Házigazda Baritz Sarolta Laura OP

„Az ember, helyesebben az emberi lélek a XVIII. században elvesztette iránytűjét, és azóta nem örök rendeltetése felé: fölfelé, hanem hanem a föld felé haladt. Haladt, sőt szaladt az anyagi javak után, amelyeknek kielégíthetetlen végcélja: a pénz, a hatalom, a csillogó siker, az érvényesülés, az élvezet, a szerelem, a hírnév, szóval minden, amit csak a föld nyújthat… A mai válság oka tehát maga az ember. Az elanyagiasodott, a még életében földdé vált ember… Mi tehát a teendő? … Az elmerülés, a megsemmisülés hínárjából csak akkor és csak úgy tudunk kievickélni, ha egy magasabb életigény központjába a lelket állítjuk…”

A balassagyarmati Helytörténeti Gyűjteményben Laura nővér előadására összegyűlt hallgatóság nagy valószínűséggel gondolhatta, hogy a Vas Ágnes által elmondott fenti idézet talán már a meghívott vendégtől származik, pedig nem. A gondolatokat nem más írta, mint Farkas István, a Balassi Bálint Gimnázium hajdani igazgatója, a Balassagyarmat megyei város szegényügye az 1935. esztendőben című írásában. (Nógrád-Honti nagy naptár az 1936. szökőévre. Kiadja a Balassagyarmati Városi Szegényügyi Bizottság, Balassagyarmat, Hollósy Géza könyvnyomdája, 1936)

Farkas István pedig Laura nővér nagypapája volt.

A világ nem sokat változott, a társadalmi válságok ciklikusak, az alapvetésekre sem a múltban, sem a mában nem sikerült megoldást találni.

A szülők, nagyszülők – gyermek, unoka közötti szellemi kapocs továbbéléséről már Baritz Sarolta Laura beszélt. Az általuk formálta gyermekkori paradicsomi körülmények, a belőlük áradó szeretet, a vallásos érzület, példamutatás örökké megmaradó és továbbélő erőt jelentett, amely az élet minden nehéz pillanatában segítségemre volt – vallotta Laura nővér. Felidézte, hogy a piarista rendbe belépett, papi szemináriumot is végzett nagypapa, Farkas István és az ír bevándorlók (O’Neill-ről Nell-re magyarosítottak) lánygyermekének házasságához pápai felmentésre volt szükség. A művész hajlamú nagymama és az iskolában szigorú, otthon vajszívű nagypapa életét mindig vidám kiegyensúlyozottság jellemezte. Nell nagymama örökvidám életszemlélete akkor sem változott meg, amikor egy tragikus baleset örökös sántaságra kárhoztatta. Sarolta unokája életét lélekjelenlétével mentette meg, feláldozva magát, a baleset következményeit azonban már nem kerülhette el. Sarolta az édesapja halálát fájdalmasan élte meg, de éppen édesanyja szenvedése, ápolása és halála vezette el ahhoz a döntéséhez, hogy életét gyökeresen átalakítva Isten szolgájává váljon, és a domonkos renddel ápolt lelki kapcsot megerősítve belépjen a rendbe. Sarolta – aki anyagi javakkal bőven kecsegtető polgári pályának mondott búcsút édesanyja halála után – túl akar lépni a médiumokat az utóbbi években eluraló szenzációhajhászó besoroláson, amely a multik fényes világából az egyház szolgálatába lépett nővért állítja középpontba. Őt a domonkos rend felé vezette erős közösségi életük,  hitelveik igazsága és azok racionális magyarázata, lévén, hogy Laura nővér is racionális, összefüggéseket kereső embernek vallja magát.

A négyéves teológia elvégzése után a római Szent Tamás Egyetemen elhangzottak érttették meg vele, hogy a közgazdaságtant az egyház társadalmi tanítására alapozva másként is lehet szemlélni, azonban ennek elterjesztéséhez, ahogyan külföldön, úgy itthon is, paradigmaváltásra van szükség.

2010-ben a Sapientia Hittudományi Főiskolán az ő és társai szervezésében beindult a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban c. képzés, s bár a gazdasági, pénzügyi elit – a válság menti reménytelen útkeresésben – már tanúsít némi megértést az újszerű elvek elfogadásában, azért maradt még tennivaló az erényetikai szemlélet elterjesztésében. A világgazdaságot sok évtizede uralja az a szemlélet, hogy a gazdaság hajtómotorja az önérdek, a haszonelv, a profit maximalizálása, az ember pedig eszköz a piac érdekében. Az egyházon belül a domonkosok által vezérelt új paradigma éppen ezzel ellentétes: a profit eszköz a közjó, az emberi kiteljesedés érdekében, a piacot tekintve az ember nem eszköz, hanem alany, a szociális igazságosság elveit pedig az államnak is kiemelten figyelembe kell vennie.

Előadását Laura nővér a nagypapától vett gondolatok megerősítésével zárta: Az emberi lét lényege a jóság, a szabadság és az Istenben gyökerezett élet.

Az előadást követően Borenszkiné Imre Éva, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatója köszöntötte Laura nővért, a diákok virágcsokrot nyújtottak át, édesanyja nővérének hajdani iskolatársa, Faragó Edit pedig régi képekkel és levelekkel kedveskedett a vendégnek.

Laura nővér tevékenységét nem csak az oktatás, az egyház gazdasági tanításának terjesztése fémjelzi. Ő lett a vezetője a domonkosok kezelésében lévő kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola támogatói megújításának is. Ennek keretében Fogadj örökbe egy ablakot címmel hirdettek programot, mely során nagylelkű adományok révén befejeződhet az épület ablakainak felújítása (részletek itt olvashatók)

Nagy László