Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook

Fotóalbumok

[ 1 ] 2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13       »
2021-04-15

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

14. Polgári iskola

Mi is ez a ma már nem létező iskolatípus?

Polgári iskolába az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók.

Azon társadalmi csoport számára hozták létre, melynek szellemi szükségleteit az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban fennsőbb oktatásra sem kedve, sem célja. Feladata az volt, hogy egy magasabb szintű általános műveltséget adjon a tudományos pályákra nem törekvő, jobb módú polgárság számára. Elvégzése után az alacsonyabb tisztviselői pályák betöltésére nyílt lehetőség.

A fiú és leány polgári iskolák gyorsan meghonosodtak országszerte. A negyedik polgári iskolai osztály elvégzése után lehetőség nyílt a gimnázium ötödik osztályába való átlépésre – különbözeti vizsgák letétele után.

Balassagyarmaton a város már 1869-ben elfogadta a polgári iskola létesítésének tervét. 1875-ben indult városunkban a megye első ilyen iskolája, az Államilag Segélyezett Községi hatosztályos Polgári Fiúiskola.

Az iskola kezdetben az elemi iskolákban kapott helyet, majd 1878-ra felépült az önálló épülete (ez a mai Balassi Bálint Gimnázium), és ezután már leányokat is felvettek az intézménybe. A város törekvéseinek eredményeképpen az épületben 1900-ban megindult a gimnáziumi képzés is, így az hamar kicsinek bizonyult.

1903-ra felépült a polgári új épülete a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utcában, így a polgári leányiskola oda költözött a város második óvodájával együtt. A polgári fiúiskola beolvadt a gimnáziumba, majd 1937-ben újraindították.

Az épületben emléktábla őrzi a tervező és a kivitelezők emlékét. Az épületnek két bejárati kapuja volt, a baloldalit a fiúk, míg a ma is használatosat a lánytanulók vették igénybe. Mindkét kapu felett az emeleti ablakok magasságában két egyforma, nagyméretű relief állít az oktatásnak emléket. A középen ülő nőalak körül nyolc kisebb-nagyobb tanítvány áll, és hallgatja a tanítást.

Az intézmény utoljára az 1947–48-as iskolaévet vitte végig, majd átalakult nyolcosztályos általános iskolává.

 

2021-04-07

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

14. A Pénzügyi palota és a Balassagyarmati Könyvnyomda Rt.

Wälder Gyula tervei alapján, Magos (Munk) Dezső kivitelezésében készült el 1911–1912-ben a Pénzügyi palota a Rosenberg-féle szeglettelken, a Deák Ferenc és a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utca sarkán. Itt nyert elhelyezést a pénzügyigazgatóság, az adó- és kataszteri hivatal, melyek korábban a Balassagyarmati Takarékpénztár főutcai emeletes székházában voltak. Az épület a pénzügyminisztérium költségén készült, a telket a város biztosította. A II. világháború után különböző hivataloknak, a művelődési központnak adott helyet, 1996 óta a rendőrség működik benne.

A Bajcsy-Zsilinszky utcai részen, a II. emeleti ablakok között ovális keretbe foglalt puttók láthatók. A vasútállomás felé haladva az első a közlekedést szimbolizálja, szárnyas bottal a kezében, a második a mezőgazdaságot, jobbjában sarlóval, bal kezében kévét ölelve, a harmadik az ipar, jobbjában kalapács, baljában fogaskerék, s a negyedik a halászat jelképe, két kezében háló, övéről hal csüng le.

A Deák Ferenc u. 4. alatt működött a Takarékpénztár tulajdonában a Balassagyarmati Könyvnyomda Rt., a város legrégibb nyomdájának, az 1855-ben alapított Kék László-féle nyomdának az utóda. 1909-ben Hollósy Géza vásárolta meg, halála után végrendeletileg a balassagyarmati református egyház tulajdonába került. Itt nyomtatták a helyi lapok többségét, valamint a hivatalos nyomtatványokat. A nyomda az államosítás után tovább működött, 1960-ban pedig a Rákóczi fejedelem útja 18-ba költözött. Helyén lakásokat alakítottak ki.

 

 

2021-04-01

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

13. Ipoly Szálló

A sétatér vagy kaszinókert mellett állt „Tóth István szállodája a rákhoz”, melyet tulajdonosa 1897-ben vásárolt meg. Udvarára 1904-ben egyemeletes toldást építettek, 1911-ben pedig kávéházzal bővítették az intézményt. A szállót 1919-ben a lévai származású Sümegh Géza vette át, aki a szomszédos kaszinó miatt azonnal Casino szállónak nevezte át. A huszonkét szobás hotelben éttermet, kávéházat, valamint bálok, nagyobb rendezvények, színielőadások megtartására alkalmas száznyolcvan fős nagytermet működtetett.

Az emeleti nagyteremben rendszeresek voltak a színielőadások. A városba látogató színtársulatok szívesen vették bérbe a szálloda színháztermét, de a helyi amatőrök is itt tartották előadásaikat. Kiemelkedő esemény volt az Országos Kamaraszínház 1934-es vendégszereplése, melynek során Molnár Ferenc, Zilahy Lajos, G. B. Shaw, H. Ibsen és H. Hofmannstahl darabjait adták elő.

