Fotóalbumok
Sorozatunk második részének apropója, hogy 30 éve, 1990. november 22-én lemondott mind miniszterelnöki, mind pedig pártelnöki posztjáról Margaret Thatcher (1925–2013) brit konzervatív politikus, Nagy-Britannia első női miniszterelnöke (1979–1990).
A közeljövőben több történelmi évfordulóval foglalkozunk, és mutatunk hozzájuk kapcsolódó olvasnivalókat. Sorozatunk első részének apropóját az adja, hogy 650 éve, 1370. november 17-én lengyel királlyá koronázták I. (Nagy) Lajos magyar királyt (1342–1382); ezzel perszonálunió jött létre a két jelentős kelet-közép-európai ország között.
Az Őszi emléknap keretében a száz éve született Farkas András festőművészre emlékeztünk október 20-án.
Az írónő életművét bemutató interaktív kiállítást szeptember 22- től október 9-ig tekinthették meg az érdeklődők a könyvtár galériáján.
Az Országos Könyvtári Napok keretében Simon Leila pszichológus tartott előadást könyvtárunkban. A Szülők Iskolája sorozat első részében a bátorító nevelés alapjairól mesélt a hallgatóságnak.
Sümegi Tamás fotói
Nyár a betűtengerben címmel szerveztünk olvasótábort első és második osztályos kisdiákoknak június 29-július 3-ig. A programban mesék olvasása és feldolgozása, kézműves foglalkozások, szabadtéri játékok és kirándulás is helyet kapott.
A Helytörténeti Gyűjtemény több mint ötezer papíralapú képert őriz Balassagyarmat jeles személyiségeiről, a városhoz kötődő családokról, a város épületeiről, utcáiról, rendezvényekről stb.
A fotóanyag nyilvántartása a bemutatkozó oldalon található meg.
„Nógrád vármegyének Hont vármegyével határos dél-nyugoti szélén, azon bájoló és az egész vármegyének legnagyobb síksága terül szét, melyen a szabályozatlan Ipoly folyó medre a málnapataki határtól kezdve a Hont megyei Kóvárig a vármegyén keresztül kanyarog. Ennek a harmadrangú folyamnak bal partján fekszik Balassa Gyarmat városa nyugotról kelet felé hosszúkásan, dél és kelet felé mindinkább szétterjeszkedve. Észak felől az Ipolyon túl sík rétség zöldell a város átellenében emelkedő és nehány év előtt még jó bort termő s csinos borházakkal megrakott hegyvonalig” – írta Nagy Iván 1894-ben, I. Ferenc József császár és király balassagyarmati látogatása alkalmából megjelent várostörténeti esszéjében.
A magyar képes levelezőlapok története a millenniummal kezdődik, 1896-tól jelennek meg magyar kiadók közreműködésével városképeket is tartalmazó postai levelezőlapok. Vélhetőleg az első balassagyarmati kiadású lap szerepel a könyv borítóján, melyről az 1898. júniusi Nógrád-Honti Ellenzék a következőket írja: „Képes levelezőlapok. Wertheimer Zsigmond b.-gyarmati könyvkereskedő igen tetszetős kiállítású levelezőlapokat készíttetett s hozott közforgalomba. A lapok B.-Gyarmat város látképét, a fő-utcza egy részletét, a megyeházat, a Mária Valéria közkórházat, fogházat és a kékkői várat ábrázolják színes és sikerült kivitelben. Egy-egy példány ára 5 kr.” Balassagyarmat 20. század eleji patinás hangulatát rengeteg képeslap őrzi. Dr. Csekey László és a Madách Imre Városi Könyvtár gyűjteményét reprezentálják a honlapunkra (és egyben a Balassagyarmat régi képeslapokon című, 2015-ben megjelent kötetünkbe) válogatott, második világháború előtti darabok, melyekkel felidézzük Balassagyarmat egykori épületeit, városképét, szellemiségét.
A város jelenlegi kinézetét meghatározó középületek többsége a 20. század első évtizedeire elkészült. A polgári konzervativizmus mellett a várost mindig is jellemezte egyfajta termékeny korszerűség és modernitás, mely épületeiben is megnyilatkozott. A klasszicizmus, a nemzeti romantika, a szecesszió vagy az art deco legkorábbi hazai példái is megjelentek házainkon, s többnyire máig megtartották eredeti megjelenésüket, dekoratív stukkóikkal őrizve a város századfordulós hangulatát. A 20. századelő neves építészei – Wälder Gyula, Hübner Jenő – mellett a helyi építőmesterek – például Karlik János, Magos (Munk) Dezső, Magyar (Ungár) Vilmos, Manóssy Alajos, Mohácsy László, Szeghő (Sztancsik) Lajos – jó ízlését tükrözi a képeslapsorozat. (A század első évtizedeiben gyakran előfordult a nem magyaros hangzású személynevek magyarra cserélése. Az azonosíthatóság érdekében kötetünkben az eredeti nevet minden esetben zárójelben közöljük.) Jó lenne, ha a ma polgárai is meg tudnák őrizni ezt az emberközeli építészetet, s az új épületek illeszkednének a kisváros hangulatához.
Meghívjuk önt egy sétára, melyet a trianoni döntéssel elcsatolt szőlőhegyről, a Márton-hegyről kezdünk. A város látképét bemutató képeslapok után az egykori Kóvár felől közelítjük meg Balassagyarmatot, s haladunk egészen a kórházig.
Jöjjön velünk, pillantsunk be a régi, esetleg már eltűnt házak között az akkori polgárok életének kulisszái közé!
