Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook

Fotóalbumok

[ 1 ] 2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13       »
2022-09-13

Tegnap a Nógrád Megyei Levéltárral közösen kettős könyvbemutatót tatottunk a Csillagházban. A rendezvény elején Gusztiné dr. Toronyi Judit, a MNL Nógrád Megyei Levéltárának igazgatója és jómagam köszöntöttük a vendégeket, a köteteket pedig Galcsik Zsolt levéltáros kolléga mutatta be. Köszönjük a szerzőinknek és támogatóinknak, hogy méltónak tartották a városi könyvtár évkönyvét a publikálásra és a megjelenésre, és köszönjük a levéltárnak, hogy eljöttek hozzánk!

 

2022-05-20

Gere József helytörténeti kutató tegnap elhangzott A magyar honvéd és a katona hősök tisztelete és emlékezete c. előadása hamarosan elérhető lesz a városi könyvtár Youtube csatornáján (https://www.youtube.com/user/mivkbgy).

Addig is néhány fotó a rendezvényről, melyet megtiszteltek a Vitézi Rend balassagyarmati képviselői és a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Egyesület tagjai, akik a városban zajló toborzó emlékfutásról érkeztek hozzánk.

2022-05-20

„A jelszó: B.-Gyarmatnak gymnázium kell, sohasem volt oly buzgón hangoztatva, mint jelenleg” – írta a Nógrád-Honti Ellenzék 1898 őszén a gimnáziumot és a polgári iskolát összehasonlító cikkében, majd így folytatta: „Tagadhatatlan, hogy ez idő szerint a gimnázium az az iskola, melynek végbizonyítványával, az érettségivel az összes kenyér kereseti pálya nyitva áll a tanuló előtt.”

1878-ban Karlik János és Manóssy Alajos építészek irányításával készült el a Deák Ferenc utcában a polgári iskola épülete, melyben 1900. szeptember elsejével indult meg a polgári iskolai mellett a nyolcosztályos gimnáziumi képzés. Az épület gyorsan szűknek bizonyult a két iskolatípus számára. A polgári leányiskola 1903-ban elköltözött a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utcai új építménybe, a fiúpolgári pedig megszűnt. Ezen a nyáron az épület mindkét végét megtoldották 12 méterrel, az udvarra pedig tornacsarnokot emeltek. Az egyéb javítások jelentős csúszást okoztak a létesítmény átadásában, ezért az oktatás 1903. október elsejéig bérelt helyiségekben folyt. Az intézményben az I. világháború alatt rövidebb-hosszabb ideig katonaság, tornatermében hadikórház volt. Az 1921–22-es tanévtől felvette Balassi Bálint nevét. Előbb főgimnázium, az 1924–25-ös tanévtől az 1935–36-os tanévig reálgimnázium, attól kezdve állami gimnázium.