Sümegh Géza 1920-ban megnyitotta a kávéház udvarán a Rózsaligetet, amely „nap és pormentes zöld, nyári reggeliző, ozsonnázó és esti szórakozóhely” volt az ételek és italok bő választékával. Az étteremben este élő zene mellett vacsorázhattak a vendégek: a muzsikát Oláh Ubald, valamint Baranyi Rekett Dezső cigányzenekara szolgáltatta.

A szálloda megvételéről Sümegh Géza unokáját, Sümegh Lászlót idézzük: „Wälder diplomáján még alig száradt meg a tinta, máris számtalan nívós megbízatást kap Szombathelyről, Egerből és Balassagyarmatról … Az építész, ha Egerben járt, sűrűn megfordult nagyapám híresen jó konyhájú vendéglőjében. Wälder az egyik ebéd utáni beszélgetés során megemlíti, hogy legújabb munkája, a gyarmati múzeum melletti szálloda tulajdonosa vevőt keres, szívesen eladná alig több mint tízéves hoteljét. Wälder szerint a Rák Szálló nagyapámnak igazán megfelelő hely lenne, hisz a hotel, étterem, kávéház komplexum további kiváló lehetőséget nyújtana képességei kibontakoztatására.”

Az üzletmenetről így írt Sümegh László: „Az anyagbeszerzést a nagyapám személyesen intézte. Erre nagyon odafigyelt, mert vallotta: ízletes ételt csak minőségi alapanyagból lehet készíteni. Ezért minden hétköznap korán reggel egy fiatal legényével kiment a piacra, hosszan alkudozott a falusi kofákkal, majd kétkerekű kocsival hazavitték a friss zöldséget, gyümölcsöt. A húsféléket házhoz hozta a hentes: a baromfit a zsidó, a sertés- és marhahúst a keresztény mészáros szállította … A hústermékek, az italok, sütemények hűtését hatalmas jégszekrényekkel oldották meg, amihez a jeget a szálloda udvarán ásott, szalmával bélelt jégveremből vették. Minden télen kocsiszám hozták az Ipoly jegét a jégvágó csákánnyal dolgozó munkások.

A sütemények minőségéért nagyapám testvére, Sümegh Gizella felelt. Gyarmaton híresek voltak pompás süteményei … A gazdasági világválság ellenére a város két nagy szállodát tudott fenntartani. A Nemzeti Szálló éttermét inkább az iparos réteg, míg a Kaszinót az értelmiség látogatta. Mindkét tulajdonos gépkocsit küldött a vasútállomásra minden érkező vonathoz. A Kaszinóból Fellinger úr, a sofőr egy amerikai luxus Buickkal próbálta az érkezőket a szállodába csalogatni … 1939-ben kitört a II. világháború, nagyapám ekkor tölti be hatvanhetedik évét. Rossz előérzete van, ráadásul ő is, felesége is egyre többet betegeskedik, ezért megpróbálja eladni a szállodát.” 1940-ben Sümegh Géza a szállodát bérbe adta Jagyutt László losonci vendéglősnek, majd 1943-ban Magos Dezsőné vásárolta meg. A háború után Lendvai Jenő és Miskolczi Lajos bérlőknek adták ki. Emeleti nagyterme az 1940-es évek végéig a város kulturális életének egyik fő színtere. Az államosított Ipoly Szálló a város legelőkelőbb vendéglátó intézménye, fogadások, bálok, esküvők helyszíne volt. Az épületnek több mint negyedszázada nincs gazdája.

2021-03-22

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

12. Kaszinó

Az eredeti casino kifejezés olasz eredetű. A „casa” alapszó (ház) eredetileg kisebb vidéki villát, nyári lakot vagy pavilont jelent. Később a szó jelentése megváltozott, és olyan épületeket illettek vele, melyek általában zenével vagy tánccal kapcsolatos szórakoztató tevékenységeknek adtak helyet.

Szerencsejátékokat már igen-igen régen is játszottak az emberek, a kocsmákban és a vásártereken a kockajáték, az itt a piros, hol a piros szinte mutatványos produkciónak számított. A játékok azonban idővel egyre összetettebbé váltak, a játékmenetek elhúzódtak. Eljött az az idő, amikor az emberek már nem bor mellett játszottak, hanem játék mellett boroztak.

A 19. században új igény jelent meg. A szerencsejátékhoz eleve komoly társasági szabályok kötődtek, igazi sikert csak a művelt emberek arathattak. A polgárság olyan egyesületeket alapított, ahol a szerencsejáték mellett a társadalmi ügyekről is lehetett együtt gondolkodni. Ezek lettek az első kaszinók, amelyek sajátos játéktermek, klubok, jótékonysági egyesületek és titkos társaságok voltak egyszerre.

Az első magyar kaszinó alapítását Széchenyi István kezdeményezte, aki Angliában találkozott először ezzel az intézménnyel. 1827-ben a parlament elé terjesztette a javaslatot, hogy nemzeti lóversenyt és kaszinókat hozzanak létre, aminek a fő célja pedig a haza szellemi fejlődésének előmozdítása volt.

