Virtuális 30. - Felfelé a Kossuth Lajos utcán az evangélikus templomig

Az utca nevéről az alábbiakat írja Kmetty Kálmán a Balassagyarmati utcanevek c. könyvében: „Eredetileg a Kistabán utca kapta ezt a nevet, amely akkor még a jelenlegi Kossuth Lajos utcának a Rákóczi fejedelem útja és a Luther utca közötti szakasza volt. Később azonban, a város fejlődése során a folytatását képező Szügyi, majd Nagy Mihály utca is ezt a nevet kapta. Jelenleg a Rákóczi fejedelem útja és a vasúti átjáró közötti utcaszakasz viseli ezt a nevet ... Az első szakasz (volt Kistabán) neve 1863-tól, a második szakasz (volt Nagy Mihály) 1959-től hivatalos”

Balassa Szálló:

A kép bal oldalán a Balassa Szálló emeletes épületét láthatjuk. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy nemcsak vendég-, de tulajdonosi és bérlői „forgalma” is nagy volt. Az 1843-as összeírásban Chottovinszky Vince a vendéglős. 1892-ben földszintjén Barth Ignácz ebédlő és sörcsarnok, 1898-ban csemegeüzlet nyitását hirdette. Ugyanezen évben Büttner Adolf, a Magyar Király Szálló addigi vendéglőse átvette az étterem működtetését, majd egy későbbi lapban azt olvashatjuk, hogy a tulajdonos, Felsenburg Tivadar a következő évben lebontatni szándékozik a szállót, és helyére új, kétemeletes épületet emeltet. A terv nem valósult meg, sőt 1912-ben újra olvashatunk ugyanilyen tartalmú híradást. 1899 májusában Föglein J. hirdeti, hogy átvette a Barth-féle éttermet és a fürdőt, nyáron pedig a Nógrád-Honti Ellenzék arról adott hírt, hogy a szálló udvarán Strausz Miksa sőji földbirtokos lova úgy megrúgott egy fiúcskát, hogy még Bogdán Aladár igazgató főorvos is aligha mentheti meg az életét. A kép a 20. század első évtizedében készült.

A Balassában 1874-ben Balogh Károly cigányprimás muzsikált. 1898-ban itt volt az első kinematográfiai bemutató, de termeiben gyakran rendeztek bálokat, díszebédeket is. 1900-ban az éttermet és kávéházat átalakították. Augusztusban dr. Gáspár Ferenc műtőorvos, haditengerészeti fregatt orvos, 1902 februárjában pedig dr. Székely Kornél, a száj- és fogbetegségek szakorvosa hirdette, hogy ideiglenes tartózkodása alatt a szállóban fogadja a fogbetegeket. 1902-ben Gyáky Mihály budapesti vendéglős vette át az étterem működtetését, majd 1903 márciusában Kassai A. hirdette, hogy megvette a Balassa szállodát és azt saját maga üzemelteti. 1903 tavaszán megszűnt az addigi nagy bosszúság, a sok pocsolya. Az angol Neuchatel Asphalte Company magyarországi ügynökei „próbaaszfal-tírozást” végeztek a városban és leaszfaltozták többek közt a szálloda járdáját is. „A város aszfalt-lázba esett” – jelentette ki egy városi képviselő.

1908-ban adta hírül az újság, hogy „ifj. Himmler Ede, a Zichy szálloda és kávéház régi bérlője, kinek kávéházába a legszigorúbb erkölcsbírák is eljárhattak, megvált régi helyétől, és október elsejével a Balassa szállodát veszi át.” Hirschfeld J. Jenő vaskereskedő üzlete 1899-ben került a szálló épületébe. 1900 januárjában a Kossuth utcai frontról a sarokra költözött, ahol a húszas évekig kínálta „minden e szakmába vágó czikkeit”. A szálló épületéből az 1920-as évek átépítése után csak a sarokrész maradt meg aránylag érintetlenül. A felvétel 1900–1903 között készült.

Másik sarok:

Az 1904 és 1909 között készült kép bal oldalán látható Szentlélek gyógyszertár a város első nyilvános patikája volt. 1761. február 28-án városunk eddig ismert legkorábbi apotecariusa, azaz gyógyszerésze, Stampek Antal Balassa Pál földesúrtól engedélyt kapott, „hogy a város bármely részén kiválasztott telken neki minden tekintetben megfelelő házat építsen.” Az épület helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy házában tíz évig árulta patikaszereit a rászorulóknak.

