Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook

Helytörténeti Gyűjtemények

[ 1 ] 2  3  4  
2022-05-20

„A jelszó: B.-Gyarmatnak gymnázium kell, sohasem volt oly buzgón hangoztatva, mint jelenleg” – írta a Nógrád-Honti Ellenzék 1898 őszén a gimnáziumot és a polgári iskolát összehasonlító cikkében, majd így folytatta: „Tagadhatatlan, hogy ez idő szerint a gimnázium az az iskola, melynek végbizonyítványával, az érettségivel az összes kenyér kereseti pálya nyitva áll a tanuló előtt.”

1878-ban Karlik János és Manóssy Alajos építészek irányításával készült el a Deák Ferenc utcában a polgári iskola épülete, melyben 1900. szeptember elsejével indult meg a polgári iskolai mellett a nyolcosztályos gimnáziumi képzés. Az épület gyorsan szűknek bizonyult a két iskolatípus számára. A polgári leányiskola 1903-ban elköltözött a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utcai új építménybe, a fiúpolgári pedig megszűnt. Ezen a nyáron az épület mindkét végét megtoldották 12 méterrel, az udvarra pedig tornacsarnokot emeltek. Az egyéb javítások jelentős csúszást okoztak a létesítmény átadásában, ezért az oktatás 1903. október elsejéig bérelt helyiségekben folyt. Az intézményben az I. világháború alatt rövidebb-hosszabb ideig katonaság, tornatermében hadikórház volt. Az 1921–22-es tanévtől felvette Balassi Bálint nevét. Előbb főgimnázium, az 1924–25-ös tanévtől az 1935–36-os tanévig reálgimnázium, attól kezdve állami gimnázium.

Az intézmény fenntartása a városra hárult, s az örökös pénztelenség miatt csak adományok segítségével sikerült karbantartani: 1928-ban kisebb tatarozás, 1934-ben csatornázás, 1936-ban pedig részleges vízvezetés történt, ez utóbbi csak 1938-ban fejeződött be. 1937-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium megállapodást kötött a várossal a tatarozás menetéről: 1937-ben elkészült a Szent Imre utca felőli vaskerítés, 1938-ban megtörtént a tetőzet részleges cseréje. 1939-40-ben a külső tatarozást, 1941-42-ben pedig belső felújítást, a padozatok cseréjét tervezték. 1940-ben a háborús viszonyok megakadályozták a munkálatok folytatását, Erdély, majd Bácska visszavételekor az intézmény rövidebb ideig laktanyaként szolgált, benne katonaság tartózkodott. 1941-ben elkészült a tornaterem új mennyezete és padlózata, 1942 nyarán pedig jutott pénz a részleges külső és belső tatarozásra. A háborús események, a hadikórházi célú használat után még az 1946–47-es tanév is a tantermek rendbehozatalával, ajtó- és ablakjavítással, üvegezéssel, a bútorzat helyrehozatalával kezdődött. „Az épület tetőzetét kivéve már eléggé ép állapotban van, azonban több belső, illetve külső ablakszárny hiányzik.” – írta az 1946–47. évi értesítő. Az intézet fenntartója a magyar állam lett. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében az 1946–47-es tanévben már nem indult nyolcosztályos képzés, a gimnázium I. és II. osztálya helyébe az általános iskola V. és VI. osztálya lépett, az iskola 1948-tól négyosztályos lett. 1961-ben bevezették a gyakorlati képzést, 1962 őszén mezőgazdasági gépszerelő, 1964-ben pedig kertészeti osztály is indult. 1971-ben visszaállt a tiszta négyosztályos gimnáziumi képzés. Az egyre nagyobb zsúfoltság miatt 1981-re az épülethez új szárnyat toldottak, 1985-ben pedig felépült az új tornacsarnok. 1991-től indultak hat évfolyamos osztályok, 1995 szeptemberétől pedig nyolcosztályos évfolyamok. A 2000–2001 tanévtől az iskola az Oktatási Minisztériummal együttműködve elindította az Arany János Tehetséggondozó Programot, mely megteremti a kistelepüléseken élő tehetséges diákok továbbtanulásának lehetőségét. Napjainkban az intézmény már kéttannyelvű oktatást végez.

Id. Vojtkó István így emlékezik beiratkozására 1944 kora őszén: „Megilletődve léptem be az udvarról a magas, üvegezett ajtón … egy lépcsősor aljában álltunk. A lépcsőkön felnézve ismét egy kétszárnyas csupa üveg ajtó állt, mely fölött a boltíven az „Ora et labora” felirat szerepelt. Az előkészítő latinórán már megtanultam, hogy ez azt jelenti: „Imádkozzál és dolgozzál”. A folyosóra belépve hűvös, jellegzetes iskolai szag csapott meg. A homályos folyosóról jobbra-balra nyíltak az osztályok. Az ajtók között polcok voltak fölerősítve, melyeken fehér gipszszobrok sorakoztak. A szobrokat tartó polcok, valamint az emeletre vezető lépcső melletti falrészen sötétbarna, fényes keretben üveg alatt híres festmények színes reprodukciói voltak felaggatva, így a gimnázium folyosója egy múzeum benyomását keltette bennem.

 

2022-05-19

A török kiűzése utáni újratelepítéskor beköltözött szlovák nemzetiségű lakosság többsége evangélikus vallású volt. Az evangélikusok már 1695–97 között építettek a Madách utcában egy kis fatemplomot, mely hamarosan tűz martalékává vált. Következő imaházuk a Templom – ma Szabó Lőrinc – utcában épült 1717-ben, később ennek helyén építtette fel Balassa Pál földesúr a katolikus templomot. Az evangélikus egyház jelenlegi istenházát 1785-ben építették, 1786. november 6-án szentelték fel, akkor még torony nélkül. A torony alapkövét 1793-ban tették le és 1794-re készült el, rézfedelét pedig 1808-ban kapta. Az 1809. augusztus 7-i tűzvészben leégett az épület, melyet 1812-re renováltak: ekkor kőfallal kerítették be a templomot. 1833-ban restaurálták, 1836-ban megépült a kórusa. 1873-ban a hívek adakozásából megújult a templom. Toronyóráját többször javították, cserélték. 1928-ban számlapját világítósra alakították, melynek költségeit a város magára vállalta, mert „a világító toronyóra mindenképpen közérdeket szolgál”. 1934-ben az utca szintjéről egyenesen felvezető lépcsősort átépítették a ma is látható, kétirányú, negyed köríves alakúra, később táblát helyeztek el rajta az I. világháború hőseinek emlékére. A II. világháború pusztításait a hívek adományaiból hozták helyre. 2008 májusában került sor a torony újrafedésére.