Mai szemmel kissé furcsának tűnhet, hogy valaki a hazardírozástól várja a társadalmi előremozdulást, de nem a hazardírozáson volt a hangsúly, hanem hogy korábban nem volt olyan nyilvános fórum, ahol elegáns, de szórakoztató keretek között, valamilyen interaktív tevékenység mentén lehetett volna eszmecserét folytatni.

A Nemzeti Casino igaz története még az előterjesztés évében kezdetét vette. Június 10-én Budapesten, a Dorottya utcában, egy elegáns épületben nyitotta meg a kapuit. A század végére a klub már több mint 700 tagot számlált, köztük olyan külföldi előkelőségekkel, mint az angol trónörökös vagy Jenő királyi herceg. A kaszinó nem csak a szerencsejáték színhelye volt. A klub az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a teljes vagyonát felajánlotta jótékony célokra, de ez történt a nagy szegedi árvíz idején is.

Széchenyi István szavai az alakuló gyűlésen:

„… hogy a Londoni, Párisi, Gráczi, Prágai s több casinok példáján, a mi Hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetettebb díszes összegyülekező hely, melyen főbb és előkelőbb s jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai ujságokat, mint amilyeneket rendszerént a kávéházakban találni lehet, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos írásokat olvassanak. Magokat pedig üres óráikban illendően mulathassák, vagy ha történnék, hogy ezutánra több magyar főúri házak az esztendőnek egy részét itten Pesten töltenék, ezek közül azok, akik külön házat nem tartanak, a Casinoban egyúttal kények szerint való vendéglőt is lelhessenek és így azt, amit az életnek gyönyörűbbé tehetésére nézve idegenben bőven feltalálnak, nálunk hazánkban is lassankint mindinkább pótolva leljék s ez által folyvást többen és többen ide szokjanak…”

A kaszinózás csillaga a második világháború után áldozott le. A kommunista-szocialista rendszerben nem volt helye az ilyenfajta társadalmi kezdeményezéseknek. A kártyatermek, a turistákat, diplomatákat szórakoztató szalonok időről-időre működtek ugyan, de ez a fajta játék nemkívánatos tevékenységnek számított. (Forrás: www.kaszinok.online)

Lássuk, mit ír Nagy Iván történész, családfakutató (genealógus) 1894-ben a balassagyarmati intézményről:

„A Cassinó, mely még 1838-ban létesült és 1848-ig virágzott, 1856-ban ismét feltámadt, utóbb több viszontagságon esvén át, máig régi helyén … elég kényelmes emeleti helyiségben van és a szükséghez képest elegendő hírlappal, könyvtárral bír. Nyáron át a megye tulajdonát képező sétány pavillonját használja helyiségül.”

A kaszinó a reformkortól a kaszinó épületben – mai városháza –, 1897-től a Zichy utca sarkán épült Takarék és hitelintézetben bérelt helyiségeket. A fent említett sétányt a megyei nemesség kezdeményezésére Sarolta-kert néven 1868-ban alakították „enyhülést adó ligetté kis mulató helyiséggel s kuglizóval”, ez lett később a Nógrádvármegyei Kaszinó nyári épülete.

Ennek helyén épült fel 1913 októberére a kaszinó székháza, melyet Wälder Gyula műépítész rajzai alapján Magos (Munk) Dezső tervezett és épített. A sétateret határoló rozoga léceket 1903 nyarán bontották el, és építettek helyére díszes vaskerítést. 1945 után volt itt 1952–56, illetve 1972–89 között járási könyvtár, pártház, illetve Városi Képtár, ami az 2014–15-ös felújítás óta Jánossy Ferenc festőművész nevét viseli.

 

2021-03-16

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

11. Börtön

1842 tavaszán az addigi szűkös, egészségtelen, sőt életveszélyes fogvatartási körülmények miatt a türelmetlen nógrádiak a Helytartótanács végső beleegyezése nélkül belekezdtek a Novák Dániel királyi főépítész által tervezett „Fog és Dologház” építésébe, hiszen jelentésük szerint „tömlöceink fedele támasztékokkal feltámogatva minden zivatarkor vagy télen leroskadással fenyegetnek”. Az 1840-ben országosan bevezetésre javasolt magánzárka rendszer elve szerint tervezett épület 1845 végére készült el a vármegyeháza belső udvarában, s ezzel létrejött az Európában egyedülálló klasszicista épületkomplexum. A különleges – részben kereszt, részben kör – alaprajzú fogház külső körívén a körfolyosóból nyíló zárkák, a belső, nyolcszögletű részén alul az őrség laktanyája, első emeletén a kórház, a másodikon a kápolna nyert elhelyezést. Utóbbi helyiség 1949-től a könyvtár szerepét töltötte be, 2008–2009-es felújítása óta pedig kápolna, könyvtár és közösségi tér.

