Tel : (35) 300 290, (35) 300 622
E-mail: mivkbgy@gmail.com
2017. november 23 - Kelemen, Klementina

A könyvtár története

A városi könyvtár 1951. február 27-én nyílt meg az egészségház épületének nagyméretű földszinti helyiségében, a Rákóczi út 27. sz. alatt. Az 1951. december 31-i statisztika szerint az év során az 1153 beiratkozó 36 260 könyvet kölcsönzött. Az összes dokumentumok száma ekkor 6 312. Hat folyóiratot és egy havonta kétszer megjelenő újságot fizettek elő. Időközben, 1951. május 1-jén megnyílt a balassagyarmati Körzeti Könyvtár, amelyhez a rétsági, a szécsényi és a balassagyarmati járás tartozott, s mint a megye könyvtára, felettes szerve volt a városi könyvtárnak. A következő évben a körzeti és a városi könyvtárat egyesítették Járási Könyvtár néven. Az ünnepélyes megnyitásra 1952. november 7-én került sor a volt kaszinó épületében. Az új intézménynek a szécsényi és a gyarmati járás 63 könyvtárában kellett szakmai módszertani irányítást, támogatást adni. Az 1955. június 29-én keltezett felülvizsgálati jelentésben az alábbiakat olvashatjuk: „A Járási Könyvtár helyisége országosan a legszebb, szépen parkírozott saroktelken, külön épületben van... a város legszebb útvonalán.” Ez lehetett az oka, hogy Sallai István A könyvtári munka című alapművének borítójára kerülhetett rajzolata. Ennek ellenére 1956 decemberében a járási tanács épületébe helyezték a könyvtárat, majd a Rákóczi út 20. sz. alatti ház átalakított földszinti üzlethelyiségébe került a kölcsönözhető anyag, míg a raktár az utca másik felén kapott helyet.

 

Két évtizednyi útkeresés következett, ezután került elfogadhatóbb körülmények közé a könyvtár: 1972. január 18-án kezdték meg a felnőttek, míg június 25-én a gyerekek kiszolgálását a Köztársaság tér 5. sz. épületében. Az intézmény fenntartója a városi tanács lett, s neve Madách Imre Városi – Járási Könyvtárra módosult. Határozott művelődés- és könyvtárpolitikai célkitűzések megvalósításáért, tervszerűen kezdett el dolgozni az intézmény. Szervezeti felépítése tisztázódott, és kialakultak tevékenységi területei. 25 000 könyvvel rendelkezett, heti 38 órában tartott nyitva. Az olvasók száma 1976-ra megközelítette a 3000-et.

 

Igénykeltésben és propagandában kiemelkedőt produkáltak az intézmény dolgozói. Szakköröket, klubokat hoztak létre. Az iskolákkal kialakított kapcsolat figyelemreméltóan alakult. 1977 szeptemberére elkészült a Csillag-ház felújítása, s lakóterületi fiókkönyvtár és helytörténeti gyűjtemény nyílt benne. 1978. szeptember 26-án tartotta alakuló ülését a Honismereti Kör, s 1979-től jelenik meg a Honismereti Híradó. 1979. október 11-én megkezdte működését a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. 1979. október 13. az első Horváth Endre illetve Őszi emléknap megtartásának ideje. 1982. április 1. óta működik a Dózsa iskolai kettősfunkciójú fiókkönyvtár. 1983. szeptember 27-én és október 9-én került sor Balassagyarmat barátainak első találkozóira Budapesten. 1986-ban létrejött az ellátóközpont. Letéti anyagot kapott az Idősek Otthona és az Idősek Klubja. Közben megtörtént a teljes állomány feldolgozása, a szak- és betűrendes katalógus kiépítése.

 

1989. augusztus 25-én új fejezet kezdődött az intézmény történetében: átadták rendeltetésének a 8311 m2-es Oktatási és Művelődési Központot, melyből 1108 m2 jutott a könyvtárnak. Tágas terek, meleg otthonosság és a legmodernebb eszközök várták a beköltöző csapatot, s a város olvasni, művelődni, tanulni, tájékozódni vágyó lakóit. Mivel az épületbe költözött a volt Szántó – jelenleg Szent-Györgyi Albert Gimnázium –, a városi könyvtár betölti a középiskolai könyvtári funkciót is. A nyitva tartás – reggel 7.30-tól este 19 óráig – igazodik az iskola és a város polgárainak igényeihez. Ez – a szombat délelőtti nyitva tartással együtt – heti 61 és fél órás valódi szolgáltatást jelent.   Fontos mérföldkő volt a könyvtár történetében a Textlib integrált számítógépes rendszerhez való csatlakozás. 1999. június 30-án lezártuk cédulakatalógusainkat. 1999. december 3-a óta a kölcsönzést is számítógépen végezzük. Internet-hozzáféréssel 1998 óta rendelkezünk. 1999. június 1-jétől elkezdtük az audiovizuális dokumentumok kölcsönzését. A Helytörténeti Gyűjtemény teljes anyagának adatait is számítógépen kezeljük, s a képi információhordozókat digitalizáljuk. Ez több mint húszezer – régi és a rendezvényekről készült új – fotót, képeslapot, aprónyomtatványt, diát, filmet, a Horváth Endre-gyűjtemény anyagát jelenti. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Könyvtárából átvett Esze Tamás-gyűjtemény számítógépes feldolgozását folyamatosan végezzük. Bevezettük a következő szolgáltatásokat: fénymásolás, számítógépes nyomtatás, szkennelés, fax küldése és fogadása. Az információhoz való egyetemes hozzáférést könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítjuk. 2002. január 1-jén indítottuk közhasznú információs szolgáltatásunkat, 2003-ban európai uniós különgyűjteményt hoztunk létre. Az intézmény három évtizede folytat könyvkiadói tevékenységet és számos könyv szöveggondozását, szerkesztését, nyomdai előkészítését végeztük el. Az óvodás, az általános- és középiskolás korosztály könyvtárhasználati kultúráját egyéni és csoportos foglalkozások keretében gyarapítottuk. Író-olvasó találkozókat, konferenciákat, emléküléseket, kiállításokat és egyéb rendezvényeket szerveztünk valamennyi korosztály számára, kiemelkedő személyiségek meghívásával.

 

KÜLDETÉSNYILATKOZAT