Fotóalbumok
Tegnap, november 23-án Csach Gábor polgármester és Házy Attila médiaszakember volt a vendég a Csillagházban. Megtekinthettük Házy Attila Fákba vésett jövő c. kisfilmjét, mely a liget keletkezését és a létrehozása óta történt állapotváltozásait igyekezett bemutatni.
A film készítője felhívta a figyelmet arra, hogy a liget nem igazán tölti be a rekreációs, közösségi szerepét, és feltette a mindannyiunkat érdeklő kérdést: mi lesz a sorsa, mit tervez a város?
Csach Gábor polgármester röviden vázolta a Zöld csiga beruházás területeit, majd részletesebben kitért a Palóc ligetre vonatkozó tervekre. Megtudhattuk, hogy a kisiskolások által legjobban használt területre játszótér készül, a liget fő bejárója teljesen megújul, a park ösvényei eróziónak kitett részeire szilárd burkolatú lépcső kerül, de természetesen famegújítás és egyéb munkálatok is szerepelnek a tervek közt.
A beszélgetés igazán gondolatébresztő volt, hiszen egyebek mellett szó került a városnak a térségben jelenleg betöltött és tervezett szerepéről, illetve a fiatalok megtartásának esélyeiről is.
Tegnap, kedden dr. Szabó Károly gimnáziumi tanárra, irodalomtörténészre, költőre emlékeztünk, aki idén lenne 95. éves. Négy gyermeke közül Andrea emlékezett meg édesapjukról és édesanyjukról, a szintén tanár Szépi Ibolyáról, majd mesélt a család életéről, és megtudhattuk, kinek hogyan alakult az élete, milyen életpálya felé vitte a sorsa. Andrea előadása után András és Miklós mondták, illetve dalolták el édesapjuk több versét. Az igazán kerek "műsor" után Kovács Ferenc tanár úr, dr. Szabó Károly szakfelügyelő munkatársa elevenítette fel a közös éveiket.
Köszönet a testvéreknek, hogy eljöttek Balassagyarmatra megemlékezni édesapjukról, és köszönet a családnak, hogy annyian elkísérték őket!
A mellékelt fotókat köszönjük Vitéz Katalinnak, Deák Ottónak és Bartha Attilának.
Október 28-án Gere József tartott előadást a Csillagházban. Az épületet megtöltötték az érdeklődők, akik nemcsak a különböző harckocsi típusokról hallhattak információkat, de láthattak több videót, és részletes információkat kaptak a második világháborús front Nógrád megyebeli haladásáról is. Megtudhattuk, hogy a környező településeken hány tigris vesztette életét, hogy a gyarmati tigris pontosan hol hunyt el, és hogy mire lehet használni egy döglött - bocsánat, elhunyt - tigrist.
Október 14-én megemlékeztünk Horváth Endre bankjegytervező grafikusművészről, aki idén 125 éve, hogy megszületett. Sajnos nagyon kevesen voltunk, így nagyon kevesen hallhatták Balikó László bankjegytörténeti és gyártástechnikai előadását, és kevesen láthatták azt a csodálatos alkotást, amit a Pénzjegynyomda Zrt. munkatársai hoztak el a Csillagházba.
Nagy érdeklődés fogadta Ibrányi Ferenc Csillagházbeli visszaemlékezését, melyen szép számmal vettek rész a családtagok, egykori munkatársak, vagy olyanok, akik gyógyulásukat dr. Ibrányi Endrének köszönhették. A visszaemlékezést Ibrányi Ferenc és Csábi István előadóművész duettje, 1962-es felvételről pedig dr. Ibrányi Endre hangja színesítette. Doktor úr élettörténete a 2021. évi Balassagyarmati Honismereti Híradóban is olvasható lesz.
A Tibay család volt a házigazdája a könyvtár tegnapi rendezvényének. A szép számú közönség előtt Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat város polgármestere ajánlotta Tibay András képeit a közönség figyelmébe, Vitéz Tibay Géza Feljegyzések nem csak utódaimnak című kötetét Tyekvicska Árpád történész mutatta be. Közreműködött Csábi István előadóművész. A tárlat szeptember végéig megtekinthető a könyvtár galériáján.
Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.
Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.
29. A Teleki és a Kossuth Lajos utca közti szakasz
A főutca és a Teleki utca sarkán 1894-ben épült a Streisinger-féle emeletes ház, melyben Doman József és testvére „dúsan felszerelt” női és férfi divatáru üzletet nyitott. 1897-től a főutcai részen Schönberger Fülöp működtette Gescheit Ármin 1859-ben alapított úri ruhaüzletét. Ekkor a Teleki utca nyugati sarkán még földszintes házak álltak.
A következő felvétel legalább egy évtizeddel később, 1905 és 1912 között készült. Láthatjuk a korabeli villanyvilágítás lámpáját, a sarkon pedig a Magyar Koronához címzett gyógyszertárat, amely 1912-ben átköltözött az új plébánia épületbe.
A harmadik kép jobb oldalán, a Teleki utca sarkán dinnyeárusítás látható. Az Ipoly menti dinnyetermesztésnek évszázados hagyományai vannak. Božena Nĕmcova cseh írónő 1854-es írásában így számol be a nógrádi dinnyeevési szokásokról: „Amikor a szántóföldről behozzák, lerakják a pincébe, beérjen, és meghűljön; aki tudni akarja, hogy érett-e, az fogja a két kezébe, rázza meg, és ha a magok zörögnek, akkor elég érett (hűha!). Mindig keresztbe vágják szét, a belsejét kanállal eszik, hogy levét élvezhessék. A nagyobb élvezet kedvéért vörösborral szokták leönteni, a sárgát meg cukorral és borssal meghintik, de az egyszerű nép mindkettőt magában eszi … Híresek és kitűnőek … az őrhalmiak. A külső zöld héját nem eszik, a nép eldobja, de az úri asszonyok a sötétzöld héját lehámozzák, különféle alakúra szeletelik, és cukorba befőzik.” Nagy Miklós és Hegedűs István dinnyések Csányból és Tápiószeléről települtek a két világháború között városunkba. Nagy népszerűségre tett szert az 1900-as évek elejétől a Szécsényi úton lakó Ledniczky Péter MÁV osztálymérnök, aki hirdetéseivel az első világháborúig jelen volt az újságok hasábjain. A város jeles boltjai és gyógyszertárai is „potom áron” árusították dinnyéit. A képeslapot 1907-ben írták meg.
4. kép. A katolikus templom tornyából készült képen a Teleki utca sarkán az 1872-ben Balassa-Gyarmati Polgári Önsegélyező Egylet néven alapított Balassagyarmati Népbankot láthatjuk, mely a Magyar Korona Gyógyszertár 1912-es kiköltözése után került a sarki épületbe. Később az Országos Takarékpénztár székháza volt itt 1969-ig. A képeslapot 1941-ben írták meg.
5. kép. A képen jobbról az első ház portálján az Aninger Testvérek feliratot olvashatjuk. A német származású polgárok, László és Gyula az 1870-es évek második felében vaskereskedést nyitottak a saját házukban, melyet később Gyula vitt tovább, majd 1904-ben Platthy és Cserny vaskereskedők vásárolták meg, s azt „törvényileg bejegyzett Platthy és Cserny ezelőtti cégtulajdonos Aninger Gyula” cégnév alatt vezették. A képeslap a 20. század első éveiben készült.
6. kép. „A [régi] városházával szemben van a Balassagyarmati Népbank székháza, emeletén a Kereskedők Egyesületének és az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület fiókjának helyiségeivel” – írja Borovszky Samu. 1877-ben költöztek a Kistabán – ma Kossuth – utcából a lap bal oldalán látható új épületbe, a Sippler-házba, melyet árverésen vásároltak meg. A felvétel 1905–1917 között készült.
8. kép. Az utca déli oldalán, „az Aninger testvérek urak házában” – a kép jobb szélén – nyitott 1894-ben Frischer Ignácz divatáru üzletet, amelyet 1907-ben szemközt, a városháza mellett felépült saját, kétemeletes házába költöztetett át, melynek helyén a képen még egy földszintes épület látható. A felvétel 1904-5-ben készült.
9. kép. A kép jobb oldalán a Balassa Szálló emeletes épületét láthatjuk. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy nemcsak vendég-, de tulajdonosi és bérlői „forgalma” is nagy volt. Az 1843-as összeírásban Chottovinszky Vince a vendéglős. 1892-ben földszintjén Barth Ignácz ebédlő és sörcsarnok, 1898-ban csemegeüzlet nyitását hirdette. Ugyanezen évben Büttner Adolf, a Magyar Király szálló addigi vendéglőse átvette az étterem működtetését, majd egy későbbi lapban azt olvashatjuk, hogy a tulajdonos, Felsenburg Tivadar a következő évben lebontatni szándékozik a szállót, és helyére új, kétemeletes épületet emeltet. A terv nem valósult meg, sőt 1912-ben újra olvashatunk ugyanilyen tartalmú híradást. 1899 májusában Föglein J. hirdeti, hogy átvette a Barth-féle éttermet és a fürdőt, nyáron pedig a Nógrád-Honti Ellenzék arról adott hírt, hogy a szálló udvarán Strausz Miksa sőji földbirtokos lova úgy megrúgott egy fiúcskát, hogy még Bogdán Aladár igazgató főorvos is aligha mentheti meg az életét. A lapot 1912-ben adták postára.
10. kép. A lapot 1903-ban adták postára
11. kép. A Balassában 1874-ben Balogh Károly cigányprimás muzsikált. 1898-ban itt volt az első kinematográfiai bemutató, de termeiben gyakran rendeztek bálokat, díszebédeket is. 1900-ban az éttermet és kávéházat átalakították. Augusztusban dr. Gáspár Ferenc műtőorvos, haditengerészeti fregatt orvos, 1902 februárjában pedig dr. Székely Kornél, a száj- és fogbetegségek szakorvosa hirdette, hogy ideiglenes tartózkodása alatt a szállóban fogadja a fogbetegeket. 1902-ben Gyáky Mihály budapesti vendéglős vette át az étterem működtetését, majd 1903 márciusában Kassai A. hirdette, hogy megvette a Balassa szállodát és azt saját maga üzemelteti. 1903 tavaszán megszűnt az addigi nagy bosszúság, a sok pocsolya. Az angol Neuchatel Asphalte Company magyarországi ügynökei „próbaaszfal-tírozást” végeztek a városban és leaszfaltozták többek közt a szálloda járdáját is. „A város aszfalt-lázba esett” – jelentette ki egy városi képviselő. A fotó a 20. század első évtizedében készült.
12. kép. A fotó a 20. század első évtizedében készült.
13. kép. 1908-ban adta hírül az újság, hogy „ifj. Himmler Ede, a Zichy szálloda és kávéház régi bérlője, kinek kávéházába a legszigorúbb erkölcsbírák is eljárhattak, megvált régi helyétől, és október elsejével a Balassa szállodát veszi át.” Hirschfeld J. Jenő vaskereskedő üzlete 1899-ben került a szálló épületébe. 1900 januárjában a Kossuth utcai frontról a sarokra költözött, ahol a húszas évekig kínálta „minden e szakmába vágó czikkeit”. A szálló épületéből az 1920-as évek átépítése után csak a sarokrész maradt meg aránylag érintetlenül. A felvétel 1900–1903 között készült.
A gyűjtés második felében látható képek a második világháború után, többnyire 1960-1980 között készültek.