Akit pedig jobban érdekelnek e jeles intézmény mindennapjai, keresse fel a börtön honlapját, ahol sok mindenbe kaphatunk betekintést.

https://bv.gov.hu/hu/intezetek/balassagyarmat/kapcsolat

A képek forrása: 

Fortepan, Lechner Tudásközpont, MIVKHGY, MNL Nógrád Megyei Levéltára, Országos Széchenyi Könyvtár, www.fentrol.hu

 

2021-03-09

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

10. Vármegyeháza és börtön

A vármegye új székháza Kasselik Ferenc építész tervei alapján, Tihanyi Ferenc első alispán irányításával épült 1832–35 között a megyegyűléseket 1790-től befogadó 18. századi kaszárnya helyén. A költségek ¾ részét a nemesség önkéntes adományai fedezték, tehát az adózó nép megterhelése nélkül készült el a pompás épület, melyen büszkén virít a felirat: „Nógrád a közügyért”.

A klasszicista épületet 1894-ben, I. Ferenc József császár és király látogatásakor felújították, megfelelő infrastruktúrával – folyóvíz, csatorna – szerelték fel. Az emeleten az eredetileg nemesi családi szobák felhasználásával tovább bővítették a hivatali helyiségeket, melyek a nagyterem oldalszárnyain helyezkedtek el. E terem tanúja volt a reformkor megyegyűléseinek, ahol Madách Imre, Szontagh Pál, Pulszky Ferenc beszédei hirdették az új eszméket, s ahol 1861-ben országgyűlési követté választották Madách Imrét. Itt tartották a megyebálokat, e falak között szerepelt Déryné Széppataki Róza színésznő, Reményi Ede, Hubay Jenő hegedűművészek, majd a 20. században Neu Dávid, dr. Szedő Miklós, Osváth Júlia, Gyurkovics Mária operaénekesek, Ábrányi Emil költő és még hosszan folytathatnánk a hírességek sorát. A nagyterem falát hatalmas festmények díszítették királyok, főispánok és jeles nógrádiak portréjával Mária Teréziától Széchenyi Istvánig, Forgách Ádámtól Buttler Jánosig.

A vármegyeházán zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovákokkal szembeni ellenállás szimbolikus eseménye lett, s amit Mollináry Gizella szocialista érzelmű írónő drámai színekkel örökített meg „Vádoltuk egymást” című regényében. Tormay Cécile írónő ugyanazon év októberében itt tartotta meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége díszközgyűlését. Ő szintén Balassagyarmaton tartózkodott 1919 tavaszán, élményeit „Bujdosó könyv” című regényében írta meg. Az épületben működött Trianon után a Nógrád és Hont Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegye közgyűlése egészen az 1950-es megyerendezésig, amikor Salgótarjánba került a székhely. Működött itt levéltár, idősek otthona, bútorgyártó üzem, a finomkötöttárugyár telephelye, művelődési központ, galéria, honvéd kollégium és középiskola. A 303/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján 2012. január 1. óta „Történelmi emlékhely”.

Id. Vojtkó István soraival idézzük meg az 1930-as évek végi vármegyeháza hangulatát:

„Egy alkalommal édesapám a dalárdával szerepelni készült, azt mondta, hogy a megyeházán lesz valami nagygyűlés, amelyen ők is énekelnek, s oda mi is elmehetünk édesanyámmal … Egy késő őszi, korán sötétedő estén nyitott esernyővel elindultunk a főutcán a megyeháza felé, mert szűnni nem akaró, végtelen eső szitált ... A megyeháza sok ablaka csak úgy szórta az utcára a fényt, a kitárt nagykapu fölött két hatalmas piros-fehér-zöld zászlót csattogtatott a szél, s a kapu két oldalán szinte szoborrá merevedve állt két díszes hajdú kivont karddal. A nagykapun belépve úgy éreztem, mintha valami mesebeli várba mennénk. A kapualjat gyéren világították meg a mennyezetén égő villanykörték, s a faberakású aljazat különös hangot adott lépteink nyomán. A fehér, kétoldalt elhelyezkedő oszlopsor, s a fehérre festett mennyezet alagút képzetét keltette, majd a két oldalra nyíló széles lépcsősorhoz érve szinte kitárult a sok látnivaló. A szép, vasrácsos korláttal szegélyezett márványlépcsőkön vörös, puha szőnyegen lépegettünk felfelé a magas, szinte a mennyezetet sem láttató csarnokban. A lépcsők fölött, illetve a falon gyertyaszerű villanyégők árasztottak fényt. A lépcsőkön egy széles előcsarnokba értünk. Édesapám külön felhívta a figyelmemet három hatalmas, színes üvegablakra, s elmagyarázta, hogy az egyiken Ferenc József császárt, a másikon Erzsébet királynőt, a középsőn pedig a megye címerét látjuk … Édesapám jobbra-balra köszöngetett, édesanyám is mosolygott, aztán jött egy bácsi: – Tessenek velem jönni, felmegyünk az erkélyre, onnan a kisfiú is jól fog látni! Aztán néhány ajtón, félhomályos, keskeny folyosókon, majd egy nyikorgó lépcsőn mentünk, s egy ajtón belépve már az erkélyen is voltunk. A bácsi odavezetett bennünket a könyöklőhöz, édesanyámat hellyel kínálta, aztán édesapámmal együtt elmentek, mert a dalárdistáknak a kisteremben kellett gyülekezni. Édesanyám leült, s ölébe vett engem. Odakönyököltem a kőkorlátra, s csodálatos látvány tárult elém. A mennyezetről óriási csillár függött a terem közepe fölött: az erkélyről nézve lejjebb volt, mint mi, engem egy csillogó karácsonyfára emlékeztetett. Volt még néhány kisebb csillár is, de azok nem tűntek olyan szépnek, mint a középső. Velünk szemben, a terem másik oldalán ugyanolyan oszlopsoron nyugvó erkély volt, mint amilyenen mi voltunk, s azon is jó néhányan tartózkodtak már. Körülöttünk is egyre többen foglaltak helyet, lenn a teremben pedig szinte már talpalatnyi hely sem volt. A tömeg zsongott, az egész termet az egymással beszélgetők összeolvadó, s együtthangzó hangja töltötte be. A falakon az ablakokkal szemközti oldalon hatalmas, sötét tónusú képek függtek, melyekről díszmagyarba öltözött alakok néztek a teremben zajgó tömegre.”