Az intézmény fenntartása a városra hárult, s az örökös pénztelenség miatt csak adományok segítségével sikerült karbantartani: 1928-ban kisebb tatarozás, 1934-ben csatornázás, 1936-ban pedig részleges vízvezetés történt, ez utóbbi csak 1938-ban fejeződött be. 1937-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium megállapodást kötött a várossal a tatarozás menetéről: 1937-ben elkészült a Szent Imre utca felőli vaskerítés, 1938-ban megtörtént a tetőzet részleges cseréje. 1939-40-ben a külső tatarozást, 1941-42-ben pedig belső felújítást, a padozatok cseréjét tervezték. 1940-ben a háborús viszonyok megakadályozták a munkálatok folytatását, Erdély, majd Bácska visszavételekor az intézmény rövidebb ideig laktanyaként szolgált, benne katonaság tartózkodott. 1941-ben elkészült a tornaterem új mennyezete és padlózata, 1942 nyarán pedig jutott pénz a részleges külső és belső tatarozásra. A háborús események, a hadikórházi célú használat után még az 1946–47-es tanév is a tantermek rendbehozatalával, ajtó- és ablakjavítással, üvegezéssel, a bútorzat helyrehozatalával kezdődött. „Az épület tetőzetét kivéve már eléggé ép állapotban van, azonban több belső, illetve külső ablakszárny hiányzik.” – írta az 1946–47. évi értesítő. Az intézet fenntartója a magyar állam lett. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében az 1946–47-es tanévben már nem indult nyolcosztályos képzés, a gimnázium I. és II. osztálya helyébe az általános iskola V. és VI. osztálya lépett, az iskola 1948-tól négyosztályos lett. 1961-ben bevezették a gyakorlati képzést, 1962 őszén mezőgazdasági gépszerelő, 1964-ben pedig kertészeti osztály is indult. 1971-ben visszaállt a tiszta négyosztályos gimnáziumi képzés. Az egyre nagyobb zsúfoltság miatt 1981-re az épülethez új szárnyat toldottak, 1985-ben pedig felépült az új tornacsarnok. 1991-től indultak hat évfolyamos osztályok, 1995 szeptemberétől pedig nyolcosztályos évfolyamok. A 2000–2001 tanévtől az iskola az Oktatási Minisztériummal együttműködve elindította az Arany János Tehetséggondozó Programot, mely megteremti a kistelepüléseken élő tehetséges diákok továbbtanulásának lehetőségét. Napjainkban az intézmény már kéttannyelvű oktatást végez.

Id. Vojtkó István így emlékezik beiratkozására 1944 kora őszén: „Megilletődve léptem be az udvarról a magas, üvegezett ajtón … egy lépcsősor aljában álltunk. A lépcsőkön felnézve ismét egy kétszárnyas csupa üveg ajtó állt, mely fölött a boltíven az „Ora et labora” felirat szerepelt. Az előkészítő latinórán már megtanultam, hogy ez azt jelenti: „Imádkozzál és dolgozzál”. A folyosóra belépve hűvös, jellegzetes iskolai szag csapott meg. A homályos folyosóról jobbra-balra nyíltak az osztályok. Az ajtók között polcok voltak fölerősítve, melyeken fehér gipszszobrok sorakoztak. A szobrokat tartó polcok, valamint az emeletre vezető lépcső melletti falrészen sötétbarna, fényes keretben üveg alatt híres festmények színes reprodukciói voltak felaggatva, így a gimnázium folyosója egy múzeum benyomását keltette bennem.

 

2022-05-19

A török kiűzése utáni újratelepítéskor beköltözött szlovák nemzetiségű lakosság többsége evangélikus vallású volt. Az evangélikusok már 1695–97 között építettek a Madách utcában egy kis fatemplomot, mely hamarosan tűz martalékává vált. Következő imaházuk a Templom – ma Szabó Lőrinc – utcában épült 1717-ben, később ennek helyén építtette fel Balassa Pál földesúr a katolikus templomot. Az evangélikus egyház jelenlegi istenházát 1785-ben építették, 1786. november 6-án szentelték fel, akkor még torony nélkül. A torony alapkövét 1793-ban tették le és 1794-re készült el, rézfedelét pedig 1808-ban kapta. Az 1809. augusztus 7-i tűzvészben leégett az épület, melyet 1812-re renováltak: ekkor kőfallal kerítették be a templomot. 1833-ban restaurálták, 1836-ban megépült a kórusa. 1873-ban a hívek adakozásából megújult a templom. Toronyóráját többször javították, cserélték. 1928-ban számlapját világítósra alakították, melynek költségeit a város magára vállalta, mert „a világító toronyóra mindenképpen közérdeket szolgál”. 1934-ben az utca szintjéről egyenesen felvezető lépcsősort átépítették a ma is látható, kétirányú, negyed köríves alakúra, később táblát helyeztek el rajta az I. világháború hőseinek emlékére. A II. világháború pusztításait a hívek adományaiból hozták helyre. 2008 májusában került sor a torony újrafedésére.

