Ruzsinné Tilesch Judit: Az Ipoly ökológiai potenciáljának változása...
Lakóhelyem 23 éve Nógrád megye kis faluja, az Ipoly menti Ipolyszög. Pesti lányként sok mindenre rácsodálkoztam, de igyekeztem megérteni és megtanulni a helyi szokásokat, nyelvezetet és persze a hagyományokat. Azt már nagyon korán megtanultam, hogy a helyiek magukat ribaiaknak nevezik, hiszen a falu korábbi neve Riba volt. A riba szlovák nyelven halat jelent, ami utal a település eredeti megélhetésére: halásztak az Ipolyban. A falu másik büszkesége, hogy 1953-ban a Fő utcát filmesek lepték el, hiszen a faluban és környékén forgatták a Rákóczi hadnagya című magyar filmet. A fehérre meszelt falú, zsúptetős házak vesszőfonatos kerítésekkel mind ott sorakoztak 60 évvel ezelőtt a templom körül, nem volt szükség díszletekre. A múltba révedés nem csak a ribaiak sajátossága. Balassagyarmat siratja a megyeszékhelyi rangját, amit elvettek tőle, a megyeszékhely (Salgótarján) a virágzó ipart, a bányákat, a folyó menti falvak a hidaikat.
A megélhetés nehézségével, a munkanélküliséggel, a szegénységgel először tanárként találkoztam a tanítványaimon keresztül, majd kicsit távolabbról és más szemszögből érzékeltem munkám során a Szécsényi kistérség közoktatási referenseként. Az egyetemi képzést is azért választottam, hogy jobban megértsem a körülöttem lévő helyzetet, és minden kurzus során kerestem a választ arra, hogyan lehetne – ha lehet egyáltalán – változtatni, javítani a nógrádiak helyzetén.
Nógrád megye különleges természeti adottságokkal rendelkezik, aminek a kihasználása, és az itt élők javára fordítása még várat magára. Az Ipoly folyó is inkább csak díszlete a tájnak, és szinte semmilyen kapcsolatban nincs az itt élőkkel – amíg ki nem lép a medréből és meg nem érinti a házak lábát.
Dolgozatomban arra keresek választ, hogy az Ipoly völgyében és vízgyűjtőjén élők a történelem során, különböző gazdasági és társadalmi feltételek mellett milyen módon voltak hatással a folyó ökológiai állapotára (potenciáljára). Ehhez először általánosságban megvizsgálom a folyó és a folyó menti társadalom történeti kapcsolatait, a vizekkel kapcsolatos legfontosabb irányelveket és néhány mintaprojektet.
Részletesen elemzem az Ipoly mint természeti rendszer fejlődését, jellegzetességeit, majd a terület társadalomtörténetét. A két természeti rendszer (folyó és társadalom) közös története jellegzetes szakaszainak vizsgálatával körvonalazódnak a folyó ökológiai állapotának változásai.
A terület jelenlegi gazdasági-társadalmi feltételeinek vizsgálatához főkomponens analízis használtam módszerként. Igazolást kerestem arra, hogy Nógrád megye elmaradottsága országos viszonylatban visszatükröződik a vizsgált területen, és a települések mérete vagy földrajzi elhelyezkedése befolyásolja-e a lakónépesség gazdasági fejlettségét.
(Ruzsinné T. Judit szakdolgozatának bevezetője)
