Virtuális 24. - A mai Városháza
Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.
Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.
24. A mai Városháza
Balassagyarmaton az 1843-as nagy tűzvészben leégett az 1738-ban épült városháza. Helyére újat építettek, majd 1909-ben a város megvásárolta a vármegyeházától kelet felé, a Kender – ma Madách – utca sarkán álló emeletes Magyar Király szállót, az egykori kaszinó épületét, hogy helyére megint új városházát építessen.
(Az épület 1895-re annyira leromlott, hogy a kaszinó igazgatósága új otthont keresett. Schwarcz Ignác tulajdonos átalakíttatta a kaszinóépületet, s még ugyanazon év decemberben megnyitotta a Magyar Király szálloda, vendéglő és kávéházat, melynek emeletén tizennégy, majd húsz szoba állt a szállóvendégek rendelkezésére.)
A Magyar Király szálló 1912-ig szolgálta a vendégeket. A vásárláskor a város átvette a tulajdonos Schwarcz Mórtól Lusztig Vilmos bérleti ügyét is, aki 1912-ig kötött szerződést a szálló üzemeltetésére. 1912-ben a város megbízta Wälder Gyula műépítészt az új városháza tervezésével, de a monumentális terv pénz hiányában nem valósult meg. A végleges terveket Magos (Munk) Dezső készítette és a kivitelezést is ő végezte. Az épület nem került elbontásra, csak átalakították.
1914 augusztusában így írt a Nógrádi Hírlap: „A városházán … az emeleten dr. Hermann Károly főbíró és Kosztolányi Gyula főjegyző … a földszinten a pénztár, a rendőrség és a többi hivatalok. Igen impozáns részlete a nagy tárgyalóterem s a széles utcai erkély, mely hazafias tüntetések alkalmával igen alkalmas lesz szónoklatok tartására. A hadiállapotra való tekintettel az átköltözködés minden ünnepség mellőzésével történt.”
Az 1886. évi XXI. tc. alapján Balassagyarmat, Nógrád megye székhelye elvesztette mezővárosi rangját. Az 1890-es évek elején vita folyt Balassagyarmat és Losonc között a megyeszékhely kérdésében, mert Losonc rendezett tanácsú város volt, Gyarmat pedig csak község. Az 1920-as évek elején a rendőrség elhelyezése miatt emeletráépítéssel tervezték a városháza bővítését a Madách utcai oldalon. A belügyminiszter Magos (Munk) Dezsőt bízta meg a terv elkészítésével. 1923-ban Balassagyarmat elnyerte a „rendezett tanácsú város” címet. Mire a városháza bővítése 1927-ben megtörtént, városi rang miatt a hivatal igényt tartott az épület egészére. Ezért megváltozott a korábbi elképzelés, s most már önálló csendőrségi és rendőrpalotát szándékoztak építeni a Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utcában. (Ez az évtized végére el is készült.)
Falán 1922-ben avatták a csehkiverés emléktábláját, melyet 1945 után megfordítottak, és hátán új szöveggel, díszei nélkül rögzítettek a falra. 1991-ben kibontották, és visszafordították. A táblát övező díszeket 1994-ben készítették el újra, és helyezték el a falon.