 

2021-03-01

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

9. Ipariskola, szobrok a törvényszék mellett

A Bercsényi utcában a törvényszék telkével volt szomszédos az állami elemi iskola, melyet a Kacskovics-féle házból építettek át 1873–74-ben. Az átalakított emeletes épületben 1874. október 5-én öt osztállyal kezdődött meg a tanítás. Szabó Lőrinc költő ebben az iskolában ismerkedett a betűvetéssel Kacskovics Márta tanítónő vezetésével, akivel élete végéig baráti kapcsolatot tartott. 1903-tól itt működött az iparostanonc iskola is. Az épület 1969-ben még egy emelettel bővült, 2010 októberéig a szakmunkásképzést szolgálta, jelenleg üresen áll. Tervezett új funkciója: munkásszálló.

Keviczky Hugó szobrászművész hősi emlékművét 1929. október 20-án avatták fel Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Első világháborús hőseinek állíttatta közadakozásból a város közönsége. A rossz nyelvek szerint a gyarmatiak restellték, hogy csak kőszobrot tudtak állítani a hősöknek, ezért az avatásra lefestették bronzszínűre. A szobor 1937-ig állt a Rákóczi fejedelem útja és a Bercsényi utca sarkán, a lebontott kismegyeháza helyén kialakított téren. 1937-ben Sidló Ferenc szobrászművész Madách bronzszobra került a helyére, a hősök emlékművét pedig a kisligetbe – ma Palóc liget – helyezték át. Sidló Ferenc szobrászművész Madách-szobrát, mely közadakozásból és állami támogatással készült el, 1937. szeptember 19-én leplezték le. Emlékbeszédet Jeszenszky Kálmán pápai prelátus, esztergomi kanonok, a Nógrádvármegyei Madách Társaság örökös díszelnöke mondott, a társaság ünnepi ülésén Áprily Lajos és Bodor Aladár olvasott fel verseiből. A Madách-kultusz jegyében a drámaköltő születésnapján a mai napig minden évben megkoszorúzzák a Nógrád Megyei Madách-ünnepség résztvevői.

 

2021-02-23

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

8. Törvényszék

A törvényszék 1911–1912-ben épült a Rákóczi fejedelem útja és a Bercsényi utca sarkán Hübner Jenő és Mészner Sebestyén díjnyertes terve alapján, Chrestel és Gaál brassói építőmesterek kivitelezésében. Korábban a Gabonyi-féle ház állt itt, melyben a múzeumtársulat gyűjteménye kapott helyet. A város 1905-ben a múzeum számára az Erzsébet-ligetben biztosított területet. 1909-ben a saroktelket átadták az Igazságügyminisztériumnak, hogy az 1908-ban kiírt pályázat tervei szerint felépülhessen az új igazságügyi palota, mivel az akkori „helyiségei olyan állapotban vannak, hogy azt már tovább tűrni nem lehet” – írta 1909-ben a Nógrádi és Honti Híradó. Amikor 1950-ben a megyeszékhely Salgótarjánba került, az igazságszolgáltatás megyei intézményei – a megyei törvényszék és ügyészség – Balassagyarmaton maradtak. Az épület főutcai szárnyában 1951 és 1989 között tanítóképző és középiskola működött. A főbejárat feletti tető mellvédjén Themis, a jogrend és Praetor, az igazságosság istennőjének szobra áll.

A törvényszék felépülése óta szinte semmit sem változott, a monumentális épülettömb közel száz éve díszíti az utca sarkát. A közeljövőben teljesen felújítják.

 

2021-02-16

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.

Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.

7. Kóvári út + Rákóczi fejedelem útja eleje

Befelé haladva a városba különböző korokból válogatunk képeket. A képsor elején a fentrol.hu oldalon található 1971-es légifotók alapján készült kis képekkel követhetjük, hogy mi hol helyezkedik el, illetve, hogy akkor hogy nézett ki a terület. Minden jobban érdeklődőnek ajánlom a fentrol.hu oldalt, ahol 1969-től kezdődően találhatunk az egész országról légifotókat.

A fotók készítői, tulajdonosai: Balázs Pál, Fontányi Attila, Kovalcsik András, MIVKHGY, Reiter László, Vojtkó István, Wágner Bertalan, www.fentrol.hu, www.fortepan.hu.

 

2021-02-08

Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.


6. Nagyliget


A városi parkok létrehozása a Nagyliget – korábban Városliget – kialakításával kezdődött a város nyugati végétől alig egy kilométerre. A 19. század végi, rohamosan fejlődő település társadalmi átalakuláson ment keresztül. Megjelentek azok a városi rétegek, amelyek munkájukat zárt térben végezték, szabadidejükben pedig igényük volt a természetes környezetre. 1891-ben fejeződött be az a közel ötvenéves per, melyet Balassagyarmat a Zichy-uradalommal folytatott. Eredményeként a város területén lévő házak és a hozzájuk tartozó kültelkek, melyek után az uradalom korábban bért (cenzust) szedett, „úrbéri természetűnek nyilváníttattak”, a városlakók tulajdonába kerültek, az állam pedig az elvesztett birtokért kárpótlást fizetett a Zichyeknek. A pereskedés alatt a polgárok a külső területeket nem művelték. A per befejeződése után Reményi Károly városbíró végigjárta a tulajdonosokat, és amúgy sem használt telkecskéiket a város javára „elkoldulta ingyen” vagy csekély térítésért, hogy az üdülni kívánó közönség érdekében egy nagyobb szabású ligetet alkothassanak. Fél év leforgása alatt így jutottak egy húszholdas terület birtokába. 1892-től Kondor Vilmos főerdész vezetésével hat év alatt 25.600 facsemetét ültettek el túlnyomórészt állami adományként, de az adakozók között volt József főherceg, Körmöcbánya városa, Madách Pál földbirtokos és a vedrődi – ma Voderady – gróf Zichy-féle kertészet is. Külön táblában kaptak helyet a juharok, platánok, hársak, fenyők és akácok. Számos díszfa, és kör alakban huszonöt hársfa díszítette a ligetet – utóbbiakat a millennium tiszteletére ültették. Középen üres teret hagytak egy pavilon részére. „Alakja ferdény. Területe 13,28 katasztrális hold, melyből az utak 1,75 kat. holdat foglalnak el, úgy hogy a beültetett terület a játszóterek levonásával 11,5 kat. hold.” – írja 1897-ben a Nógrádi Lapok és Honti Híradó tudósítója, aki bizakodva állapítja meg, hogy a csemeték megerősödtek, így a liget öt év múlva rendeltetésének meg fog felelni. A II. világháború végén a fák nagy részét kiirtották, később a főút mellett sportpályákat alakítottak ki, s itt, a mulató helyén épült fel az Ipoly Bútorgyár. A gyarmatiak kedvelt hétvégi, zenés szórakozó- és kirándulóhelyének emlékét ma már csak a Nagyligeti Sportpálya neve őrzi. A felvételek 1927–35 között készültek, a már kiépített Nagyligetet mutatják.


A továbbiakban magának a sportpályának a történetéről idézzük Nagy László, a Balassagyarmatért Baráti Kör honlapszerkesztőjének írását, ami a Balassagyarmati Honismereti Híradó 2018. évi kötetben jelent meg Nekrológ a Nagyligeti Sporttelepről címmel:
Rövidesen ipari terület veszi át az 1922-ben létesült Nagyligeti Sporttelep – egykori MOVE-pálya – helyét. A 2015. augusztus 17-i városi képviselőtestületi ülés már foglalkozott a sportpálya megszüntetésével, más építési övezetbe történő átsorolásával, majd egy 2018-ban megjelent hír szerint a Terület- és Településfejlesztési Programban (TOP) a város által elnyert 219 millió forint összegű támogatás révén megindulhatnak a helyszínen az infrastrukturális beruházások.
Balassagyarmat egyik nagy múltú közcélú építménye megérdemli, hogy nekrológ gyanánt felidézzük múltját.
A trianoni országcsonkítás után a Balassagyarmaton is igen aktív Magyar Országos Véderő Egylet politikai és anyagi támogatásával jöhetett létre a város új sporttelepe. 1921 februárjában ült össze Nógrádvármegye Testnevelési Bizottsága dr. Huszár Aladár főispán elnökletével, s ekkor hivatalosan kezdeményezték a telep létrehozását. Dr. Paczolay Zoltán sportbizottsági elnök két helyszínre tett javaslatot: a Nagyliget területére – vagyis a mai helyére – és vele szemben, az Ipoly folyó melletti katonai térre. A terveket Tiszay Géza műszaki tanácsos készítette el, az építkezést Magos (Munk) Dezső irányította, aki díjazás nélkül vállalta ennek elvégzését. A terület egy labdarúgó pálya, atlétikai futópálya és lelátó felépítésére volt elegendő.
Az építkezés költségeit társadalmi gyűjtés teremtette elő. Dr. Sztranyavszky Sándor, a MOVE helyi elnöke – későbbi nógrádi főispán, majd miniszter, képviselőházi elnök –, az 1921. februárban megtartott nagyszabású MOVE-estély bevételéből 13.000 koronát biztosított a célra. Nagy Mihály alispán engedélyezte egy vármegyei istálló fa-, kő- és tégla anyagának felhasználását, a társadalmi gyűjtést Hanzély Gyula vállalta magára, de segítséget nyújtott a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi szervezete és a Területvédelmi Liga is.
A sporttelep alig több mint egy év alatt elkészült, és 1922. október 29-i balassagyarmati látogatása során Horthy Miklós kormányzó avatta fel. Az ünnepségen dr. Paczolay Zoltán vármegyei tiszti főügyész, a MOVE ifjúsági sportegylet elnöke fogadta a vendéget az alábbi szavakkal: Főméltóságú Kormányzó Úr! Nógrádvármegye Testnevelési Bizottsága, Nógrádvármegyei Move Sportegyesület s a vármegyében már megszervezett Levente egyesületek nevében szeretetteljes tisztelettel, mélységes hódolattal, őszinte örömmel üdvözlöm és köszöntöm Magyarország Kormányzóját csonka hazánk legészakibb sportpályáján. Tudatában vagyunk annak, hogy a tömegsporttal nem csak az ifjuság testi erejét fogjuk fejleszteni, hanem meg nem alkuvó, erős jellemű, áldozatokra és tettekre kész, becsületes, önzetlen honpolgárokat fogunk nevelni letiprott nemzetünknek. [...] A polgári leányiskola tanulói özv. dr. Lenkeyné Jablánczy Margit tanárnő, a főgimnázium tanulói pedig Dobó József tornatanár vezetésével mutattak be gyakorlatokat.
A sporttelep körül a létesítéskor jegenyefasort telepítettek, ami nemcsak kellemes, természetközelibb hangulatot teremtett, de az időjárástól, széltől is védte a sportolókat, nézőket. A pálya fa lelátóval is rendelkezett, a teljes befogadóképessége körülbelül háromezer fő volt. A fa lelátó a világháború végi időkben pusztult el, újjáépítésére nem került sor.
A Nagyligeti Sporttelep nemcsak labdarúgó mérkőzések, hanem számos atlétikai verseny, tornabemutatók és motorversenyek helyszíne is volt, sőt a Felvidék visszacsatolására felvonuló magyar katonai alakulatok díszszemléjét is itt tartották.
A második világháborút követően újból rendeztek sporteseményeket, de legelőször a pálya területét, környezetét kellett rendbe tenni. Erre és öltöző építésére a Városi Tanács 1947-ben biztosított fedezetet.
Az 1960-as évek közepén több nagy érdeklődéssel kísért mérkőzést tartottak a Nagyligeti Sporttelepen. 1965. szeptember 25-én a Magyar B válogatott 5:1-re verte a helyi Dózsát, majd az előző évi bajnok és kupagyőztes Győri ETO szoros mérkőzésen 2:0-ra nyert szintén a Dózsa ellen. Egyébként a Nagyliget a Balassagyarmati Dózsa labdarúgócsapat otthona volt, a MÁV-Petőfi vasutas egyesület – közismertebb nevén Loksi – a mai Vizy Zsigmond utcai pályán játszotta mérkőzéseit. 1969-ben több egyesület (például a fentebb említett Loksi és Dózsa) összevonásával alakult meg a Balassagyarmati SE, mely a város legjelentősebb és legeredményesebb sportegyesülete volt.
Az 1960-as évek vége felé újragyepesítésen, felújításon esett át a pálya, majd 1971. május elsején nyílt meg újra.
Az 1971. május elsejei újranyitást a politika–népszórakoztatás–sport erős összekapcsolódásaként jellemezhetjük. A délelőtti városi felvonulás után a gyarmatiak a Nagyligeti Sporttelepen gyülekeztek, ahol Lombos Márton tanácselnök avatta fel a Városi Tanács megújult sporttelepét, majd a BSE elnöke, Balázsik József mondott köszönetet a városvezetésnek. A nemzeti színű szalag átvágása után korabeli neves művészek – Aradszky László, Korda György, Fenyvesi Gabi, Fónay Márta – szórakoztatták a közönséget. Az ezt követő BSE Öregfiúk – Színészek labdarúgó mérkőzésen nézőrekord született, 4500 néző látta, hogy a két csapat 4:4-es döntetlent játszott egymással, a barátságos jelleget az eredmény is tükrözte. Érdemes felsorolni a helyi csapat összeállítását: Szuhánszki – Beke, Kalcsó, Kovács – Farkas, Horváth – Komoróczy, Batta, Mituk, Melega, Jónás. Csere: Vidomusz, Márton, Molnár, Aradi.
A mérkőzést követően a gyengébb nem is zöld gyephez jutott, az első hivatalos városi női mérkőzésen a Balassi Bálint Gimnázium csapata 1:0-ra megverte a Szántó diáklányait, majd ugyanilyen eredménnyel zárult a BSE NB III-as mérkőzése Aszód ellen. A találkozók között meghívásos atlétikai versenyt tartottak férfi 800 méteres és női 400 méteres távon, tehát a város mindent bevetett a méltó megünneplésre.
Ettől fogva a telepen helyet kaptak a legkülönbözőbb sportágak sportolói, de az Országos Sport Napok alkalmával diákok százai is birtokba vették a pályát.
1973-ban átépítették és bővítették a bírói és játékosi öltözőt, amelyben már helyet kaptak az atléták is.
1979 júniusában új öltözőépületet adtak át, erről a korabeli Nógrád így számol be: A Balassagyarmati Városi Tanács Sportlétesítmények Intézménye az ötödik ötéves terv legsikeresebb évének tartja az 1979-es esztendőt. [...] Júniusban adták át – hogy csak a nagyobb sikereket említsük – a Nagyligeti sportpályán épült 260 négyzetméter alapterületű sportöltözőt, amely minden igényt kielégítő öltözködési és tisztálkodási lehetőséget teremtett a sportolóknak.
1980 májusában Az olimpia sikeréért tömegsport rendezvényt tartottak a pályán – feltehetően a Mozdulj Gyarmat! elődje volt –, ahol az érdeklődőket még alkalmi bélyegzés is várta. De a manapság jól ismert, és minden évben megrendezésre kerülő Mozdulj Gyarmat! is évekig ezen a pályán várta a sportolni vágyókat.
Az atlétikai pályát kiszélesítették, ezzel alkalmassá vált országos versenyek lebonyolítására is, majd 60 méteres, négysávos futófolyosó épült.
Az 1970-1980-as években élte fénykorát a BSE labdarúgó csapata, az egyik legjelentősebb diadalát az FTC ellen 1:0-ra megnyert Magyar Népköztársaság Kupa-mérkőzés jelentette 1979-ben, ezt négyezer szurkoló látta. Edzősködött itt Dalnoki Jenő, dr. Fenyvesi Máté neves válogatottak, játszott a csapatban több, az NB I. élvonalába, sőt a válogatottságig eljutott labdarúgó is, de már régóta inkább mélyrepülésben van a csapat, mint fellendülőben.
A labdarúgáson kívül a Nagyliget kapcsán az évekig itt rendezett gyalogló gálák mellett az atlétikáról is meg kell emlékezni. Az atlétikai pályán – ahol az 1990-es években Kovács Dusán olimpikonunk és mai napig 400 gáton országos csúcstartó atlétánk is sportolt – alkalmanként ugyan rendeztek iskolai sportversenyeket, de egyre kevésbé használták, s így a Nagyligeti Sporttelep már aligha volt nevezhető a városi sport fellegvárának.
A füves labdarúgópálya mellett létezett egy salakos edzőpálya is, ezt a dobóatléták előszeretettel vették igénybe. Az ipari park kiépülésének első ütemében onnan végérvényesen kiszorultak, lévén, hogy a területet a város ipari park létesítése céljából átadta a kezelőnek.
A Nagyligeti Sporttelepről állagának romlása, a karbantartás hiánya, az új sportolási helyszínek kiépülése miatt egyre jobban eltűntek a sportolni vágyók. Sorsa a város általános rendezési tervének már említett 2015-ös módosításával pecsételődött meg, amiben a sporttelep már nem kapott helyet.
Időközben elkezdődött az Ipoly-parti Szabadidő- és Sportcentrum kialakítása. Először, 2006-ban a műfüves labdarúgó pálya készült el a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve az állam támogatásával, az akkor még szinte senkiföldjének tűnő területen.
2015-re megépült a Kövi Pál nevét viselő új klubszékház, mellette élőfüves, önműködő locsolórendszerrel rendelkező futballpályával, ami később nyolcszáz fős lelátót is kapott.
2016-tól már itt játssza mérkőzéseit a BSE és utánpótlás csapata, a Palóc Farkasok is, egy-egy mérkőzésre pedig a lelátó is megtelt nézőkkel. A terület folyamatosan tovább bővül. Az egykori Madách híd tövében az extrém sportolók pályáinak, labdarúgók kispályáinak kialakítására került sor, atlétika céljaira is jutott új terep.
A sportcélú beruházások legjelentősebbje a város első fedett uszodája, amelyet szintén az Ipolypart utca melletti területen használhat nemsokára a lakosság.
A Nagyligeti Sporttelep megszüntetése sokunknak érzelmileg fájdalmas lehet, de egyenes következménye a sportolási igények átalakulásának, csökkenésének. Mindezeket tapasztalva a városvezetés egyértelműen az Ipolypart utca – északi elkerülő út közti területre helyezte át a városi sportlétesítményeket.
Közel száz év után tehát búcsút mondhatunk a Nagyligeti Sporttelepnek, azt pedig, hogy Balassagyarmat ifjúsága, sportolói milyen eredményesen használják majd a kétségkívül impozáns Ipoly-parti komplexumot, az elkövetkező években, évtizedekben tudhatjuk majd meg.

 

Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook