Kovács Gábor építész előadása szakrális kisemlékeinkről
A közelmúltban Kovács Gábor, építész tartott előadást a Honismereti Kör összejövetelén Szakrális kisemlékek a Nógrádi-medencében címmel. Az építész elmondta: egy magyar–szlovák határon átnyúló együttműködés keretében a Nógrád Megyei Építészkamara részt vállalt a határ két oldalán folyó építészeti kutatásokban, amelyeknek egy része a szakrális kisemlékekre vonatkozik.
– Hugyagtól Hontig próbáltam feltérképezni azokat a szakrális építményeket, amelyek kisebbek annál, mintsem, hogy egy ember beléphessen a falaik közé. A kisemlékek körébe tartoznak tehát az útszéli keresztek, az emlékoszlopok, kálváriák, káponkák – fejtette ki az építész, aki pataki származású lévén, a községet külön is vizsgálta. Kutatásaiból kiderült: már a 18. században három keresztet jelöltek a katonai térképek Patakon. A térképen feketével jelölt keresztek fából, a pirosak kőből készültek, és stratégiai helyként is funkcionáltak. A vetítettképes előadás során a közönség számos, főként a 19. századból származó kereszttel ismerkedhetett meg, amelyek ismétlődő díszítő motívumokat, keresztszár végződéseket mutattak, tehát a kőfaragók sorozatgyártására utaltak. Millenniumi kopjafák, Nepomuki Szent János-szobrok, Szentháromság szobrok tárultak fel a fotókon. Kovács Gábor összegzése szerint ha csak Patakon 15-20 ilyen emlék van, akkor a vizsgált 15 település akár 300 kisemléket is felmutathat, s még csak a kutatások felénél tartanak.
– A kereszteket állíttató családok vagy konkrét esemény bekövetkezte után vagy valakinek az emlékére vagy általánosságban Isten dicsőítésére emeltek emléképítményeket, sokszor a saját kertjükben vagy a faluból kivezető úton, amely általában dombra vezetett fel. Így váltak e szakrális kisemlékek tájékozódási pontokká – szögezte le az építész, hozzátéve: a keresztek kőből, műkőből, fából készültek, a korpuszok pedig fémből, pléhből vagy ritkább esetben fából.
Dr. Kapros Márta néprajzkutató az előadáson egy érdekes adalékkal szolgált: a 18. században a káponkák köré temették a kereszteletlen gyermekeket. A muzeológus azt is hozzátette: Palóc földön a fakereszteknek van igazi művészi értéke, jelentősége.
Szabó Andrea
Megjelent a Nógrád Megyei Hírlap 2012. március 3-i számában.