A templomot a paplak felől ábrázoló kép jól mutatja, hogy a gyülekezet lelkészei egyszerű körülmények között éltek. Olyan kiváló püspökök szolgálták itt egyházukat, mint Baltik Frigyes, Kovács Sándor, Kardos Gyula, Kuthy Dezső és Szabó József, a Madách-kutató irodalmár. Miután Balassagyarmat egyházkerületi székhely volt, 1944-ben elkezdték a püspöki székház építését. 1952-ben megszüntették a Dunáninneni egyházkerületet, Szabó József lemondott püspöki tisztéről. 1954-ben a „belügyminisztérium körébe tartozó szervek” lakások céljára kiigényelték a félkész székházat.

A templom 19. sz. eleji oltára ovális keretben az utolsó vacsorát ábrázolta. A felvételen látható oltár képe Kubányi Lajos festőművész 1894-ben készült alkotása, Jézus az olajfák hegyén. A templom mostani oltárképét, melynek témája Krisztus, a gyermekek és elesettek pártfogója, 1944-ben festette Raksányi Dezső festőművész.

 

2022-04-12

Az utca nevéről az alábbiakat írja Kmetty Kálmán a Balassagyarmati utcanevek c. könyvében: „Eredetileg a Kistabán utca kapta ezt a nevet, amely akkor még a jelenlegi Kossuth Lajos utcának a Rákóczi fejedelem útja és a Luther utca közötti szakasza volt. Később azonban, a város fejlődése során a folytatását képező Szügyi, majd Nagy Mihály utca is ezt a nevet kapta. Jelenleg a Rákóczi fejedelem útja és a vasúti átjáró közötti utcaszakasz viseli ezt a nevet ... Az első szakasz (volt Kistabán) neve 1863-tól, a második szakasz (volt Nagy Mihály) 1959-től hivatalos”

Balassa Szálló:

A kép bal oldalán a Balassa Szálló emeletes épületét láthatjuk. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy nemcsak vendég-, de tulajdonosi és bérlői „forgalma” is nagy volt. Az 1843-as összeírásban Chottovinszky Vince a vendéglős. 1892-ben földszintjén Barth Ignácz ebédlő és sörcsarnok, 1898-ban csemegeüzlet nyitását hirdette. Ugyanezen évben Büttner Adolf, a Magyar Király Szálló addigi vendéglőse átvette az étterem működtetését, majd egy későbbi lapban azt olvashatjuk, hogy a tulajdonos, Felsenburg Tivadar a következő évben lebontatni szándékozik a szállót, és helyére új, kétemeletes épületet emeltet. A terv nem valósult meg, sőt 1912-ben újra olvashatunk ugyanilyen tartalmú híradást. 1899 májusában Föglein J. hirdeti, hogy átvette a Barth-féle éttermet és a fürdőt, nyáron pedig a Nógrád-Honti Ellenzék arról adott hírt, hogy a szálló udvarán Strausz Miksa sőji földbirtokos lova úgy megrúgott egy fiúcskát, hogy még Bogdán Aladár igazgató főorvos is aligha mentheti meg az életét. A kép a 20. század első évtizedében készült.

A Balassában 1874-ben Balogh Károly cigányprimás muzsikált. 1898-ban itt volt az első kinematográfiai bemutató, de termeiben gyakran rendeztek bálokat, díszebédeket is. 1900-ban az éttermet és kávéházat átalakították. Augusztusban dr. Gáspár Ferenc műtőorvos, haditengerészeti fregatt orvos, 1902 februárjában pedig dr. Székely Kornél, a száj- és fogbetegségek szakorvosa hirdette, hogy ideiglenes tartózkodása alatt a szállóban fogadja a fogbetegeket. 1902-ben Gyáky Mihály budapesti vendéglős vette át az étterem működtetését, majd 1903 márciusában Kassai A. hirdette, hogy megvette a Balassa szállodát és azt saját maga üzemelteti. 1903 tavaszán megszűnt az addigi nagy bosszúság, a sok pocsolya. Az angol Neuchatel Asphalte Company magyarországi ügynökei „próbaaszfal-tírozást” végeztek a városban és leaszfaltozták többek közt a szálloda járdáját is. „A város aszfalt-lázba esett” – jelentette ki egy városi képviselő.

1908-ban adta hírül az újság, hogy „ifj. Himmler Ede, a Zichy szálloda és kávéház régi bérlője, kinek kávéházába a legszigorúbb erkölcsbírák is eljárhattak, megvált régi helyétől, és október elsejével a Balassa szállodát veszi át.” Hirschfeld J. Jenő vaskereskedő üzlete 1899-ben került a szálló épületébe. 1900 januárjában a Kossuth utcai frontról a sarokra költözött, ahol a húszas évekig kínálta „minden e szakmába vágó czikkeit”. A szálló épületéből az 1920-as évek átépítése után csak a sarokrész maradt meg aránylag érintetlenül. A felvétel 1900–1903 között készült.

Másik sarok:

Az 1904 és 1909 között készült kép bal oldalán látható Szentlélek gyógyszertár a város első nyilvános patikája volt. 1761. február 28-án városunk eddig ismert legkorábbi apotecariusa, azaz gyógyszerésze, Stampek Antal Balassa Pál földesúrtól engedélyt kapott, „hogy a város bármely részén kiválasztott telken neki minden tekintetben megfelelő házat építsen.” Az épület helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy házában tíz évig árulta patikaszereit a rászorulóknak.

Wischetzky Antal patikárius 1804-ben telepedett le Balassagyarmaton, s az evangélikus templomnál épített házat, melyben patikája is működött. Az általa alapított Szentlélek gyógyszertár később a főutca és a Kossuth Lajos utca sarkán 1860-ban épült házba költözött. 1887-ben Havas Gyula gyógyszerésztől Cservenyák György nagykárolyi illetőségű patikus vásárolta meg, aki később jelentős szerepet töltött be a város közéletében. A gyógyszertár 1952-ig működött itt, mikor – az államosítás után két évvel – a patikát teljes berendezésével Diósjenőre helyezték át. Az épület a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjaként, illetve a finomkötöttárugyár raktáraként üzemelt. 1973 őszén a mellette álló földszintes épülettel együtt lebontották, helyükre épült 1974–75-ben az Ipoly Áruház és a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának áruraktára. Utóbbi helyén 2005–2006-ban társasház épült, földszintjén üzlethelyiségekkel.

