Virtuális 20. - A Bajcsy-Zsilinszky utca a csendőrlaktanyától a vármegyeházáig - a kimaradt épületek
Sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.
Ezúton köszönjük, ha valaki egyéb régi képanyagot ajánl fel a gyűjteménynek.
20. A Bajcsy-Zsilinszky utca a laktanyától a vármegyeházáig – a kimaradt épületekkel
Előző összeállításunkban az Otthontelep környékét jártuk be. Most nézzük meg, mit láthatunk még az eddigieken kívül, ha az egykori Scitovszky utcán visszasétálunk a főutcára. Az utolsó épület, amivel foglalkoztunk, Kőhalmy Elek 1931-ben megnyitott gyógyszertára volt az Aradi utca sarkán.
Az Aradi és az Ady Endre utca közti területet a laktanya foglalja el.
A Magyar Királyi Államrendőrség szervezete Balassagyarmaton 1920 óta állt fenn. 1929-ben Magos (Munk) Dezső építette az államrendőrségi és csendőrségi palotát. Az elkészült épület Scitovszky – ma Bajcsy-Zsilinszky – utcai része a Laktanya – ma Ady Endre – utcai sarokig a rendőrség, onnan – ahol az épület körívesen fordul – a Laktanya utcai szakaszon a csendőrség székháza volt. Ide költözhetett a rendőrség a városházáról és a Stefánia Szövetség Madách utcai épületéből, a csendőrség korábbi, a mai Kossuth Lajos és Ady Endre utca sarkán álló székházából, valamint több, addig magánházban és középületben lakó tiszt, enyhítve ezzel a város lakásproblémáit.
Évtizedeken keresztül, 1996-ig itt működött a rendőrség, és 1951-től a laktanyával összeépített létesítményben a Balassagyarmati Határőr Kerület, majd Határőr Igazgatóság, melynek funkciója 2007-ben, a schengeni megállapodáshoz és övezethez csatlakozáskor szűnt meg.
1903-ban kezdődött a város járdáinak aszfaltozása, mely viharos gyorsasággal lett népszerű a lakosok körében. Az 1908-as állomásbővítéssel egyidejűleg megkezdődött a vasúthoz vezető utak kikövezése is, ez 1911-re fejeződött be. A jelentősebb utcák városias jelleget öltöttek, a lakosoknak nem kellett száraz időben a por-, esős időben pedig a sártengerrel megküzdeniük.
A villasor épületei, egységes utcaképe Balassagyarmat büszkesége. A felvétel az art deco stílusban épült Buday–Plichta-házat mutatja, művészi kovácsoltvas tetődísszel, különleges mintázattal kirakott cseréptetővel. Dr. Plichta Soma losonci orvos az elsők között vásárolt telket az Otthontelepen, az épület az Aninger-ház után néhány hónappal készült el. Fia, dr. Buday-Plichta Barna Nógrád vármegye tiszteletbeli főjegyzője, árvaszéki ülnök, 1909–10-ben a Nógrádi Hírlap, majd a Nógrád című hetilap szerkesztője. A család kettős nevét Buday Nándor budatini ügyvédtől nyerte, aki 1886-ban örökbefogadással ruházta át nemességét és nevét a Plichta-fiúkra: Aladárra, Barnára és Kornélra. E házban lakott a húszas évektől dr. Málnássy Ferenc katonaorvos, sebész, akinek itt született Ferenc fia repülő főhadnagyként a II. világháború hősi halottja lett. E házban élt az 1940-es évektől 2014-ig dr. Krekó József sebész főorvos. A ház napjainkban új tulajdonost kapott, remélhetjük sorsa jobbra fordulását.
A vasútállomás felől érkezve a Palóc liget bejárójának bal oldalán áll az Aninger-ház. Aninger László kereskedő, földbirtokos, virilista, ügyvédi kamarai tag korábban a Deák Ferenc utcában lakott családjával. 1904 októberében, a villába költözés után özvegyen maradt gyermekeivel: Lászlóval, Saroltával, Klárával és Jolánnal. Családja összetartásában öccse szintén korán özvegységre jutott felesége támogatta. A nagy család belakta a hatalmas villát, melyet a II. világháború után államosítottak. A társasházat az elmúlt években kiürítették, majd kívül felújították, jelenleg közösségi célú felhasználására vár. A ház oldalán téglalap alakú reliefet látunk. Ezt nemrég Petró György balassagyarmati szobrászművész időt álló anyagból újra elkészítette.