A templomot a paplak felől ábrázoló kép jól mutatja, hogy a gyülekezet lelkészei egyszerű körülmények között éltek. Olyan kiváló püspökök szolgálták itt egyházukat, mint Baltik Frigyes, Kovács Sándor, Kardos Gyula, Kuthy Dezső és Szabó József, a Madách-kutató irodalmár. Miután Balassagyarmat egyházkerületi székhely volt, 1944-ben elkezdték a püspöki székház építését. 1952-ben megszüntették a Dunáninneni egyházkerületet, Szabó József lemondott püspöki tisztéről. 1954-ben a „belügyminisztérium körébe tartozó szervek” lakások céljára kiigényelték a félkész székházat.

A templom 19. sz. eleji oltára ovális keretben az utolsó vacsorát ábrázolta. A felvételen látható oltár képe Kubányi Lajos festőművész 1894-ben készült alkotása, Jézus az olajfák hegyén. A templom mostani oltárképét, melynek témája Krisztus, a gyermekek és elesettek pártfogója, 1944-ben festette Raksányi Dezső festőművész.

 

2022-04-12

Az utca nevéről az alábbiakat írja Kmetty Kálmán a Balassagyarmati utcanevek c. könyvében: „Eredetileg a Kistabán utca kapta ezt a nevet, amely akkor még a jelenlegi Kossuth Lajos utcának a Rákóczi fejedelem útja és a Luther utca közötti szakasza volt. Később azonban, a város fejlődése során a folytatását képező Szügyi, majd Nagy Mihály utca is ezt a nevet kapta. Jelenleg a Rákóczi fejedelem útja és a vasúti átjáró közötti utcaszakasz viseli ezt a nevet ... Az első szakasz (volt Kistabán) neve 1863-tól, a második szakasz (volt Nagy Mihály) 1959-től hivatalos”

Balassa Szálló:

A kép bal oldalán a Balassa Szálló emeletes épületét láthatjuk. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy nemcsak vendég-, de tulajdonosi és bérlői „forgalma” is nagy volt. Az 1843-as összeírásban Chottovinszky Vince a vendéglős. 1892-ben földszintjén Barth Ignácz ebédlő és sörcsarnok, 1898-ban csemegeüzlet nyitását hirdette. Ugyanezen évben Büttner Adolf, a Magyar Király Szálló addigi vendéglőse átvette az étterem működtetését, majd egy későbbi lapban azt olvashatjuk, hogy a tulajdonos, Felsenburg Tivadar a következő évben lebontatni szándékozik a szállót, és helyére új, kétemeletes épületet emeltet. A terv nem valósult meg, sőt 1912-ben újra olvashatunk ugyanilyen tartalmú híradást. 1899 májusában Föglein J. hirdeti, hogy átvette a Barth-féle éttermet és a fürdőt, nyáron pedig a Nógrád-Honti Ellenzék arról adott hírt, hogy a szálló udvarán Strausz Miksa sőji földbirtokos lova úgy megrúgott egy fiúcskát, hogy még Bogdán Aladár igazgató főorvos is aligha mentheti meg az életét. A kép a 20. század első évtizedében készült.

A Balassában 1874-ben Balogh Károly cigányprimás muzsikált. 1898-ban itt volt az első kinematográfiai bemutató, de termeiben gyakran rendeztek bálokat, díszebédeket is. 1900-ban az éttermet és kávéházat átalakították. Augusztusban dr. Gáspár Ferenc műtőorvos, haditengerészeti fregatt orvos, 1902 februárjában pedig dr. Székely Kornél, a száj- és fogbetegségek szakorvosa hirdette, hogy ideiglenes tartózkodása alatt a szállóban fogadja a fogbetegeket. 1902-ben Gyáky Mihály budapesti vendéglős vette át az étterem működtetését, majd 1903 márciusában Kassai A. hirdette, hogy megvette a Balassa szállodát és azt saját maga üzemelteti. 1903 tavaszán megszűnt az addigi nagy bosszúság, a sok pocsolya. Az angol Neuchatel Asphalte Company magyarországi ügynökei „próbaaszfal-tírozást” végeztek a városban és leaszfaltozták többek közt a szálloda járdáját is. „A város aszfalt-lázba esett” – jelentette ki egy városi képviselő.

1908-ban adta hírül az újság, hogy „ifj. Himmler Ede, a Zichy szálloda és kávéház régi bérlője, kinek kávéházába a legszigorúbb erkölcsbírák is eljárhattak, megvált régi helyétől, és október elsejével a Balassa szállodát veszi át.” Hirschfeld J. Jenő vaskereskedő üzlete 1899-ben került a szálló épületébe. 1900 januárjában a Kossuth utcai frontról a sarokra költözött, ahol a húszas évekig kínálta „minden e szakmába vágó czikkeit”. A szálló épületéből az 1920-as évek átépítése után csak a sarokrész maradt meg aránylag érintetlenül. A felvétel 1900–1903 között készült.

Másik sarok:

Az 1904 és 1909 között készült kép bal oldalán látható Szentlélek gyógyszertár a város első nyilvános patikája volt. 1761. február 28-án városunk eddig ismert legkorábbi apotecariusa, azaz gyógyszerésze, Stampek Antal Balassa Pál földesúrtól engedélyt kapott, „hogy a város bármely részén kiválasztott telken neki minden tekintetben megfelelő házat építsen.” Az épület helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy házában tíz évig árulta patikaszereit a rászorulóknak.

Wischetzky Antal patikárius 1804-ben telepedett le Balassagyarmaton, s az evangélikus templomnál épített házat, melyben patikája is működött. Az általa alapított Szentlélek gyógyszertár később a főutca és a Kossuth Lajos utca sarkán 1860-ban épült házba költözött. 1887-ben Havas Gyula gyógyszerésztől Cservenyák György nagykárolyi illetőségű patikus vásárolta meg, aki később jelentős szerepet töltött be a város közéletében. A gyógyszertár 1952-ig működött itt, mikor – az államosítás után két évvel – a patikát teljes berendezésével Diósjenőre helyezték át. Az épület a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjaként, illetve a finomkötöttárugyár raktáraként üzemelt. 1973 őszén a mellette álló földszintes épülettel együtt lebontották, helyükre épült 1974–75-ben az Ipoly Áruház és a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának áruraktára. Utóbbi helyén 2005–2006-ban társasház épült, földszintjén üzlethelyiségekkel.

Felsőbb szakasz:

Az 1909 táján készült fotó közepén a bal oldali házsorból magasra emelkedik Cservenyák György gyógyszerész, virilista, városi képviselőtestületi tag, a katolikus egyháztanács tagja, a Takarékpénztár helyettes igazgatója, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja, az önkéntes tűzoltó egylet alparancsnokának 1904-ben Magyar (Ungár) Vilmos tervei szerint épült bérháza, amelyben egyébként maga is lakott. A kép jobb szélén láthatjuk a Fábián testvérek utóda, Gránitz Dávid üzletét. A bal oldali második a földszintes Petrovics-ház, itt született Jobbágy Károly költő.

Templom körül:

Az evangélikus templom mellett, az akkori Kossuth téren, a Baltik Frigyes és a Kossuth utca sarkán nyitott üzletet 1884-ben Hummer Mihály fűszerkereskedő. A német származású Hummer család a 18. századtól élt Balassagyarmaton, közülük Hummer Ferenc 1829–30-ban a város főbírája, egyébként pékmester volt.

Hummer Mihály üzletéről több saját képeslapot adott ki, mellyel szépen fejlődő kereskedését népszerűsítette. 1901-ben önálló árjegyzéket jelentetett meg, mely füzet formában több oldalon keresztül sorolja fűszer-, csemege-, ital- és egyéb készleteit. Hummer az 1890-es évektől tagja volt az iparos tanonciskola felügyelő bizottságának, a városi képviselőtestület választott tagja, az 1910-es évektől királyi kereskedelmi tanácsos. A római katolikus egyházközségben aktív szerepet játszott, 1904-ben az új Nepomuki Szent János szobor felállításának egyik kezdeményezője volt. 1905-ben fiatalon, 31 évesen meghalt német származású, szőke, kék szemű felesége, Füger Szabina.

Hummer Mihály 1911-ben építtette fel földszintes üzlete helyére emeletes bérpalotáját, melynek sarokhomlokzatát monogramja díszítette, s földszintjén elegáns fűszer- és csemegekereskedése működött. Fia, Mihály 1894-ben született, szintén kereskedő lett, átvette az apai üzletet. Az I. világháborúban kis és nagy ezüst vitézségi érmet szerzett. A háború után nevét Gyarmatyra magyarosította, s megkapta a vitézi címet. 1932-ben a gazdasági világválság idején csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást kezdeményezett maga ellen. A II. világháború után az emeletes épületet államosították, bérház lett belőle. A felvétel az új emeletes házat és benne az elegáns üzletet mutatja.

1930-ban kapta Baltik Frigyes evangélikus püspök nevét a Kossuth Lajos utcát a Patvarci utcával összekötő, a kép jobb oldalán nyíló Tó, korábban Mély utca. A szemközti, Luther utcai sarkon Kotulyák Mihály bőrkereskedése látható. Ő 1910-ben vette meg a templommal szemben lévő kocsma épületét, hogy az istentiszteleteket zavaró duhajkodás, lárma megszűnjön. A lapot 1921-ben adták ki.

 

2022-02-16
Kovács Bea fotográfus, fotóriporter volt a vendégünk. Kinyitotta számunkra a világot,
nem csak földrajzi értelemben. Köszönjük vendégünknek a tartalmas előadást, látogatóinknak pedig azt, 
hogy ilyen időkben is megtisztelik a Helytörténeti Gyűjteményt a részvételükkel.
2022-01-25

Kedves házigazdánk volt január 25-én a Csillagházban. Medvácz Lajos mesélt nekünk az életéről, családjáról, tanulásról, munkáról, élete eseményeiről szívvel, szívből. Köszönjük!

2021-11-23

Tegnap, november 23-án Csach Gábor polgármester és Házy Attila médiaszakember volt a vendég a Csillagházban. Megtekinthettük Házy Attila Fákba vésett jövő c. kisfilmjét, mely a liget keletkezését és a létrehozása óta történt állapotváltozásait igyekezett bemutatni.

A film készítője felhívta a figyelmet arra, hogy a liget nem igazán tölti be a rekreációs, közösségi szerepét, és feltette a mindannyiunkat érdeklő kérdést: mi lesz a sorsa, mit tervez a város?

Csach Gábor polgármester röviden vázolta a Zöld csiga beruházás területeit, majd részletesebben kitért a Palóc ligetre vonatkozó tervekre. Megtudhattuk, hogy a kisiskolások által legjobban használt területre játszótér készül, a liget fő bejárója teljesen megújul, a park ösvényei eróziónak kitett részeire szilárd burkolatú lépcső kerül, de természetesen famegújítás és egyéb munkálatok is szerepelnek a tervek közt.

A beszélgetés igazán gondolatébresztő volt, hiszen egyebek mellett szó került a városnak a térségben jelenleg betöltött és tervezett szerepéről, illetve a fiatalok megtartásának esélyeiről is.

Könyvtári információk
 
 
Könyvtár neve:
Madách Imre Városi Könyvtár
Cím, székhely:
2660 Balassagyarmat,
Rákóczi út 50.
Email :
mivkbgy@gmail.com
Telefon:
(35) 300 290, 
(35) 300 622
Adószám:
16779945-1-12
Könyvtárközi kölcsönzés:
konyvtarkozi.bgy@gmail.com

 

Eseménynaptár, rendezvények
előző mai nap következő
Adatkezelés-GDPR

Adatkezelés-GDPR

Kiegészítés a Könyvtárhasználati Szabályzathoz

Rendezvényeinken hang-, kép- és videófelvételek készülnek, melyek részben vagy egészben nyilvánosságra kerülnek.

Horváth Endre Kiállítás
Horváth Endre Kiállítás
Digitális Jólét Program Pont
Digitális Jólét Program Pont
WiFI
WiFi
FaceBook

Facebook