Felsőbb szakasz:

Az 1909 táján készült fotó közepén a bal oldali házsorból magasra emelkedik Cservenyák György gyógyszerész, virilista, városi képviselőtestületi tag, a katolikus egyháztanács tagja, a Takarékpénztár helyettes igazgatója, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja, az önkéntes tűzoltó egylet alparancsnokának 1904-ben Magyar (Ungár) Vilmos tervei szerint épült bérháza, amelyben egyébként maga is lakott. A kép jobb szélén láthatjuk a Fábián testvérek utóda, Gránitz Dávid üzletét. A bal oldali második a földszintes Petrovics-ház, itt született Jobbágy Károly költő.

Templom körül:

Az evangélikus templom mellett, az akkori Kossuth téren, a Baltik Frigyes és a Kossuth utca sarkán nyitott üzletet 1884-ben Hummer Mihály fűszerkereskedő. A német származású Hummer család a 18. századtól élt Balassagyarmaton, közülük Hummer Ferenc 1829–30-ban a város főbírája, egyébként pékmester volt.

Hummer Mihály üzletéről több saját képeslapot adott ki, mellyel szépen fejlődő kereskedését népszerűsítette. 1901-ben önálló árjegyzéket jelentetett meg, mely füzet formában több oldalon keresztül sorolja fűszer-, csemege-, ital- és egyéb készleteit. Hummer az 1890-es évektől tagja volt az iparos tanonciskola felügyelő bizottságának, a városi képviselőtestület választott tagja, az 1910-es évektől királyi kereskedelmi tanácsos. A római katolikus egyházközségben aktív szerepet játszott, 1904-ben az új Nepomuki Szent János szobor felállításának egyik kezdeményezője volt. 1905-ben fiatalon, 31 évesen meghalt német származású, szőke, kék szemű felesége, Füger Szabina.

Hummer Mihály 1911-ben építtette fel földszintes üzlete helyére emeletes bérpalotáját, melynek sarokhomlokzatát monogramja díszítette, s földszintjén elegáns fűszer- és csemegekereskedése működött. Fia, Mihály 1894-ben született, szintén kereskedő lett, átvette az apai üzletet. Az I. világháborúban kis és nagy ezüst vitézségi érmet szerzett. A háború után nevét Gyarmatyra magyarosította, s megkapta a vitézi címet. 1932-ben a gazdasági világválság idején csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást kezdeményezett maga ellen. A II. világháború után az emeletes épületet államosították, bérház lett belőle. A felvétel az új emeletes házat és benne az elegáns üzletet mutatja.

1930-ban kapta Baltik Frigyes evangélikus püspök nevét a Kossuth Lajos utcát a Patvarci utcával összekötő, a kép jobb oldalán nyíló Tó, korábban Mély utca. A szemközti, Luther utcai sarkon Kotulyák Mihály bőrkereskedése látható. Ő 1910-ben vette meg a templommal szemben lévő kocsma épületét, hogy az istentiszteleteket zavaró duhajkodás, lárma megszűnjön. A lapot 1921-ben adták ki.

 

2021-08-30

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

29. A Teleki és a Kossuth Lajos utca közti szakasz

A főutca és a Teleki utca sarkán 1894-ben épült a Streisinger-féle emeletes ház, melyben Doman József és testvére „dúsan felszerelt” női és férfi divatáru üzletet nyitott. 1897-től a főutcai részen Schönberger Fülöp működtette Gescheit Ármin 1859-ben alapított úri ruhaüzletét. Ekkor a Teleki utca nyugati sarkán még földszintes házak álltak.

A következő felvétel legalább egy évtizeddel később, 1905 és 1912 között készült. Láthatjuk a korabeli villanyvilágítás lámpáját, a sarkon pedig a Magyar Koronához címzett gyógyszertárat, amely 1912-ben átköltözött az új plébánia épületbe.

A harmadik kép jobb oldalán, a Teleki utca sarkán dinnyeárusítás látható. Az Ipoly menti dinnyetermesztésnek évszázados hagyományai vannak. Božena Nĕmcova cseh írónő 1854-es írásában így számol be a nógrádi dinnyeevési szokásokról: „Amikor a szántóföldről behozzák, lerakják a pincébe, beérjen, és meghűljön; aki tudni akarja, hogy érett-e, az fogja a két kezébe, rázza meg, és ha a magok zörögnek, akkor elég érett (hűha!). Mindig keresztbe vágják szét, a belsejét kanállal eszik, hogy levét élvezhessék. A nagyobb élvezet kedvéért vörösborral szokták leönteni, a sárgát meg cukorral és borssal meghintik, de az egyszerű nép mindkettőt magában eszi … Híresek és kitűnőek … az őrhalmiak. A külső zöld héját nem eszik, a nép eldobja, de az úri asszonyok a sötétzöld héját lehámozzák, különféle alakúra szeletelik, és cukorba befőzik.” Nagy Miklós és Hegedűs István dinnyések Csányból és Tápiószeléről települtek a két világháború között városunkba. Nagy népszerűségre tett szert az 1900-as évek elejétől a Szécsényi úton lakó Ledniczky Péter MÁV osztálymérnök, aki hirdetéseivel az első világháborúig jelen volt az újságok hasábjain. A város jeles boltjai és gyógyszertárai is „potom áron” árusították dinnyéit. A képeslapot 1907-ben írták meg.

4. kép. A katolikus templom tornyából készült képen a Teleki utca sarkán az 1872-ben Balassa-Gyarmati Polgári Önsegélyező Egylet néven alapított Balassagyarmati Népbankot láthatjuk, mely a Magyar Korona Gyógyszertár 1912-es kiköltözése után került a sarki épületbe. Később az Országos Takarékpénztár székháza volt itt 1969-ig. A képeslapot 1941-ben írták meg.

5. kép. A képen jobbról az első ház portálján az Aninger Testvérek feliratot olvashatjuk. A német származású polgárok, László és Gyula az 1870-es évek második felében vaskereskedést nyitottak a saját házukban, melyet később Gyula vitt tovább, majd 1904-ben Platthy és Cserny vaskereskedők vásárolták meg, s azt „törvényileg bejegyzett Platthy és Cserny ezelőtti cégtulajdonos Aninger Gyula” cégnév alatt vezették. A képeslap a 20. század első éveiben készült.

6. kép. „A [régi] városházával szemben van a Balassagyarmati Népbank székháza, emeletén a Kereskedők Egyesületének és az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület fiókjának helyiségeivel” – írja Borovszky Samu. 1877-ben költöztek a Kistabán – ma Kossuth – utcából a lap bal oldalán látható új épületbe, a Sippler-házba, melyet árverésen vásároltak meg. A felvétel 1905–1917 között készült.

8. kép. Az utca déli oldalán, „az Aninger testvérek urak házában” – a kép jobb szélén – nyitott 1894-ben Frischer Ignácz divatáru üzletet, amelyet 1907-ben szemközt, a városháza mellett felépült saját, kétemeletes házába költöztetett át, melynek helyén a képen még egy földszintes épület látható. A felvétel 1904-5-ben készült.

9. kép. A kép jobb oldalán a Balassa Szálló emeletes épületét láthatjuk. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy nemcsak vendég-, de tulajdonosi és bérlői „forgalma” is nagy volt. Az 1843-as összeírásban Chottovinszky Vince a vendéglős. 1892-ben földszintjén Barth Ignácz ebédlő és sörcsarnok, 1898-ban csemegeüzlet nyitását hirdette. Ugyanezen évben Büttner Adolf, a Magyar Király szálló addigi vendéglőse átvette az étterem működtetését, majd egy későbbi lapban azt olvashatjuk, hogy a tulajdonos, Felsenburg Tivadar a következő évben lebontatni szándékozik a szállót, és helyére új, kétemeletes épületet emeltet. A terv nem valósult meg, sőt 1912-ben újra olvashatunk ugyanilyen tartalmú híradást. 1899 májusában Föglein J. hirdeti, hogy átvette a Barth-féle éttermet és a fürdőt, nyáron pedig a Nógrád-Honti Ellenzék arról adott hírt, hogy a szálló udvarán Strausz Miksa sőji földbirtokos lova úgy megrúgott egy fiúcskát, hogy még Bogdán Aladár igazgató főorvos is aligha mentheti meg az életét. A lapot 1912-ben adták postára.

10. kép. A lapot 1903-ban adták postára

11. kép. A Balassában 1874-ben Balogh Károly cigányprimás muzsikált. 1898-ban itt volt az első kinematográfiai bemutató, de termeiben gyakran rendeztek bálokat, díszebédeket is. 1900-ban az éttermet és kávéházat átalakították. Augusztusban dr. Gáspár Ferenc műtőorvos, haditengerészeti fregatt orvos, 1902 februárjában pedig dr. Székely Kornél, a száj- és fogbetegségek szakorvosa hirdette, hogy ideiglenes tartózkodása alatt a szállóban fogadja a fogbetegeket. 1902-ben Gyáky Mihály budapesti vendéglős vette át az étterem működtetését, majd 1903 márciusában Kassai A. hirdette, hogy megvette a Balassa szállodát és azt saját maga üzemelteti. 1903 tavaszán megszűnt az addigi nagy bosszúság, a sok pocsolya. Az angol Neuchatel Asphalte Company magyarországi ügynökei „próbaaszfal-tírozást” végeztek a városban és leaszfaltozták többek közt a szálloda járdáját is. „A város aszfalt-lázba esett” – jelentette ki egy városi képviselő. A fotó a 20. század első évtizedében készült.

12. kép. A fotó a 20. század első évtizedében készült.

13. kép. 1908-ban adta hírül az újság, hogy „ifj. Himmler Ede, a Zichy szálloda és kávéház régi bérlője, kinek kávéházába a legszigorúbb erkölcsbírák is eljárhattak, megvált régi helyétől, és október elsejével a Balassa szállodát veszi át.” Hirschfeld J. Jenő vaskereskedő üzlete 1899-ben került a szálló épületébe. 1900 januárjában a Kossuth utcai frontról a sarokra költözött, ahol a húszas évekig kínálta „minden e szakmába vágó czikkeit”. A szálló épületéből az 1920-as évek átépítése után csak a sarokrész maradt meg aránylag érintetlenül. A felvétel 1900–1903 között készült.

A gyűjtés második felében látható képek a második világháború után, többnyire 1960-1980 között készültek.

 

2021-07-26

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

28. A nagypostától a Zichy utca sarkáig

Az 1843-as összeírás szerint az akkori városházától keletre eső két telek, valamint a Sóház – ma Zichy – utca első telke az Elfer család tulajdonában volt. A városháza melletti földszintes ház később is a család birtokában maradt, benne szállítási és bizományi üzlet, trafik, majd Elfer Mór mozaik- és cementárugyára működött. Természetesen ne a manapság megszokott „gyárra” gondoljunk, a Balassagyarmaton magukat hirdető gyárak szinte kizárólag kis létszámú munkást foglalkoztató vállalkozások voltak.

A Balassagyarmati Takarék és Hitelintézet 1872-ben alakult Első Nógrádi Földmívelő, Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet néven. 1876-ban Takarék és Hitelintézet, 1893-ban Balassagyarmati Takarék és Hitelintézet lett a neve. Alapító vezérigazgatója Feledi (Felsenburg) Henrik volt, aki a huszonöt éves jubileumi díszközgyűlésen, 1897. október 17-én avatta fel az újonnan épült székházat a Zichy utca sarkán, egy – ahogy egy 1896-os Nógrád Honti Ellenzék-cikk írja – „viskószerű épület” helyén (előző székházuk a városházával szemben állt). Elmondta, hogy egy februári közgyűlésen mutatták be Hübner Jenő építészmérnök terveit, melyek alapján Schiffer Miksa okleveles mérnök, vállalkozó építette fel a székházat, pontosan betartva a szerződés feltételeit. A vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy az intézet díszére fog válni a városnak. A Nógrádvármegyei Kaszinó 1897 októberétől önálló épülete elkészültéig az intézmény „ízlésesen, kellő csínnal és kényelemmel bebútorozott” emeleti helyiségeiben működött.

Az épület a második világháború után a Magyar Nemzeti Bank balassagyarmati fiókja székhelyéül szolgált, majd a bank a városháza mellett 1971-ben felépült új székházába költözött. Működött itt háztartási bolt, napjainkban pedig drogéria. Az emeletet lakások foglalják el.

1907-ben Frischer Ignác a régi városháza és a Zichy utca sarkán álló Takarék és hitelintézet közé felépíttette a város első kétemeletes házát, amelynek földszintjére saját divatáru üzletét helyezte. Az új bolt a tulajdonos hirdetése szerint „már magában véve is egy nagy látványosság számba ment”.

Az 1910-es években a Frischer-házban működött többek között dr. Lenkei Nándor fogorvosi és fogtechnikai műterme, valamint az emeleten Varga Mariska divatszalonja. A korábbi tulajdonos, Elfer Mór a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utca 8. szám alá költözött, a Frischer-üzlet helyén pedig Pressburger Károly nyitott bútorraktárt. Az épület aljában napjainkban is üzletek működnek, maga a ház pedig négylakásos társasház.

2021-07-22

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

27. Nagyposta – volt Városháza

1843-as nagy tűzvészben leégett a főutcán álló városháza emeletes épülete. Helyére Entz Mátyás kőműves és Alk Ádám ácsmester irányításával épült fel az új városháza. A földszint utcai részét üzletek foglalták el, a többi földszinti és emeleti helyiségeket pedig a közigazgatási hivatalok, illetve a rendőrség vették igénybe. Az emeleten található közgyűlési terem falán jeles közéleti személyiségek arcképei voltak. 1901-es tatarozásakor így írt a helyi lap: „A munkálat már elkészült, a homlokzaton ott van Justitia szobra is, mely az idők folyamán teljesen fekete lett, s a mérleget is görbén tartja a kezében, s így nincs, ami hirdesse az egyenes igazságot.”

Pár évre rá, 1904-ben már így írnak róla: „a mai viszonyoknak nem felel meg, a hivatalok elhelyezése rossz, s mivel a képviselőtestület tervezi rendőrségi bejelentési hivatal és hatósági cselédelhelyező intézet létrehozását, az épület udvari földszintes részét emeletráépítéssel lehetne bővíteni. Szeghő (Sztancsik) Lajos építőmestert bízták meg a tervek elkészítésével.

1907-ben a kereskedők egyesülete új ötlettel állt elő, miszerint a városháza helyén készüljön kétemeletes épület, amiben a város legforgalmasabb részére kerülve kapjon helyet az 1897-től a Szügyi – ma Kossuth Lajos – és a Deák Ferenc utca sarkán működő telefonközpont, távírda és postahivatal. Balás Ferenc főbíró vezetésével 1909. február 5-én delegáció tisztelgett a magyar királyi posta és távírda igazgatójánál, aki jelezte, hogy „a postakincstár nagyobb megterhelését nem helyezheti kilátásba” – azaz nincs pénz ilyen ötletek megvalósítására.

Végül egyemeletes épület tervezéséről döntöttek. Az épületet Magyar (Ungár) Vilmos tervezte, a részlettervek kidolgozásával, művezetéssel és felülvizsgálattal Wälder Gyulát, a kivitelezéssel Farkas Mihályt bízták meg. Az 1911. szeptember 24-i Nógrádi Hírlapból értesülünk, hogy „hurcolkodik a városháza” Somló József ügyvéd házába (Óváros tér 24.), amit a város megvett az átmenet idejére. 1911. október elején tudósított a Nógrád, hogy a városháza bontása néhány nap múlva befejeződik. A benne lévő üzletek közül már csak Vankay Géza fodrásznak kellett kiköltöznie, ami október közepére meg is történt. 1912 februárjában már a pénzügyigazgatóság és a postapalota „építése alkalmával végzendő fűtési, vízvezetéki és a csatornázási berendezések vállalatba adására” hirdettek versenytárgyalást. Az elkészült postapalotába 1912. október 1-jén költözött be a ma is itt működő hivatal, földszintjének elegáns helyiségeit Himmler Bertalan üzlete, könyvnyomda és bazár foglalta el.

Id. Vojtkó István így írt az 1941-es postapalotáról: „a tisztviselők boltja felőli oldalán található a postaudvarba nyíló magas kapualj. A bejárat az épület túlsó végén volt, ahol ma a főpénztár utcára nyíló ablaka van. A bejárat mellett, jobb kézre volt a piros postaláda, mely az átépítés után is ugyanazon a helyen maradt, s ott van ma is. A bejárati ajtó nehéz tölgyfából készült, s vastag üvegszemek törték meg folytonosságát. Benyitás után egy tágas, meleg előcsarnokba jutott az ember. Nappal az utcáról a kis üvegszemeken keresztül szűrődött be a fény, sötétedés után pedig egy villanykörte szórt ide gyér világítást. Igaz, hogy nem volt túl világos, de az épület központi fűtése révén a hideg évszakokban itt remek meleg volt, amit sokan élveztek, ugyanis az iskolakerülő gyerekek, vagy a „tekergők”, akik jó időben a főutcán vagy a piacon ácsorogtak, téli időben ide húzódtak be melegedni. Melegedtek itt olyanok is, akik azért járták az utcákat, hogy valamilyen napszámos munkát kapjanak, de ők tényleg csak melegedni jöttek be, ellenben az igazi tekergők félnapokat is elácsorogtak itt. Az előcsarnok végén, három lépcsőn fellépve egy toló-csapóajtón keresztül lehetett belépni a nagycsarnokba. Ez igazi postacsarnok volt. Világítást a mennyezeten lévő nagyméretű üvegkalitkákon keresztül kapott. A bejárattól balra, a fal mellett végig barnára fényezett szekrénykék sora húzódott, ezek voltak a postafiókok, melyeket a hivatalok, intézmények és a különböző cégek béreltek. A postafiókos fal közepén volt két zárt, nyilvános telefonfülke. A bejárattal szemközti részen a fából készült térelválasztó fal kb. egy méter magasságban körbefutó párkánya fölött, a faltól jobbra szintén postafiókok voltak beépítve, de ezek hátsó oldala nyitott volt, s a méretük is nagyobb, mint a fal mentén húzódó fiókoké. Ahol derékszögben csatlakozott a bejárati ajtótól jobbra a csarnokon végighúzódó elválasztófal, ott volt egy bejárati ajtó, s mellette kezdődött az ügyfeleket kiszolgáló ablaksor. Nyolc vagy tíz üvegablakkal volt a fa elválasztófal tagolva, ezek mögött dolgoztak a postatisztviselők. A bejárati ajtó mellett jobbra az első ablakban volt a csomagmérleg, amelynek hatalmas, köríves, fehér számlapján nagy, fekete mutató mutatta a csomag súlyát. A felvételi helyek beosztása körülbelül azonos volt a mai postahivataléval, de abban a csarnokban sokkal tágasabb volt a hely az ügyfelek és a postaalkalmazottak számára is, mint a mai elrendezésben. Ez a nagy felvételi csarnok az épület egész udvari szárnyát elfoglalta, s talán még a mai postahivatalhoz hasonlítva is korszerűbb, a célnak jobban megfelelő volt. Ugyanakkor még egy nagyméretű cipőbolt is helyet kapott az épületben, ugyanis a posta két szélső kapuja között foglalt helyet a Cikta cipőbolt, amelynek nagysága megegyezett a mai postahivatal nagyságával. A postaépület közepén, az ablakok fölött az épület homlokzatán egy ellipszis alakú falfestmény volt, mely egy lóháton vágtató, postakürtöt fújó alakot ábrázolt. Ez a kép különösen a szemközti oldalról nyújtott szép látványt.”

 

2021-07-13

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

26. Az Egészségháztól a Teleki utcáig

A főutca és a Teleki utca keleti sarkán 1894-ben épült a Streisinger-féle emeletes ház, melyben Doman József és testvére „dúsan felszerelt” női és férfi divatáru üzletet nyitott. A sarokról készült felvételen jól látható, hogy a szemközti, nyugati sarkon még földszintes házak állnak.

A Nemzeti Iskola után „a római katholikus templommal szemben szép formát ad az utczának a négy emeletes ház, melyek közül a Molnár- és Gansel-féle kész … a dr. Heksch- és Gescheit-féle nemsokára szintén teljesen elkészül. Mind a két utóbbi ház Manóssy Alajos ízléses terveit dicséri.” – írta a Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1905 nyarán. Molnár János háza jobbról a harmadik, Szeghő (Sztancsik) Lajos tervei szerint készült 1904-ben. Ugyanazon újság egy 1904-es számában olvasható hirdetés szerint Molnár a fodrászatot másnak adta át, de fogászati működését új, emeletes házában továbbra is fenntartja. Jobbról a második Gansel József és Testvére temetkezési vállalata, illetve divatáruháza.

Egy későbbi képeslapon már áll a Teleki utca másik sarkán a korábban említett Gescheit-ház is. Benne Schönberger Fülöp működtette Gescheit Ármin 1859-ben alapított, és 1897-től még a szemközti gyógyszertár épületének főutcai részében lévő úri ruhaüzletét. Láthatjuk a korabeli villanyvilágítás lámpáját, a másik sarkon pedig a Magyar Koronához címzett gyógyszertárat, amely 1912-ben átköltözött az új plébánia épületbe. A Teleki utca felső végén, Ruttkay Lászlóné házában működött a 19. század végén a tanfelügyelői hivatal, amely az Otthontelep kiépülésekor a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – és Andrássy – ma Ady Endre – utca sarkára tette át székhelyét.

1910 nyarán a Nógrádi és Honti Híradóban tűnt fel hirdetéseivel a Bányay és Tuskó fűszer- és csemegekereskedés, melynek díszes portálja a Gescheit-ház főutcai oldalán, Schönberger Fülöp boltja mellett helyezkedett el. A cég 1912-ig hirdette áruit, köztük szenzációként az amerikai rendszerű villany kávépörkölővel pörkölt friss kávét.

Egy 1921-ben kiadott képeslapon a Bányay és Tuskó üzlet helyén már Székely Samu papírkereskedését és kölcsönkönyvtárát láthatjuk. Ő a ház Teleki utcai oldalán 1911-től nyomdát működtetett. Történeti érdekesség az utcanév: Teleki László az 1848-as szabadságharc után emigránsként az osztrákok kezére jutott. I. Ferenc József császár azzal a feltétellel biztosította szabadságát, ha nem vállal politikai szerepet Magyarországon. Teleki 1861-ben országgyűlési követként a határozati párt élére állt, majd mikor eszméi kisebbségben maradtak, öngyilkosságot követett el. Temetése napján, 1861. május 12-én Balassagyarmat képviselőtestülete utcát nevezett el róla.

2008. februárban a Rákóczi fejedelem út 27 sz. alatt, a spanyol Estante y Cafés áruházlánc tagjaként új könyvüzlet nyílt a városban. Az üzlet jó adottságokkal rendelkezett, hiszen a földszinten nívós kávézót, teázót, olvasósarkot alakítottak ki, az emeleten pedig a könyvkínálat bővítésére is volt mód. Az üzlet vezetője művészek, írók, költők meghívásával, közönségtalálkozók révén is kívánta az üzlet ismeretségét növelni. Sajnos nem volt túl hosszú életű. Helyén 2014-ben nyitott meg a művelődési ház működtetésében a Tornay Galéria.

A Rákóczi út 25. és 27. a Gansel- és a Heksch-ház közös udvarral rendelkezik. Felújítása még folyamatban van, felül helyben dolgozó fiatalok laknak az ún. fecskelakásokban. Több nyertes pályázatnak köszönhetően Gansel-udvar néven újul meg a két polgárház. A holokauszt majd az államosítás után szociális lakásokat alakítottak ki bennük, amelyeket a lakók az 1990-es évek eleji lakásprivatizácókor megvásárolhattak. Az önkormányzat öt év alatt megszerezte a magántulajdonokat, és a pályázatok elnyerésével megkezdődhetett a felújítás, amely még most is tart. A felső szinten 11 fecskelakást alakítottak ki, az udvarban közösségi terek és étterem, az utcai fronton üzletek és egy galéria-kávézó nyílik majd.

Még ennél is sanyarúbb sors jutott a 29-es számú épület homlokzatának. Az épületet Szeghő Lajos tervezte. Azon kevés épületeink egyike, melynek megmaradt a tervrajza. Az eredeti vakolatdíszítéseket az évtizedek egyszerűsítése és pénztelensége tüntette el. Az elképesztően gazdagon díszített homlokzat helyreállításával egy igazi ékszerdobozt kapnánk vissza. 

2021-07-08

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

25. A nagytemplom és a plébánia

Idézzünk „A 250 éve felszentelt balassagyarmati Szentháromság plébániatemplom története” c. könyvből, dr. Hausel Sándor írásából:

Az 1746-ra felépült, majd 1759-ben felszentelt barokk műemléktemplom Balassagyarmat legrégebbi folyamatosan használt épülete, amely megépítésekor a mezőváros szélén, egyik oldalról temetővel határosan állt.

A korabeli plébános és Balassa Pál levelezéséből kiderül, hogy a templom építése már az 1730-as években napirenden lehetett. 1740-ben Balassa Pál így írt tulajdonostársának, Zichy Imrének: „Balassagyarmat mezőváros annyira benépesült lakókkal, és annyira fejlődik, hogy kis templomocskájuk, amely korábban a befogadásukra elégségesnek látszott, már csak alig harmadukat, ha befogadja. De ha képes volna is befogadni őket, bizony az időnek mindent megrontó ereje megviselte és elpusztította. … Elhatároztam, hogy Isten segítségével nekilátunk és alapjaitól kezdve újra felépítjük a hitünk terjesztése és előmozdítása érdekében.”

A hat évig tartó építkezés menetéről csupán Miszleniczky Györgynek, a gróf gazdatisztjének 1743-as sorait ismerjük: „De valóban a Gyarmathi Templom körül csak lassan megyen a munka, noha eléggé pirongattam már egyszer és másszor is a Pallért, amidőn oda lefordulhattam, akkor ígéri szorgalmatosságát, azután csak a korcsmán nagyobb részét az üdőnek vesztegeti…” Hiába, no, sok minden nem változik évszázadok alatt sem. 

Elődjét, ami a plébániakertben, feltehetően a mai Szabó Lőrinc utcában állt, 1748-ban bontották le.

A templomot mára körbenőtte a város, a hajdani temetők helyén már a XIX. században a város arculatát napjainkig meghatározó közintézmények épültek fel. Jelentős változás, hogy a XIX. századig a mai Szabó Lőrinc utca nem jobbról, hanem balról kerülte meg, amint az a régi térképeken is jól látható. Bár környéke jelentős mértékben megváltozott, maga a templomépület szinte változás nélkül élte át a több mint negyed évezredet. Megépülése óta külső kinézetét csupán a toronyfeljárat 1930-as évek eleji kívülre helyezése, továbbá a déli falon 2006-ban felavatott Mindszenty-dombormű (Párkányi Raab Péter alkotása), illetve az 1989-ben elhelyezett II. világháborús emléktábla változtatta meg. Belső elrendezésében is változatlan, csupán a szentély, a kórus és a bejárat kialakításában történtek kisebb, de az egész épület arányait nem módosító változtatások. A bejárati ajtó a XX. század első harmadában készült, a mögötte lévő csapóajtók eredetileg nem voltak a templom részei. Készítésük oka a templomban érzékelhető erős huzat volt.

A templom 1746-tól, miként elődei is évszázadok óta, a balassagyarmati plébánia központja volt. Nem csupán egyházigazgatási szerepe adta meg jelentőségét, hanem azok az ereklyék is – többek között Szent Pál apostolé és Szent Felicián vértanúé –, amelyeket építtetőjének és buzgón katolikus kegyurának, gróf Balassa Pálnak a jóvoltából őrzött, illetve őriz.

Az 1900-as évektől részben, majd 1907-től teljes egészében a Zichy család viselte a templom kegyúri terheit egészen 1943-ig, a kegyúri jog megváltásáig. A XX. század első harmadáig ez volt az egyetlen római katolikus templom a városban. Bár a katolikus népesség nagyarányú növekedése miatt bővítésének igénye és szándéka a XIX. század második harmadától foglalkoztatta mind az egyházat, mind a kegyuraságot, nem sikerült megvalósítani az erre vonatkozó terveket. Ezen a helyzeten előbb a szaléziak betelepítése (1934), majd a város déli részén 1998-ban felépített új templom segített.

Tornyában három harang lakik, de a templom harangtörténete ennek többszörösét tartja számon.

Nem mindennapi a templom mellett álló kereszt története. Az 1882-ben állított ún. Sztrehárszky-kereszt eredetileg nem a mai helyén volt, hanem szinte közvetlenül az országút mellett. 1883-ban a Balassa fogadóból hazainduló honti szolgabíró kocsisa a lovak közé csapott, mire azok vas száguldásba kezdve a kereszt előtti korlátköveket áttörték, magát a nemrég állított keresztet ledöntötték. A kereszt egyik darabja a kocsis fejét zúzta veszélyesen össze, a másik a lóra zuhant. Mivel ez rövid időn belül már a második ilyen eset volt, ezért javasolták a kereszt beljebb helyezését. Az új helyén majd fél évszázadig állt, de amikor 1925-ben a plébániát vaskerítéssel látták el, akkor ismét áthelyezték a mostani helyére, a templom falához.

A régi, földszintes plébániát 1911 őszén lebontották, helyére Wälder Gyula tervei alapján, Magos (Munk) Dezső kivitelezésében emeletes épület került, földszintjén egységesen kialakított üzletportálokkal, melyek bérbeadásával a plébánia növelte bevételeit.

2021-07-07

Könyvtárunk a járvány miatt elmaradt rendezvények helyett igyekszik olvasóinak tartalmas kikapcsolódást nyújtani. Az alábbi videófelvételek – azok rövid leírásával együtt –, megtekinthetők a Youtube videómegosztó csatornán. Ezeken a nézők újra láthatják a város szellemi életének meghatározó alakjait, és feleleveníthetik, milyen kulturális események zajlottak városunkban évtizedekkel ezelőtt.

A felvételek minősége sajnos sokszor kívánnivalót hagy maga után, a könyvtár korabeli technikai felszereltségét tükrözi.

1990. január 26. Nógrád megyei Madách-emléknap

Az 1990. január 26-án rendezett Nógrád megyei Madách-emléknapon Szederkényi Attila Madách-szobrát a Madách Imre Kollégiumban Madarász László intézményvezető avatta fel. https://www.youtube.com/watch?v=5ATSxlProIc

Az ifj. Balogh Károly festményeiből és rajzaiból összeállított kiállítást a városi könyv-tár galériáján Kovalcsik András, a Honismereti Kör elnöke nyitotta meg. https://www.youtube.com/watch?v=uQumbfRoKZc

A Madách-ünnepségen Göncz Árpád, a Magyar Írószövetség elnöke mondott köszöntőt. https://www.youtube.com/watch?v=ynzSFL57iJM

Az ünnepi műsorban közreműködött Csábi István, Horváth Anita, Patakiné Kerner Edit, Tibay András és Tóth Tibor - hegedű (részlet) https://www.youtube.com/watch?v=NBDdtYTcye4

1990. június 1. Ünnepi könyvhét

1990. június elsején az Ünnepi Könyvhét Nógrád megyei megnyitóján a Madách Imre Városi Könyvtár galériáján Oroszlánné Mészáros Ágnes köszöntötte a jelenlévőket, majd Szabó Péter kiállítását Farkas András nyitotta meg. https://youtu.be/Ep1xlg5dgqo

Az alkalomra ünnepi műsort adott Tóth Tibor – hegedű, Tóthné Lengyel Judit – ének, Csuka László – zongora, Tibay András és Sárkány Zsuzsa – vers, próza. https://youtu.be/kQe6RjXbNJs

Szabó Péter A végtisztesség című, a 17. századi főúri gyászszertartást bemutató tanulmánykötetét bemutatta a szerző. Záró gondolatait Farkas András mondta el. https://youtu.be/60riSc-Mums

1990. november 19. A Helytörténeti Gyűjtemény vendége volt Túrmezei Erzsébet ev. diakonissza, költő.

Az őt köszöntő műsor https://youtu.be/Ts2eWxdRrJ0

Túrmezei Erzsébet az életéről mesél https://youtu.be/dpBXEJAweOo

1991. május 27. A Helytörténeti Gyűjtemény vendége volt a hetvenéves Jobbágy Károly költő

Az alábbi linken az őt köszöntő műsort tekinthetik meg. https://youtu.be/-GzOk3ov6Yc

A műsorban közreműködött a Városi Szövetkezeti Vegyeskar Ember Csaba vezetésével, Csaba Kinga, Csábi István, Csikász István, Gréczi-Zsoldos Enikő, Ember Dániel, Kanyó András, Kanyó Dávid, Márton Zsófia, Perge János és Tibay András. Köszöntőt mondott dr. Németh György polgármester és Kovalcsik András, a Honismereti Kör elnöke.

Reiter László sorozata Maiaknak régiekről címmel.

Sokan emlékszünk Laci bácsi alakjára, ami már az eddig feltett archív felvételek némelyikén is felbukkant, mindig a háttérben, mindig fényképezőgéppel. A Helytörténeti Gyűjtemény több tízezer felvételét őrzi. Sokan olvasták a korabeli lapokban az írásait, most pedig Maiaknak régiekről című videósorozatát mutatjuk be. Aki végignézi e kisfilmeket, látja, hogy Laci bácsi milyen nagy érdeklődéssel, odafigyeléssel és szeretettel fordult Balassagyarmat története és építészeti öröksége, szépsége felé.

A város rövid története a 18. századig:  https://youtu.be/vS7OtjTRPKg

A csehkiverés:  https://youtu.be/2Gdy5WlbxFM

A Helytörténeti Gyűjtemény:  https://youtu.be/fE3tzoaKxns

A Madách család:  https://youtu.be/QCCy4w2cXsM

A szabadságharc városi emlékhelyei: https://youtu.be/Jd4jXOfxpnM

A város címere Balassagyarmat épületein: https://youtu.be/BYE9Xqn-hgU

Nagy Iván és a Nógrádvármegyei Múzeumtársulat:  https://youtu.be/017FRNLx3oY

A 19-20. századfordulós Balassagyarmat régi rajzokon, képeslapokon: https://youtu.be/AL1sq9kwXKg

Balassagyarmat puttós-szobros épületei:  https://youtu.be/BgOt8MVdi80

A balassagyarmati református egyház:  https://youtu.be/bNW7CsHcaMs

A balassagyarmati temető sírkövei:  https://youtu.be/BcCiyol3wk0

A görögkeleti templom:  https://youtu.be/LCsa5gKfoe4

A kórház kápolnája: https://youtu.be/O5S3-oIE-E0

A Palóc liget képzőművészeti alkotásai: https://youtu.be/k9C622S_i38

A Rákóczi fejedelem útja Kossuth és Teleki utcák közötti déli oldalának épületei és a Magyar Korona Gyógyszertár: https://youtu.be/bjRsUVx9QPc

A római katolikus nagytemplom: https://youtu.be/OmXYqMy-MHY

 

 

2021-06-29

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

24. A Városházától a nagytemplomig

A Magyar Király Szálló – később Városháza – melletti kis, földszintes épület, a Rónay-ház utcafrontján feltehetően mindig üzletek működtek, például bútorbolt, illetve a Szent István Társulat gazdag választékú papíráruboltja, a jobb oldalon pedig évtizedekig könyvnyomda és kölcsönkönyvtár hirdette magát a járda fölé belógó cégérrel. A hatvanas években készült képeken papír-írószer és fodrász felirtatokat láthatunk a bejáratok fölött. Az épületet 1969-ben lebontották, helyére a pártházhoz hasonló, az akkori követelményeknek megfelelő kétemeletes épület létesült, a Magyar Nemzeti Bank székháza. Napjainkban a földszinten a Budapest Bank, az első emeleten az önkormányzat irodái, a felső szinten pedig lakások találhatók.

Az innentől a sarokig lévő épülettömb tulajdonképpen két ház, közös udvarral. A nagytemplom felé eső a város első pénzintézete, az 1868-ban alakult Balassagyarmati Takarékpénztár. Mint a megye legnagyobb bankja részt vett a Gyarmatra vezető vasútvonalak, az Otthontelep, a gimnázium és téglagyár építésének megvalósításában. Régi, emeletes épülete a főutca és a Templom utca sarkán áll, az 1843-as összeírásban „Figler János háza”-ként említett saroktelken. Benne a huszadik század fordulóján a pénzügyigazgatóság, az adóhivatal és a kataszteri hivatal is elhelyezést nyert a pénzügyi palota felépüléséig, illetve egy ideig az Adriai Biztosító Társulatnak is helyet adott. A két épület emeletén lakások vannak, a földszinten a harmincas években borbélyüzlet, később az ún. „parasztbolt”, most pékség, az udvarban a Nyomdaipari Vállalat, a Kartográfia Vállalat balassagyarmati kirendeltsége, a Nógrád szerkesztősége, Fényképész Szövetkezet, optika működött, oldalt szépségszalon – és még sorolhatnánk.

 

Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook