Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook

Fotóalbumok

«     1  2  [ 3 ] 4  5  6  7  8  9  10  11  12  13       »
2021-07-22

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

27. Nagyposta – volt Városháza

1843-as nagy tűzvészben leégett a főutcán álló városháza emeletes épülete. Helyére Entz Mátyás kőműves és Alk Ádám ácsmester irányításával épült fel az új városháza. A földszint utcai részét üzletek foglalták el, a többi földszinti és emeleti helyiségeket pedig a közigazgatási hivatalok, illetve a rendőrség vették igénybe. Az emeleten található közgyűlési terem falán jeles közéleti személyiségek arcképei voltak. 1901-es tatarozásakor így írt a helyi lap: „A munkálat már elkészült, a homlokzaton ott van Justitia szobra is, mely az idők folyamán teljesen fekete lett, s a mérleget is görbén tartja a kezében, s így nincs, ami hirdesse az egyenes igazságot.”

Pár évre rá, 1904-ben már így írnak róla: „a mai viszonyoknak nem felel meg, a hivatalok elhelyezése rossz, s mivel a képviselőtestület tervezi rendőrségi bejelentési hivatal és hatósági cselédelhelyező intézet létrehozását, az épület udvari földszintes részét emeletráépítéssel lehetne bővíteni. Szeghő (Sztancsik) Lajos építőmestert bízták meg a tervek elkészítésével.

1907-ben a kereskedők egyesülete új ötlettel állt elő, miszerint a városháza helyén készüljön kétemeletes épület, amiben a város legforgalmasabb részére kerülve kapjon helyet az 1897-től a Szügyi – ma Kossuth Lajos – és a Deák Ferenc utca sarkán működő telefonközpont, távírda és postahivatal. Balás Ferenc főbíró vezetésével 1909. február 5-én delegáció tisztelgett a magyar királyi posta és távírda igazgatójánál, aki jelezte, hogy „a postakincstár nagyobb megterhelését nem helyezheti kilátásba” – azaz nincs pénz ilyen ötletek megvalósítására.

Végül egyemeletes épület tervezéséről döntöttek. Az épületet Magyar (Ungár) Vilmos tervezte, a részlettervek kidolgozásával, művezetéssel és felülvizsgálattal Wälder Gyulát, a kivitelezéssel Farkas Mihályt bízták meg. Az 1911. szeptember 24-i Nógrádi Hírlapból értesülünk, hogy „hurcolkodik a városháza” Somló József ügyvéd házába (Óváros tér 24.), amit a város megvett az átmenet idejére. 1911. október elején tudósított a Nógrád, hogy a városháza bontása néhány nap múlva befejeződik. A benne lévő üzletek közül már csak Vankay Géza fodrásznak kellett kiköltöznie, ami október közepére meg is történt. 1912 februárjában már a pénzügyigazgatóság és a postapalota „építése alkalmával végzendő fűtési, vízvezetéki és a csatornázási berendezések vállalatba adására” hirdettek versenytárgyalást. Az elkészült postapalotába 1912. október 1-jén költözött be a ma is itt működő hivatal, földszintjének elegáns helyiségeit Himmler Bertalan üzlete, könyvnyomda és bazár foglalta el.

Id. Vojtkó István így írt az 1941-es postapalotáról: „a tisztviselők boltja felőli oldalán található a postaudvarba nyíló magas kapualj. A bejárat az épület túlsó végén volt, ahol ma a főpénztár utcára nyíló ablaka van. A bejárat mellett, jobb kézre volt a piros postaláda, mely az átépítés után is ugyanazon a helyen maradt, s ott van ma is. A bejárati ajtó nehéz tölgyfából készült, s vastag üvegszemek törték meg folytonosságát. Benyitás után egy tágas, meleg előcsarnokba jutott az ember. Nappal az utcáról a kis üvegszemeken keresztül szűrődött be a fény, sötétedés után pedig egy villanykörte szórt ide gyér világítást. Igaz, hogy nem volt túl világos, de az épület központi fűtése révén a hideg évszakokban itt remek meleg volt, amit sokan élveztek, ugyanis az iskolakerülő gyerekek, vagy a „tekergők”, akik jó időben a főutcán vagy a piacon ácsorogtak, téli időben ide húzódtak be melegedni. Melegedtek itt olyanok is, akik azért járták az utcákat, hogy valamilyen napszámos munkát kapjanak, de ők tényleg csak melegedni jöttek be, ellenben az igazi tekergők félnapokat is elácsorogtak itt. Az előcsarnok végén, három lépcsőn fellépve egy toló-csapóajtón keresztül lehetett belépni a nagycsarnokba. Ez igazi postacsarnok volt. Világítást a mennyezeten lévő nagyméretű üvegkalitkákon keresztül kapott. A bejárattól balra, a fal mellett végig barnára fényezett szekrénykék sora húzódott, ezek voltak a postafiókok, melyeket a hivatalok, intézmények és a különböző cégek béreltek. A postafiókos fal közepén volt két zárt, nyilvános telefonfülke. A bejárattal szemközti részen a fából készült térelválasztó fal kb. egy méter magasságban körbefutó párkánya fölött, a faltól jobbra szintén postafiókok voltak beépítve, de ezek hátsó oldala nyitott volt, s a méretük is nagyobb, mint a fal mentén húzódó fiókoké. Ahol derékszögben csatlakozott a bejárati ajtótól jobbra a csarnokon végighúzódó elválasztófal, ott volt egy bejárati ajtó, s mellette kezdődött az ügyfeleket kiszolgáló ablaksor. Nyolc vagy tíz üvegablakkal volt a fa elválasztófal tagolva, ezek mögött dolgoztak a postatisztviselők. A bejárati ajtó mellett jobbra az első ablakban volt a csomagmérleg, amelynek hatalmas, köríves, fehér számlapján nagy, fekete mutató mutatta a csomag súlyát. A felvételi helyek beosztása körülbelül azonos volt a mai postahivataléval, de abban a csarnokban sokkal tágasabb volt a hely az ügyfelek és a postaalkalmazottak számára is, mint a mai elrendezésben. Ez a nagy felvételi csarnok az épület egész udvari szárnyát elfoglalta, s talán még a mai postahivatalhoz hasonlítva is korszerűbb, a célnak jobban megfelelő volt. Ugyanakkor még egy nagyméretű cipőbolt is helyet kapott az épületben, ugyanis a posta két szélső kapuja között foglalt helyet a Cikta cipőbolt, amelynek nagysága megegyezett a mai postahivatal nagyságával. A postaépület közepén, az ablakok fölött az épület homlokzatán egy ellipszis alakú falfestmény volt, mely egy lóháton vágtató, postakürtöt fújó alakot ábrázolt. Ez a kép különösen a szemközti oldalról nyújtott szép látványt.”

 

2021-07-13

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

26. Az Egészségháztól a Teleki utcáig

A főutca és a Teleki utca keleti sarkán 1894-ben épült a Streisinger-féle emeletes ház, melyben Doman József és testvére „dúsan felszerelt” női és férfi divatáru üzletet nyitott. A sarokról készült felvételen jól látható, hogy a szemközti, nyugati sarkon még földszintes házak állnak.

A Nemzeti Iskola után „a római katholikus templommal szemben szép formát ad az utczának a négy emeletes ház, melyek közül a Molnár- és Gansel-féle kész … a dr. Heksch- és Gescheit-féle nemsokára szintén teljesen elkészül. Mind a két utóbbi ház Manóssy Alajos ízléses terveit dicséri.” – írta a Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1905 nyarán. Molnár János háza jobbról a harmadik, Szeghő (Sztancsik) Lajos tervei szerint készült 1904-ben. Ugyanazon újság egy 1904-es számában olvasható hirdetés szerint Molnár a fodrászatot másnak adta át, de fogászati működését új, emeletes házában továbbra is fenntartja. Jobbról a második Gansel József és Testvére temetkezési vállalata, illetve divatáruháza.

Egy későbbi képeslapon már áll a Teleki utca másik sarkán a korábban említett Gescheit-ház is. Benne Schönberger Fülöp működtette Gescheit Ármin 1859-ben alapított, és 1897-től még a szemközti gyógyszertár épületének főutcai részében lévő úri ruhaüzletét. Láthatjuk a korabeli villanyvilágítás lámpáját, a másik sarkon pedig a Magyar Koronához címzett gyógyszertárat, amely 1912-ben átköltözött az új plébánia épületbe. A Teleki utca felső végén, Ruttkay Lászlóné házában működött a 19. század végén a tanfelügyelői hivatal, amely az Otthontelep kiépülésekor a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – és Andrássy – ma Ady Endre – utca sarkára tette át székhelyét.

1910 nyarán a Nógrádi és Honti Híradóban tűnt fel hirdetéseivel a Bányay és Tuskó fűszer- és csemegekereskedés, melynek díszes portálja a Gescheit-ház főutcai oldalán, Schönberger Fülöp boltja mellett helyezkedett el. A cég 1912-ig hirdette áruit, köztük szenzációként az amerikai rendszerű villany kávépörkölővel pörkölt friss kávét.

Egy 1921-ben kiadott képeslapon a Bányay és Tuskó üzlet helyén már Székely Samu papírkereskedését és kölcsönkönyvtárát láthatjuk. Ő a ház Teleki utcai oldalán 1911-től nyomdát működtetett. Történeti érdekesség az utcanév: Teleki László az 1848-as szabadságharc után emigránsként az osztrákok kezére jutott. I. Ferenc József császár azzal a feltétellel biztosította szabadságát, ha nem vállal politikai szerepet Magyarországon. Teleki 1861-ben országgyűlési követként a határozati párt élére állt, majd mikor eszméi kisebbségben maradtak, öngyilkosságot követett el. Temetése napján, 1861. május 12-én Balassagyarmat képviselőtestülete utcát nevezett el róla.

2008. februárban a Rákóczi fejedelem út 27 sz. alatt, a spanyol Estante y Cafés áruházlánc tagjaként új könyvüzlet nyílt a városban. Az üzlet jó adottságokkal rendelkezett, hiszen a földszinten nívós kávézót, teázót, olvasósarkot alakítottak ki, az emeleten pedig a könyvkínálat bővítésére is volt mód. Az üzlet vezetője művészek, írók, költők meghívásával, közönségtalálkozók révén is kívánta az üzlet ismeretségét növelni. Sajnos nem volt túl hosszú életű. Helyén 2014-ben nyitott meg a művelődési ház működtetésében a Tornay Galéria.

A Rákóczi út 25. és 27. a Gansel- és a Heksch-ház közös udvarral rendelkezik. Felújítása még folyamatban van, felül helyben dolgozó fiatalok laknak az ún. fecskelakásokban. Több nyertes pályázatnak köszönhetően Gansel-udvar néven újul meg a két polgárház. A holokauszt majd az államosítás után szociális lakásokat alakítottak ki bennük, amelyeket a lakók az 1990-es évek eleji lakásprivatizácókor megvásárolhattak. Az önkormányzat öt év alatt megszerezte a magántulajdonokat, és a pályázatok elnyerésével megkezdődhetett a felújítás, amely még most is tart. A felső szinten 11 fecskelakást alakítottak ki, az udvarban közösségi terek és étterem, az utcai fronton üzletek és egy galéria-kávézó nyílik majd.

Még ennél is sanyarúbb sors jutott a 29-es számú épület homlokzatának. Az épületet Szeghő Lajos tervezte. Azon kevés épületeink egyike, melynek megmaradt a tervrajza. Az eredeti vakolatdíszítéseket az évtizedek egyszerűsítése és pénztelensége tüntette el. Az elképesztően gazdagon díszített homlokzat helyreállításával egy igazi ékszerdobozt kapnánk vissza. 

2021-07-08

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

25. A nagytemplom és a plébánia

Idézzünk „A 250 éve felszentelt balassagyarmati Szentháromság plébániatemplom története” c. könyvből, dr. Hausel Sándor írásából:

Az 1746-ra felépült, majd 1759-ben felszentelt barokk műemléktemplom Balassagyarmat legrégebbi folyamatosan használt épülete, amely megépítésekor a mezőváros szélén, egyik oldalról temetővel határosan állt.

A korabeli plébános és Balassa Pál levelezéséből kiderül, hogy a templom építése már az 1730-as években napirenden lehetett. 1740-ben Balassa Pál így írt tulajdonostársának, Zichy Imrének: „Balassagyarmat mezőváros annyira benépesült lakókkal, és annyira fejlődik, hogy kis templomocskájuk, amely korábban a befogadásukra elégségesnek látszott, már csak alig harmadukat, ha befogadja. De ha képes volna is befogadni őket, bizony az időnek mindent megrontó ereje megviselte és elpusztította. … Elhatároztam, hogy Isten segítségével nekilátunk és alapjaitól kezdve újra felépítjük a hitünk terjesztése és előmozdítása érdekében.”

A hat évig tartó építkezés menetéről csupán Miszleniczky Györgynek, a gróf gazdatisztjének 1743-as sorait ismerjük: „De valóban a Gyarmathi Templom körül csak lassan megyen a munka, noha eléggé pirongattam már egyszer és másszor is a Pallért, amidőn oda lefordulhattam, akkor ígéri szorgalmatosságát, azután csak a korcsmán nagyobb részét az üdőnek vesztegeti…” Hiába, no, sok minden nem változik évszázadok alatt sem. 

Elődjét, ami a plébániakertben, feltehetően a mai Szabó Lőrinc utcában állt, 1748-ban bontották le.

A templomot mára körbenőtte a város, a hajdani temetők helyén már a XIX. században a város arculatát napjainkig meghatározó közintézmények épültek fel. Jelentős változás, hogy a XIX. századig a mai Szabó Lőrinc utca nem jobbról, hanem balról kerülte meg, amint az a régi térképeken is jól látható. Bár környéke jelentős mértékben megváltozott, maga a templomépület szinte változás nélkül élte át a több mint negyed évezredet. Megépülése óta külső kinézetét csupán a toronyfeljárat 1930-as évek eleji kívülre helyezése, továbbá a déli falon 2006-ban felavatott Mindszenty-dombormű (Párkányi Raab Péter alkotása), illetve az 1989-ben elhelyezett II. világháborús emléktábla változtatta meg. Belső elrendezésében is változatlan, csupán a szentély, a kórus és a bejárat kialakításában történtek kisebb, de az egész épület arányait nem módosító változtatások. A bejárati ajtó a XX. század első harmadában készült, a mögötte lévő csapóajtók eredetileg nem voltak a templom részei. Készítésük oka a templomban érzékelhető erős huzat volt.

A templom 1746-tól, miként elődei is évszázadok óta, a balassagyarmati plébánia központja volt. Nem csupán egyházigazgatási szerepe adta meg jelentőségét, hanem azok az ereklyék is – többek között Szent Pál apostolé és Szent Felicián vértanúé –, amelyeket építtetőjének és buzgón katolikus kegyurának, gróf Balassa Pálnak a jóvoltából őrzött, illetve őriz.

Az 1900-as évektől részben, majd 1907-től teljes egészében a Zichy család viselte a templom kegyúri terheit egészen 1943-ig, a kegyúri jog megváltásáig. A XX. század első harmadáig ez volt az egyetlen római katolikus templom a városban. Bár a katolikus népesség nagyarányú növekedése miatt bővítésének igénye és szándéka a XIX. század második harmadától foglalkoztatta mind az egyházat, mind a kegyuraságot, nem sikerült megvalósítani az erre vonatkozó terveket. Ezen a helyzeten előbb a szaléziak betelepítése (1934), majd a város déli részén 1998-ban felépített új templom segített.

Tornyában három harang lakik, de a templom harangtörténete ennek többszörösét tartja számon.

Nem mindennapi a templom mellett álló kereszt története. Az 1882-ben állított ún. Sztrehárszky-kereszt eredetileg nem a mai helyén volt, hanem szinte közvetlenül az országút mellett. 1883-ban a Balassa fogadóból hazainduló honti szolgabíró kocsisa a lovak közé csapott, mire azok vas száguldásba kezdve a kereszt előtti korlátköveket áttörték, magát a nemrég állított keresztet ledöntötték. A kereszt egyik darabja a kocsis fejét zúzta veszélyesen össze, a másik a lóra zuhant. Mivel ez rövid időn belül már a második ilyen eset volt, ezért javasolták a kereszt beljebb helyezését. Az új helyén majd fél évszázadig állt, de amikor 1925-ben a plébániát vaskerítéssel látták el, akkor ismét áthelyezték a mostani helyére, a templom falához.

A régi, földszintes plébániát 1911 őszén lebontották, helyére Wälder Gyula tervei alapján, Magos (Munk) Dezső kivitelezésében emeletes épület került, földszintjén egységesen kialakított üzletportálokkal, melyek bérbeadásával a plébánia növelte bevételeit.

2021-07-07

Könyvtárunk a járvány miatt elmaradt rendezvények helyett igyekszik olvasóinak tartalmas kikapcsolódást nyújtani. Az alábbi videófelvételek – azok rövid leírásával együtt –, megtekinthetők a Youtube videómegosztó csatornán. Ezeken a nézők újra láthatják a város szellemi életének meghatározó alakjait, és feleleveníthetik, milyen kulturális események zajlottak városunkban évtizedekkel ezelőtt.

A felvételek minősége sajnos sokszor kívánnivalót hagy maga után, a könyvtár korabeli technikai felszereltségét tükrözi.

1990. január 26. Nógrád megyei Madách-emléknap

Az 1990. január 26-án rendezett Nógrád megyei Madách-emléknapon Szederkényi Attila Madách-szobrát a Madách Imre Kollégiumban Madarász László intézményvezető avatta fel. https://www.youtube.com/watch?v=5ATSxlProIc

Az ifj. Balogh Károly festményeiből és rajzaiból összeállított kiállítást a városi könyv-tár galériáján Kovalcsik András, a Honismereti Kör elnöke nyitotta meg. https://www.youtube.com/watch?v=uQumbfRoKZc

A Madách-ünnepségen Göncz Árpád, a Magyar Írószövetség elnöke mondott köszöntőt. https://www.youtube.com/watch?v=ynzSFL57iJM

Az ünnepi műsorban közreműködött Csábi István, Horváth Anita, Patakiné Kerner Edit, Tibay András és Tóth Tibor - hegedű (részlet) https://www.youtube.com/watch?v=NBDdtYTcye4

1990. június 1. Ünnepi könyvhét

1990. június elsején az Ünnepi Könyvhét Nógrád megyei megnyitóján a Madách Imre Városi Könyvtár galériáján Oroszlánné Mészáros Ágnes köszöntötte a jelenlévőket, majd Szabó Péter kiállítását Farkas András nyitotta meg. https://youtu.be/Ep1xlg5dgqo

Az alkalomra ünnepi műsort adott Tóth Tibor – hegedű, Tóthné Lengyel Judit – ének, Csuka László – zongora, Tibay András és Sárkány Zsuzsa – vers, próza. https://youtu.be/kQe6RjXbNJs

Szabó Péter A végtisztesség című, a 17. századi főúri gyászszertartást bemutató tanulmánykötetét bemutatta a szerző. Záró gondolatait Farkas András mondta el. https://youtu.be/60riSc-Mums

1990. november 19. A Helytörténeti Gyűjtemény vendége volt Túrmezei Erzsébet ev. diakonissza, költő.

Az őt köszöntő műsor https://youtu.be/Ts2eWxdRrJ0

Túrmezei Erzsébet az életéről mesél https://youtu.be/dpBXEJAweOo

1991. május 27. A Helytörténeti Gyűjtemény vendége volt a hetvenéves Jobbágy Károly költő

Az alábbi linken az őt köszöntő műsort tekinthetik meg. https://youtu.be/-GzOk3ov6Yc

A műsorban közreműködött a Városi Szövetkezeti Vegyeskar Ember Csaba vezetésével, Csaba Kinga, Csábi István, Csikász István, Gréczi-Zsoldos Enikő, Ember Dániel, Kanyó András, Kanyó Dávid, Márton Zsófia, Perge János és Tibay András. Köszöntőt mondott dr. Németh György polgármester és Kovalcsik András, a Honismereti Kör elnöke.

Reiter László sorozata Maiaknak régiekről címmel.

Sokan emlékszünk Laci bácsi alakjára, ami már az eddig feltett archív felvételek némelyikén is felbukkant, mindig a háttérben, mindig fényképezőgéppel. A Helytörténeti Gyűjtemény több tízezer felvételét őrzi. Sokan olvasták a korabeli lapokban az írásait, most pedig Maiaknak régiekről című videósorozatát mutatjuk be. Aki végignézi e kisfilmeket, látja, hogy Laci bácsi milyen nagy érdeklődéssel, odafigyeléssel és szeretettel fordult Balassagyarmat története és építészeti öröksége, szépsége felé.

A város rövid története a 18. századig:  https://youtu.be/vS7OtjTRPKg

A csehkiverés:  https://youtu.be/2Gdy5WlbxFM

A Helytörténeti Gyűjtemény:  https://youtu.be/fE3tzoaKxns

A Madách család:  https://youtu.be/QCCy4w2cXsM

A szabadságharc városi emlékhelyei: https://youtu.be/Jd4jXOfxpnM

A város címere Balassagyarmat épületein: https://youtu.be/BYE9Xqn-hgU

Nagy Iván és a Nógrádvármegyei Múzeumtársulat:  https://youtu.be/017FRNLx3oY

A 19-20. századfordulós Balassagyarmat régi rajzokon, képeslapokon: https://youtu.be/AL1sq9kwXKg

Balassagyarmat puttós-szobros épületei:  https://youtu.be/BgOt8MVdi80

A balassagyarmati református egyház:  https://youtu.be/bNW7CsHcaMs

A balassagyarmati temető sírkövei:  https://youtu.be/BcCiyol3wk0

A görögkeleti templom:  https://youtu.be/LCsa5gKfoe4

A kórház kápolnája: https://youtu.be/O5S3-oIE-E0

A Palóc liget képzőművészeti alkotásai: https://youtu.be/k9C622S_i38

A Rákóczi fejedelem útja Kossuth és Teleki utcák közötti déli oldalának épületei és a Magyar Korona Gyógyszertár: https://youtu.be/bjRsUVx9QPc

A római katolikus nagytemplom: https://youtu.be/OmXYqMy-MHY

 

 

2021-06-29

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

24. A Városházától a nagytemplomig

A Magyar Király Szálló – később Városháza – melletti kis, földszintes épület, a Rónay-ház utcafrontján feltehetően mindig üzletek működtek, például bútorbolt, illetve a Szent István Társulat gazdag választékú papíráruboltja, a jobb oldalon pedig évtizedekig könyvnyomda és kölcsönkönyvtár hirdette magát a járda fölé belógó cégérrel. A hatvanas években készült képeken papír-írószer és fodrász felirtatokat láthatunk a bejáratok fölött. Az épületet 1969-ben lebontották, helyére a pártházhoz hasonló, az akkori követelményeknek megfelelő kétemeletes épület létesült, a Magyar Nemzeti Bank székháza. Napjainkban a földszinten a Budapest Bank, az első emeleten az önkormányzat irodái, a felső szinten pedig lakások találhatók.

Az innentől a sarokig lévő épülettömb tulajdonképpen két ház, közös udvarral. A nagytemplom felé eső a város első pénzintézete, az 1868-ban alakult Balassagyarmati Takarékpénztár. Mint a megye legnagyobb bankja részt vett a Gyarmatra vezető vasútvonalak, az Otthontelep, a gimnázium és téglagyár építésének megvalósításában. Régi, emeletes épülete a főutca és a Templom utca sarkán áll, az 1843-as összeírásban „Figler János háza”-ként említett saroktelken. Benne a huszadik század fordulóján a pénzügyigazgatóság, az adóhivatal és a kataszteri hivatal is elhelyezést nyert a pénzügyi palota felépüléséig, illetve egy ideig az Adriai Biztosító Társulatnak is helyet adott. A két épület emeletén lakások vannak, a földszinten a harmincas években borbélyüzlet, később az ún. „parasztbolt”, most pékség, az udvarban a Nyomdaipari Vállalat, a Kartográfia Vállalat balassagyarmati kirendeltsége, a Nógrád szerkesztősége, Fényképész Szövetkezet, optika működött, oldalt szépségszalon – és még sorolhatnánk.

 

2021-06-22

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

24. A mai Városháza

Balassagyarmaton az 1843-as nagy tűzvészben leégett az 1738-ban épült városháza. Helyére újat építettek, majd 1909-ben a város megvásárolta a vármegyeházától kelet felé, a Kender – ma Madách – utca sarkán álló emeletes Magyar Király szállót, az egykori kaszinó épületét, hogy helyére megint új városházát építessen.

(Az épület 1895-re annyira leromlott, hogy a kaszinó igazgatósága új otthont keresett. Schwarcz Ignác tulajdonos átalakíttatta a kaszinóépületet, s még ugyanazon év decemberben megnyitotta a Magyar Király szálloda, vendéglő és kávéházat, melynek emeletén tizennégy, majd húsz szoba állt a szállóvendégek rendelkezésére.)

A Magyar Király szálló 1912-ig szolgálta a vendégeket. A vásárláskor a város átvette a tulajdonos Schwarcz Mórtól Lusztig Vilmos bérleti ügyét is, aki 1912-ig kötött szerződést a szálló üzemeltetésére. 1912-ben a város megbízta Wälder Gyula műépítészt az új városháza tervezésével, de a monumentális terv pénz hiányában nem valósult meg. A végleges terveket Magos (Munk) Dezső készítette és a kivitelezést is ő végezte. Az épület nem került elbontásra, csak átalakították.

1914 augusztusában így írt a Nógrádi Hírlap: „A városházán … az emeleten dr. Hermann Károly főbíró és Kosztolányi Gyula főjegyző … a földszinten a pénztár, a rendőrség és a többi hivatalok. Igen impozáns részlete a nagy tárgyalóterem s a széles utcai erkély, mely hazafias tüntetések alkalmával igen alkalmas lesz szónoklatok tartására. A hadiállapotra való tekintettel az átköltözködés minden ünnepség mellőzésével történt.”