Wischetzky Antal patikárius 1804-ben telepedett le Balassagyarmaton, s az evangélikus templomnál épített házat, melyben patikája is működött. Az általa alapított Szentlélek gyógyszertár később a főutca és a Kossuth Lajos utca sarkán 1860-ban épült házba költözött. 1887-ben Havas Gyula gyógyszerésztől Cservenyák György nagykárolyi illetőségű patikus vásárolta meg, aki később jelentős szerepet töltött be a város közéletében. A gyógyszertár 1952-ig működött itt, mikor – az államosítás után két évvel – a patikát teljes berendezésével Diósjenőre helyezték át. Az épület a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjaként, illetve a finomkötöttárugyár raktáraként üzemelt. 1973 őszén a mellette álló földszintes épülettel együtt lebontották, helyükre épült 1974–75-ben az Ipoly Áruház és a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának áruraktára. Utóbbi helyén 2005–2006-ban társasház épült, földszintjén üzlethelyiségekkel.

Felsőbb szakasz:

Az 1909 táján készült fotó közepén a bal oldali házsorból magasra emelkedik Cservenyák György gyógyszerész, virilista, városi képviselőtestületi tag, a katolikus egyháztanács tagja, a Takarékpénztár helyettes igazgatója, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja, az önkéntes tűzoltó egylet alparancsnokának 1904-ben Magyar (Ungár) Vilmos tervei szerint épült bérháza, amelyben egyébként maga is lakott. A kép jobb szélén láthatjuk a Fábián testvérek utóda, Gránitz Dávid üzletét. A bal oldali második a földszintes Petrovics-ház, itt született Jobbágy Károly költő.

Templom körül:

Az evangélikus templom mellett, az akkori Kossuth téren, a Baltik Frigyes és a Kossuth utca sarkán nyitott üzletet 1884-ben Hummer Mihály fűszerkereskedő. A német származású Hummer család a 18. századtól élt Balassagyarmaton, közülük Hummer Ferenc 1829–30-ban a város főbírája, egyébként pékmester volt.

Hummer Mihály üzletéről több saját képeslapot adott ki, mellyel szépen fejlődő kereskedését népszerűsítette. 1901-ben önálló árjegyzéket jelentetett meg, mely füzet formában több oldalon keresztül sorolja fűszer-, csemege-, ital- és egyéb készleteit. Hummer az 1890-es évektől tagja volt az iparos tanonciskola felügyelő bizottságának, a városi képviselőtestület választott tagja, az 1910-es évektől királyi kereskedelmi tanácsos. A római katolikus egyházközségben aktív szerepet játszott, 1904-ben az új Nepomuki Szent János szobor felállításának egyik kezdeményezője volt. 1905-ben fiatalon, 31 évesen meghalt német származású, szőke, kék szemű felesége, Füger Szabina.

Hummer Mihály 1911-ben építtette fel földszintes üzlete helyére emeletes bérpalotáját, melynek sarokhomlokzatát monogramja díszítette, s földszintjén elegáns fűszer- és csemegekereskedése működött. Fia, Mihály 1894-ben született, szintén kereskedő lett, átvette az apai üzletet. Az I. világháborúban kis és nagy ezüst vitézségi érmet szerzett. A háború után nevét Gyarmatyra magyarosította, s megkapta a vitézi címet. 1932-ben a gazdasági világválság idején csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást kezdeményezett maga ellen. A II. világháború után az emeletes épületet államosították, bérház lett belőle. A felvétel az új emeletes házat és benne az elegáns üzletet mutatja.

1930-ban kapta Baltik Frigyes evangélikus püspök nevét a Kossuth Lajos utcát a Patvarci utcával összekötő, a kép jobb oldalán nyíló Tó, korábban Mély utca. A szemközti, Luther utcai sarkon Kotulyák Mihály bőrkereskedése látható. Ő 1910-ben vette meg a templommal szemben lévő kocsma épületét, hogy az istentiszteleteket zavaró duhajkodás, lárma megszűnjön. A lapot 1921-ben adták ki.