjelent térképszelvényeken már látható az új országhatár, ami a Felvidék 1938-as visszacsatolásakor újra eltávolodott Balassagyarmattól, és a hegyek lábához, a nyelvi határra került, majd a második világháború utáni térképeken már újra az Ipolynál húzódik.
A második világháború utáni topográfiai térképek időrendben levetített lapjai látványosan mutatták be a város és környékének fejlődését, átalakulását egészen napjainkig.
Ezután újabb érdekességek következtek: előbb egy térképvázlat 1920-ból, mely Nógrád vármegye testedző egyesületeinek helyét, jellegét és létszámát mutatta be, majd két érdekes légi fénykép 1937-ből, melyeket az olasz légierő gépe készített. Ezeken jól megfigyelhető a város akkori kiterjedése, és az, hogy akkoriban még minden talpalatnyi földet megműveltek, parlagot és erdőterületeket szinte elvétve sem lehet rajtuk látni.
Ezt két, az amerikai hadsereg által készített térkép bemutatása követte, melyek eltérő kidolgozottságuk mellett abban is különböztek egymástól, hogy míg a (cseh)szlovák területen az egyik szlovák, míg a másik magyar nyelvű névanyagot használt, feltehetőleg attól függően, hogy elkészítésükhöz milyen alapanyagot tud-tak találni.
Ezt követően láthattunk még csehszlovák kiadású topográfiai szelvényt is Balassagyarmat környékéről, majd elérkeztünk a hetvenes-nyolcvanas évek polgári topográfiai térképszelvényeihez.
Itt az előadó arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy az ebben az időszakban megjelent magyar térképek az Ipoly régi medréig ábrázolták az ország területét, mivel hivatalosan ott húzódott az országhatár, a csehszlovák szelvényeket viszont az Ipoly új medréig rajzolták meg, tehát a régi és új meder közötti terület (a műfüves focipálya környéke) mindkét ország térképezéséből kimaradt (fehér folt).
Ez után rövid áttekintés következett a környék tájfutó és a Palóc Tájékozódási Triatlon térképeiről, majd az előadó beavatta a hallgatóságot a várostérkép-készítés rejtelmeibe, ugyanis arról mesélt, hogyan készítette el 1987-ben Balassagyarmat egyetlen, kifejezetten idegenforgalmi célra készült térképét. Bemutatta a kiadást előkészítő levelezést, felhasznált alapanyagokat, és az akkoriban még kötelezően előírt tudatos térképi torzításokról is beszélt. A térkép készítésének iratanyagát az előadás végeztével átadta a Helytörténeti Gyűjtemény számára.
A bemutatott anyag a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárából származik.
Kovács Péter