Az 1886. évi XXI. tc. alapján Balassagyarmat, Nógrád megye székhelye elvesztette mezővárosi rangját. Az 1890-es évek elején vita folyt Balassagyarmat és Losonc között a megyeszékhely kérdésében, mert Losonc rendezett tanácsú város volt, Gyarmat pedig csak község. Az 1920-as évek elején a rendőrség elhelyezése miatt emeletráépítéssel tervezték a városháza bővítését a Madách utcai oldalon. A belügyminiszter Magos (Munk) Dezsőt bízta meg a terv elkészítésével. 1923-ban Balassagyarmat elnyerte a „rendezett tanácsú város” címet. Mire a városháza bővítése 1927-ben megtörtént, városi rang miatt a hivatal igényt tartott az épület egészére. Ezért megváltozott a korábbi elképzelés, s most már önálló csendőrségi és rendőrpalotát szándékoztak építeni a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utcában. (Ez az évtized végére el is készült.)

Falán 1922-ben avatták a csehkiverés emléktábláját, melyet 1945 után megfordítottak, és hátán új szöveggel, díszei nélkül rögzítettek a falra. 1991-ben kibontották, és visszafordították. A táblát övező díszeket 1994-ben készítették el újra, és helyezték el a falon.

2021-06-14

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

23. Az Egészségház és elődjei

A mai Egészségház, illetve elődjeinek története a 18. századig nyúlik vissza.

1746-ban a város földesurai, Balassa Pál és Zichy Ferenc grófok katolikus iskolát építtettek a főutcán. A szalmafedeles épület 1774-ben leégett, a tanulókat átmenetileg a vármegyeháza helyén lévő kaszárnyában helyezték el. „Ebben az időben az iskola vegyes jellegű volt, tót nyelven tanított benne a kántortanító és segédje.” – írta Wagner István a Nógrádvármegye népoktatásának történetében. Bár ekkor újraépítették az intézményt, az 1830-as évekre jelentős felújításra szorult.

1834 nyarán készült el a Nemzeti Iskola. Az építés hátterében a magyar nyelv hivatalos használatát elrendelő 1830. évi VIII. törvény, illetve az 1831-ben létrejött Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet állt: az iskola a betelepített lakosság magyarrá válását szolgálta. Két tanteremmel nyílt meg, s benne a magyar nyelv mellett még tótul is tanítottak. A lánygyermekek oktatására segédtanítót alkalmaztak. 1850-ben már három tanterme volt az iskolának. 1860-tól csak fiúiskola, 1864-ben négy tanteremmel és négy tanítóval működő főelemi iskolává minősítették. Az 1900-ban megjelent Nógrádvármegye népoktatásának története szerint „az iskola tanszerekkel, könyvtárral és faiskolával el van látva. Tanulóinak tízévi átlagos száma 160. Tanítási nyelve magyar.” 1903-ban egy iskolaszéki gyűlésen vetődött fel, hogy indokolt lenne az egyre szűkebbnek bizonyuló épületre emeletet húzni. Bizottságot alakítottak, amely tanácskozott a szakemberekkel, azonban Hottovinszky Károly plébános 1905 januárjában bekövetkezett halála után a bővítés ügye lekerült a napirendről. Az új plébános, Jeszenszky Kálmán 1906-ban tárgyalt először a bővítésről az iskolaszékkel. Manóssy Alajos építésszel tervet készíttettek a renoválásra, illetve új iskola építésére is, azonban a templom felújítási munkálatai miatt elhalasztották a bővítést.

1909 márciusában Mohácsy László építész a Nemzeti Iskola problémájának megoldására háromféle tervet és költségvetést készített, melyek közül azt a változatot fogadták el, hogy a főutcai telket értékesítik, s a templomkertből kiszakított telekre felépítik az öt tantermes, igazgatói és tanítói lakással kiegészített új iskolát. Áprilisban megérkezett a jóváhagyás a főegyházmegyétől, s a Nógrádi és Honti Híradóban rövidesen megjelent a hirdetés: „A bgyarmati r. k. hitfelekezet tulajdonát képező Nemzeti Iskola egészben vagy részben eladó. Bővebb értesítést ad a plébánia hivatal.” Az új, Templom – ma Szabó Lőrinc – utcai épület kivitelezését Magos (Munk) Dezső végezte, 1910. május 11-én szentelték fel. 1911-ben az iskolaszék kezdeményezte, hogy márványtáblán örökítsék meg a „Nemzeti iskola tradícióját”, a tábla ma is megtalálható az intézmény előcsarnokában. Az államosítás után II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolaként funkcionált. A rendszerváltozás után az egyház visszakapta az épületet, melyben ma a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola működik. A fotók 1910 körül készültek.

Az elbontott Nemzeti Iskola helyén 1912-ben már a Nemzeti Szálló impozáns, emeletes épülete emelkedik, melyben huszonöt szoba szolgálta a vendégek kényelmét. A szálloda mellett nyitott bejáró vezetett az udvarra, ahol az 1930-40-es évek nyárestéin Rekett, azaz Baranyi Dezső cigányprímás zenekara játszott.  Étterme és kávéháza 200-200 vendég befogadására volt alkalmas. Vendégeit taxival hozatta be a vasútállomásról, a taxiállomás a szálloda mellett, a távolsági autóbuszjáratok megállója pedig közvetlenül az épület előtt volt. „A szálló magas, tágas, díszes, kovácsoltvas kapujánál állandó jövés-menés volt. A szálloda egyensapkás portása mindig ott járkált. A bejárati ajtó után következtek a kávéház nagy, fényes kirakatai, melyek mögött a kis asztaloknál majdnem mindig ültek idősebb úriemberek, kereskedők. Télen csak a bentieket lehetett látni, de nyáron a járdán is volt fehér vasrácsos kerítéssel elrekesztett terasz, ahol szintén tereferélő öregurak ültek. Ennek a kerítésnek a tetején deszkákból készített ládákban muskátli meg petúnia virágzott, s a nyári estéken illatozott.” – írta id. Vojtkó István. A közönség megnyerésére művészesteket is rendeztek. Az épület ma az úgynevezett Egészségház, benne orvosi rendelők működnek.

2021-06-09

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

22. Kis üzletsor a zárda és a Nemzeti Iskola/Nemzeti Szálló között

Olvassuk el, mit ír Vojtkó István az 1941-es évről.

A zárda emeletes épülete után egészen a Nemzeti Szállóig földszintes épületsor következett. A zárda felőli első üzlethelyiség Schwartz Áron izraelita férfiszabó úri és egyenruha szabósága volt. Ez után kettős kapubejárat következett, majd két portált magába foglalva a Selmeczy cukrászda. Nagy, üveges kirakatával, hangulatos, elegáns berendezésével ez volt a város legelőkelőbb cukrászdája. Bentről finom sütemények illata áradt az utcára. Jobb oldali része kisebb volt, itt fehér márványlapos asztalkák, piros plüsshuzatú székek nyújtottak kényelmes helyet a betérőknek. Az üzlet bal oldali része mélyen befelé nyúlt. A kirakat mellett, a bejárattól balra pult, mögötte polc volt. Itt is márványlapos asztalkák kínáltak helyet a betérőknek, támla nélküli székekkel. Ebben a cukrászdában fekete ruhás, fehér kötényt és fehér, pártaszerű főkötőt viselő kisasszonyok szolgálták ki a vendégeket. A két helyiségben harmincan foglalhattak egyszerre helyet, de nyáron, a járdára kirakott asztalokhoz – melyek fölé vászon napellenző rolót húztak – még huszonnégyen tudtak leülni. Az egykori leírás szerint Selmeczy Árpád cukrászmester kiváló fagylaltjai országos hírűek voltak.

A cukrászda utáni keskeny üzlethelyiség a „géperejű bérkocsisok”, azaz a taxisok tartózkodási helyeként szolgált. A gépkocsik éppen itt, a Selmeczy cukrászda és a Kutasy drogéria előtt parkoltak. Ebben az időben a Garam fiúk két gépkocsival, Kristóf Zoltán és János ugyancsak kettővel, a Barza fiúk és Rigó János egy-egy kocsival voltak a standbeli taxisok. A régi Magomobilokat ekkor már Opel Olympia és Kadett, valamint Ford Taurus autók váltották fel. A taxisok által közösen bérelt kis üzlethelyiségben a tartózkodásukra alkalmas székek, asztal, kályha képezték a berendezést, és telefon is volt beszerelve. Az utcára nyíló üvegajtóra, a függöny fölé Opel Kadett és Hanomag kocsikat ábrázoló színes képeket akasztottak, és egy táblát, melyen nagy betűk hirdették: Taxi-állomás. A taxisok nem csak itt, a főutcai standon várták a fuvarokat. Minden vonatérkezéshez kiment két-három autó a vasútállomásra, ahol a hordárok, a Kaszinó és a Nemzeti Szálló londinerei biztosították a kuncsaftokat a taxisok részére. Általában a városba érkező kereskedők, tisztviselők, üzletemberek vagy a kórházba igyekvők vették igénybe szolgálataikat, ezenkívül az esküvők, keresztelők állandó fuvarosai is ők voltak.

A taxisok helyisége után egy borbélyüzlet következett, mely előtt sárgaréz tányért himbált a szél. Ez után egy zöldre festett nagykapu kitárt szárnya engedett bepillantást az udvarba, ahol jobbra az Elite fotó cégnevet viselő fényképészműtermet találhattuk. Az udvarra néző, sokszemes ablakokkal ellátott műterem volt abban az időben a város legfelkapottabb fényképészete. A nagykapu fölötti Elite fotó felirat folytatását képező, falra szerelt kirakatban az ott készült képekből tettek ki néhány tucatnyit. Ezek között a háború kezdete óta egyre több, a frontra indulás előtt családjával együtt fényképezkedő katonát lehetett látni, de egyúttal esküvői hirdetőtáblaként is működött. Az esküvői képek nagy részét ugyanis ebben a műteremben készítették, és a szertartás után néhány nappal a kirakatba tették. Az erre járók innen szereztek tudomást arról, hogy kik kötöttek házasságot az utóbbi időben. Ilyen kisvárosban az effajta kommunikáció nagy jelentőséggel bírt.

A földszintes üzletsor utolsó tagja az emeletes Nemzeti Szálló melletti Kutasy-féle drogéria volt két modern, nagyméretű kirakattal, a bejárat két oldalán hajlított üvegekkel. A nagy kirakatüvegeken keresztül látni lehetett a bolt belsejét is, mely csillogott, ragyogott. Belül fekete-fehér kockás, mozaiklapos burkolat, üveggel borított pultok, polcok tették vonzóvá, elegánssá. A bal oldali kirakatban az általában drogériákban tartott szappan-, kölni-, rúzs- és púderféleségek, egyéb vegyi szerek, a jobb oldali kirakatban növényvédőszerek és állat tápszerek, valamint sportszerek voltak igen szépen kiállítva. A két ajtó melletti, hajlított üvegű, kis kirakatokban kaptak helyet az üvegből készült karácsonyfadíszek, gömbök, csengők, kis házak, madarak, pávák, galambok.

A drogériát 1904-ben alapította Kutasy Dániel. Fia, Kutasy István – aki a balassagyarmati gimnázium után a keszthelyi gazdasági főiskolát végezte el – 1927-ben, atyja halála után vette át az üzlet vezetését. Ez a drogéria 1944. december 9-ig „élt”, ugyanis akkor belövés következtében a benne lévő vegyszerek tüzet fogtak, és az egész gyönyörű üzlet leégett. Csak a csupasz, kormos falak maradtak meg.

A háború után a Kutasy drogéria helyén utcafrontjára kerítést építettek. 1971-ben már építették a pártházat.

 

2021-06-02

Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

21. Visszatérés a főutcára – A zárda

A város középkori főutcája – a pest–losonc–kassai országos út részeként – a vár területén belül elhelyezkedő óvároson keresztül vezetett. A török kor után a település déli irányban terjeszkedett, ennek megfelelően a forgalom is dél felé tolódott. A főút a 18. században került mai helyére. Sok néven szerepelt – főutca, Piac, Nagy, Szécsényi utca – míg 1906-ban hivatalosan a Rákóczi fejedelem útja elnevezést kapta. 1888–89-ben kikövezték a főutcát. Csak 1900-tól tértek rá az egyes utcák önálló házszámozására, mindig a főutca felőli végüktől kezdve azt.

A fejlődő település házfalait sokáig „ékesítették” a felragasztott apróhirdetések. Ennek kiküszöbölésére a város az ajánlkozó Hollósy Gézával kötött szerződést, aki 1909 májusára több helyütt „hirdetési oszlopot” állított fel. „A város ez által új alakot nyer, s szépészeti szempontból is csak előnyös, hogy végre a lakóházak megszabadulnak az elcsúfító falragaszoktól” – írta a Nógrádi és Honti Híradó.

Leánynevelő intézetek az 1830-as évektől működtek városunkban. A zárda elődje a Braun őrnagy özvegye által 1841-ben alapított katolikus nőnevelő, mely a Kistabán – ma Kossuth Lajos – utcában volt. 1846-ban Kopácsy József hercegprímás a Horváth Károly-féle házat ajándékozta nekik a Kolostor utcában (ma Deák Ferenc u. 4.). Braunné halála után Scitovszky János hercegprímás az intézményt zárdává alakíttatta és 1851-ben az angolkisasszonyokra bízta. A bíboros 1857-ben megvásárolta számukra Szerémy Antal 1840-ben épült főutcai házát, melyet átépítése után, 1858-ban Mészáros Imre vadkerti esperes szentelt fel. 1880-ban a Paulai Szt. Vincéről elnevezett szatmári anyaház irgalmas nővérei vették át az iskolát. A leánynevelő intézet bentlakásos volt, csak a főutcára költözés után vált nyilvános iskolává, mely minden tanköteles leányt felvett. Ekkortól a növendékek bentlakókra és bejárókra oszlottak, s elkülönítve oktatták őket.

A tanítás kezdetben német és magyar nyelvű, majd a nyilvános, hatosztályos leányiskola tannyelve a magyar lett, ahonnan az államosításig közel tizenötezer tanuló került ki. A zárda tágas udvarát 1938-ban beépítették: Illés Mihály és Papp József építőmesterek öt tantermes, új, emeletes iskolát emeltek. Az intézmény az államosítás után is az oktatásügyet szolgálta mint kollégium majd általános iskola. A rendszerváltozás után, az egyházi javak visszaszolgáltatása során a Keresztény Általános Iskolához került, mely Szent Imre nevét vette fel. „Az intézeti kápolna nem tartozik a plébánia joghatósága alá. Ott tartatik ciborium [áldoztató kehely] és szentségtartóban oltári szentség. Meghívás következtében ott is misézünk. Apáczákat gyóntatni csak külön meghatalmazás folytán szabad. Ezt a rendes páter távollétében, vagy a felügyelő Esperes nem létében adja az ordinarius. A lánykák itt szoktak áldozni. Fisharmoniumukat különös ünnepélyek alkalmával kikölcsönzik.” – írta Zádori (Dräxler) János balassagyarmati káplán 1863-ban kelt feljegyzésében, melyet a plébánia irattárának anyagából közölt Reiter László.

„A sarki lakóház két lépcsőn elérhető kiskapuval zárult, majd magas téglakerítés következett. Közepén kétszárnyas nagykapu volt, a katolikus lányiskola, az általunk zárdának nevezett tanintézet udvarának kerítése. Az udvarban állt az iskolaépület. Az emeleti szobákban laktak az apácák, akik tanítónők voltak, de az apácarend tagjaként fejükön keményített fehér fityulát, főkötőt viseltek, s fekete, földig érő ruhában jártak. 1941-ben az épület földszintjén modern üzletsor foglalt helyet, az ún. »Munka Szövetkezet« boltja. Az első részben a büfé, a középsőben a fűszer- és csemegebolt, a harmadik üzletmezőben pedig az illatszertár és játékbolt kapott helyet. Abban az időben újdonságnak számított a kirakatok fölötti neonbetűs felirat, mely esténként piros és fehér fénnyel világított. Különösen szép látványt nyújtott a karácsony előtti havas időben, alatta az ünnepi pompával berendezett kirakatokkal.” – írta id. Vojtkó István visszaemlékezésében

Az épület a második világháború után kollégium, a rendszerváltás óta pedig újra a katolikus egyház tulajdona, a Szent Imre katolikus iskola egyik épülete.

 

Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook