Aktuális
A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját.
További idézeteket olvashatnak közösségi oldalunkon:
https://www.facebook.com/media/set?vanity=konyvtar.madachimrevarosi&set=a.3841422565934851
A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
KÖNYVSZÁLLÍTÁS
FOTÓPÁLYÁZAT
Az online fotópályázatunkra beérkezett gyönyörű tavaszi képeket teljes méretben megtekinthetik közösségi oldalunkon, és még szavazhatnak is a fényképekre április 7-ig:
https://www.facebook.com/media/set/?vanity=konyvtar.madachimrevarosi&set=a.3814373935306381
AJÁNLÓ
125 évvel ezelőtt, április 6-án kezdődtek az 1896. évi nyári olimpiai játékok.
Cikkek:
Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.
Magyarország a görögországi Athénban megrendezett 1896. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 7 sportoló képviselte, akik összesen 6 érmet – két arany, egy ezüst és három bronz – szereztek, és ezzel a nem hivatalos éremtáblázaton Magyarország a hatodik helyen végzett. A legeredményesebb magyar versenyző Hajós Alfréd volt, aki két aranyérmet szerzett. A magyar sportolók öt sportágban illetve szakágban, összesen harmincnyolc olimpiai pontot szereztek. (forrás: wikipedia)
FOTÓPÁLYÁZAT
ÜNNEP
ÜNNEP
Kedves Gyerekek! Még egy összeállítással készültünk Nektek mára, ezzel kívánunk Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Itt egy kedves mesét találtok:
https://okosanya.blog.hu/.../nyuszis_mesek_husvetra...
Vagy meghallgathatjátok a Buborék együttes vidám zenéjét is:
https://www.youtube.com/watch?v=Wf3n16_B6X0
ÉVFORDULÓ
Április másodika két olyan témát is kínál, melyet biztosan feldolgoztunk volna foglalkozások keretében a gyermekkönyvtárban. Óhatatlanul eljátszunk a gondolattal, milyen más lenne, ha lelkes apróságok előtt, élőben idézhetnénk fel Csukás István kedves, klasszikus meséit, vagy Andersen történeteit. A személyes találkozásokra még sajnos várni kell, de arra törekszünk, hogy honlapunk és közösségi oldalunk segítségével folyamatosan kapcsolatban maradjunk a legkisebb olvasóinkkal is. Reméljük, hogy a szülőkön keresztül hozzájuk is eljut egy-egy mese, vagy éppen ez a fotó a gyermekkönyvtárról, amely nélkülük nagyon üres, és visszavárja őket!
Gyermekkönyvek nemzetközi napja
1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján tartják világszerte a Gyermekkönyvek nemzetközi napját.
Az ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket.
A digitalizált világban egyre fontosabbá vált ennek a napnak az üzenete. Azokkal a gyerekekkel is meg kell ismertetni az olvasás szépségeit, akik a számítógép előtt töltik idejük nagy részét. Hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de tanítanak is. Janikovszky Éva üzenetében elárulja nekünk, mi van a könyvekben, mi a könyvek titka? „Az, hogy minden bennük van. Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is, örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben. Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát.”
85 éve szintén április 2-án látta meg a napvilágot Magyarország egyik legnépszerűbb ifjúsági írója Csukás István, aki szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Andersennel. Verseskötetei mellett számos gyermekregénye, mesekönyve, verses meséje jelent meg a gyerekek legnagyobb örömére. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett, mint a Süsü, Mirr-Murr, Pom Pom, Gombóc Artúr, vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász. Több ifjúsági regényéből sikeres tévéfilm készült. Alkotásait számos elismerésben részesítették. Az 1975-ös hollywoodi televíziós fesztiválon pl. a Keménykalap és krumpliorr című regényéből készült játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját, és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is. Az ország mesemondója mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava és sohasem fogyott ki az ő semmihez sem fogható történeteiből, melyeken nemzedékek nőttek fel. Meséi örökre velünk maradnak.
ÉVFORDULÓ
Halálának 5. évfordulóján Kertész Imrére emlékezünk.
ÉVFORDULÓ
„Balassagyarmat
Balassagyarmat – óh, hogy szeretem!
Legszebb ott volt fiatal életem,
ott nem bántott talán még semmi se
(s ha bántott, rögtön gyógyult a sebe).
Véletlen, hogy apámat épp oda
vezényelte a vasút. Nekem a
folyó tetszett legjobban, az Ipoly.
“Csupa örvény: sikoltasz, s már sodor!” –
mondták a nagyok… Örvény – ez a szó
a mesékbe vitt, oda, ahol a jó
tündér lakott, s a gonosz, s a csodás
királylány, s a lángtorkú óriás,
és Isten, s az ördögök-angyalok.
Örvény volt nekem a világ s titok.
Hogy hittem még! – látóhatáromon
úgy élt a sárkány, mint egy rossz rokon,
épp úgy élt, csak egy kicsit távolabb,
mint mi a Templom utca 10 alatt.
…”
(Szabó Lőrinc: Tücsökzene – részlet)
Ezen a napon, március 31-én született, Szabó Lőrinc, Balassagyarmathoz kötődő költő. Bölcsője egy miskolci házban ringott, édesapja mozdonyvezető volt, aki kisfiát sokszor vitte magával a vasparipára. Az elemi iskolát 1906 őszén Miskolcon kezdte el, de 1907 és 1909 között már Balassagyarmaton folytatta, miután édesapját idehelyezték. Költőnk életében különleges szerepet töltött be rövid, néhány éves balassagyarmati tartózkodása. Gyermekkorának meghatározó részeként tekintett vissza az Ipoly menti városban szerzett élményeire, melyet a Tücsökzene című verseskötetében örökített meg. Kilenc éves koráig élt városunkban, házuk szinte közvetlenül az Ipoly mellett feküdt, a sokszor emlegetett Templom utca 10-ben, melyet ma Szabó Lőrinc utcának hívnak. Az egykori ház falán ma emléktábla található. A vadregényes Ipoly volt a helyszíne a folyó menti kalandozásoknak. A költő „Tündérvárosként” emlékezett gyermekkora városára. Elkerülve Balassagyarmatról, iskoláit Debrecenben, majd Budapesten folytatta. Mindhárom város fontos szerepet töltött be életében, mind közül Balassagyarmatot tartotta a legköltőibbnek és legkedvesebbnek. Miután megszületett kislánya, Klára és kisfia, Lóci, számtalan verset írt hozzájuk. Ezen kívül megannyi verseskötete és versfordítása jelent meg. Élete 1957-ben ért véget, emlékére városunkban utcát és iskolát neveztek el, tiszteletére a Palóc ligetben szobrot avattak.
KÖNYVAJÁNLÓ
"Irány a kert!" sorozatunk 2. részének témája a magaságyás.
Magaságyás
Lassan melegszik az idő, hívogat a kert és a természet. Egy egyszerű kerti építményre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ez a magaságyás. A nevéből is kiderül, hogy magas, tehát nem kell görnyedni, állva nyugodtan lehet benne ténykedni, magokat, palántákat, fűszernövényeket ültetni. Mindenki a saját igénye szerint rendezheti el benne a növényeket. Az ügyesebbek és azok, akik szeretnek barkácsolni saját maguk is összeállíthatják egy hétvége alatt, de meg lehet kertészeti áruházakban is vásárolni. A terasz közelében elhelyezve a főzéshez kéznél vannak a zöldfűszerek, és gyönyörködhetünk is szépségében. Jó kertészkedést, kellemes időtöltést!
Mi a magaságyás?
A földtől 60-80 centiméterre kiemelt ágyást nevezzük magaságyásnak. Ismertetője, hogy mindig valamilyen, általában fából készült keret határolja az ágyást, amely jó minőségű talajok, komposzt, és akár trágya egymásra rétegzéséből épül fel. A magaságyás készítése nem bonyolult, sokan saját kezűleg készítik hozzá a keretet, de magaságyás webáruház oldalakra is beszerezhető, sokan pedig leier magaságyás vásárlása mellett döntenek. A magaságyásba érdemes kis helyigényű és gondos munkát igénylő, gyorsan fejlődő növényeket (virágok, zöldségek) ültetni. A rétegzés miatti meleg talaj következtében hamarabb el lehet a magaságyásba vetni a magot, mint a hagyományos termőföldbe, és a magasabb hőmérséklet miatt ebben a talajban gyorsabban fejlődnek majd a palánták. Amikor a növényekről már betakarítottuk a termést, akkor se hagyjuk üresen az ágyást, ültessünk bele káposztát, karalábét, sárgarépát, mert ezek a növények még be fognak érni őszre.
Miért jó a magaságyás?
Miért jó a magaságyás, teszik fel sokan a kérdést. A magaságyás egyik fő előnye, hogy az ide ültetett virágok vagy zöldségek gondozása sokkal kényelmesebb az ágyásban, mint a föld síkjában, hiszen nem kell görnyedve művelni a kertet. Összeállítása nem igényel túl nagy szakértelmet, ráadásul nagyon jó minőségű talajba ültethetjük a növényeinket, és az ágyásban kialakított rétegrend miatt sokkal jobb termésre is számíthatunk, mint az átlagos termőföldben. Emellett réteges felépítése révén a magasított ágyás olyan mennyiségű hőt termel, amit a növények igencsak meghálálnak gyorsabb fejlődésükkel, ezért is használják előszeretettel a magaságyást például palánták termesztéséhez.
Forrás:
KÖZLEMÉNY
KÖNYVAJÁNLÓ
Bár az igazi tavaszi idő még várat magára, a következő hetekben elkezdődhetnek a kerti munkálatok. Ehhez nyújthat kedvcsinálót „Irány a kert!” sorozatunk, melynek első részében a komposztálással foglalkozunk.
Ehhez ajánljuk Kraft von Heynicz: Kerti komposztálás című könyvét. Íme egy kis szöveges-képes ízelítő belőle!
A komposztkészítés a legismertebb kerti munkák egyike. Az utóbbi időben azonban, még inkább megnőtt a komposzt- és komposztföld-készítés jelentősége. Hiszen a humusz világméretű csökkenését muszáj annak növekvő mértékű készítésével ellensúlyozni. Az olvasó számos gyakorlati praktikát, hasznos információt sajátíthat el a könyvből. Tájékozódhat a talajban végbemenő átalakulási folyamatokról, hogy jobban megértse a komposztkészítés jelentőségét. Megismerheti az ehhez szükséges eszközöket és a komposzt egyes fajtáit. És végül, de nem utolsósorban, elsajátíthatja a komposztáláshoz ideális körülmények megteremtéséhez nélkülözhetetlen ismereteket. Ne feledjük, a legjobb kertészeti hagyományokat folytatjuk akkor, amikor napi tevékenységünk közben sohasem tévesztjük szem elől a talaj termőképességének megőrzését és fokozását.
Az interneten is számos információt találunk az otthoni komposztálás alapjairól, ebből is készítettünk egy kis összefoglalót.
A komposzt tápanyaggal gazdagítja a földet, ezáltal segíti a növényeket a fejlődésben. Alapanyagai lehetnek az egyes háztartási maradékok, illetve az egyszerű zöldhulladék, ami nemcsak teljesen ingyen van, de a műtrágyákkal szemben vegyszermentes támogatást jelent a növényeknek. A komposztnak két alaptípusa létezik: a zöld és a barna. Míg a zöld nitrogénben gazdag, gyorsan lebomló, addig a barnaszénben gazdag, és lassan bomlik le. A teljes komposztnak mindkettőt tartalmaznia kell, de a barnát jóval nagyobb arányban, legalább négyszeresen az ideális.
A komposztálás legelső lépése a komposztláda és a hely kiválasztása: a legjobb a fából készült keret vagy egy fémrácsos doboz, ami a talajjal közvetlenül érintkezik. Lehetőség szerint lapos, könnyen elérhető helyre kell tenni, mivel rendszeresen forgatni kell. Zöldkomposztként mehetnek a ládába kezeletlen gyümölcs- és zöldséghéjak, szárak, maradékok, a kávézacc, a teafű, a kerti és szobanövények levágott részei, mag nélküli gyomnövények, a lenyírt fű, a fonnyadt - de nem beteg - növények. Ide tartozik még a főtt rizs, a száraz kenyér, a régi fűszerek és a tojáshéj is. A barna komposztba mehet akár szennyeződésmentes papírszemét, fényes bevonat nélküli kartondoboz, préselt papír, szakadt papírtáska, de szalma, falevél, apróbb gallyak, fenyőtoboz, fenyőtű, csonthéjasok barna héja és kezeletlen fa fűrészpora, forgácsa is.
Bár úgy tűnhet, csaknem minden háztartási hulladék mehet a komposztládába, néhány anyag nem ajánlott, akár tönkreteheti az addigi munkát is. Nem való a komposztba a beteg szobanövény, főtt étel maradéka, húsok, csontok, húsevő háziállatok alma, ürüléke sem.
KÖNYVAJÁNLÓ
VILÁGNAP
Az ENSZ közgyűlése 2012. november 28.-i határozatával összhangban, minden év március 21-én ünnepeljük az erdők nemzetközi napját. Az ünnep célja, hogy felhívják a figyelmet az erdők fontosságára az ember életében, hogy a fák nemcsak árnyékot biztosítanak számunkra, hanem építőanyagot, élelmiszert, oxigént, gyógyszereket, stb., ezért fontos azok védelme, pótlása, telepítése. Ezen a napon szervezetten fákat ültetnek a világ minden táján.
Nincs jövő erdő nélkül
Erdők helyreállítása: út a felépüléshez és jóléthez az idei Erdők Világnapja mottója. Miért került ez a téma a 2021-es ünnepségek középpontjába? Azért, mert 2021-ben indul az ökoszisztémák helyreállításának évtizede, melyet az ENSZ Közgyűlése hirdetett meg azzal a céllal, hogy nemzetközi összefogásra buzdítson a további pusztulás megelőzése és visszafordítása céljából, ezzel is segítve a 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési célok elérését. Nem kis feladatról van szó, mert mára a vízi és szárazföldi ökoszisztémák jelentős része károsodott. Az IPBES 2019-es jelentése szerint a földterületek 75 %-a degradálódott, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, 2050-re ez az érték 95 %-ra emelkedne. A degradáció már ma is 3.2 milliárd embert érint és a további növekedés százmilliókat kényszerítene otthonuk elhagyására és soha nem látott katasztrófákhoz vezetne. Amíg a tengeri ökoszisztémák esetén a degradáció fő oka a túlhasználat, addig a szárazföldön és az édesvízi élőhelyeken a földhasználat változása okozta a legnagyobb károkat az elmúlt 50 évben. Erdők esetében ezt elsősorban a mezőgazdasági területek növekedése testesíti meg, jelentős szerepet játszva abban, hogy még az elmúlt tíz évben is, a csökkenés ütemének jelentős lassulása mellett, évi 4.7 millió hektár erdő (Magyarország összes erdejének 2,5-szerese) tűnt el évente a Föld felszínéről. Van tehát min változtatni és van honnan felépülni, mert a jelenlegi helyzetben már nem elég a degradáció megállítása, a káros folyamatokat vissza kell fordítani, amíg még lehet. Az erdők szerepéről és hasznáról addig kell beszélnünk, amíg mindenki számára világos nem lesz, hogy 7,2 milliárd emberrel a Földön minden, a természettel kapcsolatos döntés egyúttal döntés a jövőről. Az Erdők Világnapja pedig ünnepi alkalom arra, hogy elmondhassuk mindenkinek, miért nincs jövő erdő nélkül. Éljünk vele!
https://oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/jovo-erdo-vilagnap-2021
VILÁGNAP
A világnapok olyan különleges napok, amikor fontos dolgokra irányul a figyelem. 1993-ban március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánították. Azóta sokan, sokféleképpen igyekeznek világszerte felhívni a figyelmet e jeles alkalomból a vízre. Miért is fontos ez?
Azt minden ember érzékeli, hogy a Földön, egy vízalapú élettel teli bolygón élünk. Szeretnénk, ha ezen az égitesten mindenki jól érezné magát: az emberek, az állatok, a növények és maga a VÍZ is, ami hamarabb jelent meg ezen a bolygón, mint az emberiség. Minél többet tudunk meg róla, annál nagyobb csodálatot érzünk iránta, mely az ókori bölcsek szerint a négy alapelem egyike. Képzeletbeli Facebook oldala szerint a víz foglalkozása: szuperelem, vándor, éltető, nagysága 1,4 milliárd km3. Barátai: a levegő, föld, fény, növények, állatok, ásványok. Kedvenc könyvei: Az öreg halász és a tenger, Moby Dick, kedvenc filmjei: Pi élete, A nagy kékség, Nemo nyomában, Ariel, kedvenc zenéje Debussy: A tenger, Handel: Vízizene, Ess, eső ess” című népdal. Amiről letiltva: olajszennyezés, PET-palack, műanyagok. Aki eddig azt hitte, hogy víz csak egy barátságos folyadék, ami minden kívánságunkat teljesíti: inni ad, megmosdat, kihozza a ruhákból a szennyeződéseket, az téved. A víz ennél sokkal, de sokkal több,ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a NASA is olyan helyeket kutat az Univerzumban, ahol feltételezhető a víz jelenléte. A vírusos megbetegedések elleni küzdelem egyik éllovasa (vagy hullámlovasa) is éppen a víz, ebben a nehéz helyzetben is tehát a víz siet a segítségünkre. Sok megoldásra váró feladattal kell szembenéznünk, pl. hogyan dolgozzuk fel a rengeteg hulladékot, hogy ne a tengerekben, óceánokban hánykolódjanak, miként kezeljük a Földünkön egyre több helyen jelentkező vízhiányt. Meg kell találnunk azt a mértéket, melynek betartásával meg tudjuk menteni a bolygónk sokszínű élővilágát. Van min törni a fejünket, igaz?
Kedves Gyerekek! A víz védelme nem csak a felnőttek feladata. A legfontosabb, amit tehettek a vízért, az, hogy tisztelitek. Szeretettel és hálával gondoltok rá, mikor kapcsolatba kerültök vele: nem pazaroljátok, nem dobtok szemetet folyóba, tóba, tengerbe. Minél többen vágyunk az édesvízre, annál népszerűbb portéka lesz, hisz a VÍZ az alapja mindennek. Ezért ünnepeljük ma, március 22-én a Víz Világnapját.
(A szöveg forrása: Gévai Csilla: Nagyon kék könyv)
VILÁGNAP
Világszerte 2013. március 20-án ünnepelték először a boldogság napját. Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává ezt a napot. Konszenzussal elfogadott határozatában a Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. A dokumentum egyben felszólította az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Mi is a boldogság? Olyan mentális állapot, amely széles skálán jellemezhető, az elégedettségtől az örömérzetig. Hogyan érhetjük el?A boldogság elérése általában valamilyen célunk beteljesedése. A boldogságra való hajlamunkat fejleszteni tudjuk. Olyan tevékenység választásával érhetjük el leggyakrabban, amibe belefeledkezhetünk, amiben kiteljesedhetünk, amiben sikerélményünk lehet. A legideálisabb helyzet az, ha a munkánkban leljük örömünket.A boldogságot befolyásoló tényezők: életszínvonal, kulturális élet, oktatás, időbeosztás, közösségi kapcsolat, egészség, ökológia, politika.
KÖNYVAJÁNLÓ
Lassan véget ér a hosszú, hideg tél, és sokunk örömére idén március 20-án, a tavaszi napéjegyenlőséggel beköszönt a Föld északi féltekén, így Magyarországon is a várva-várt csillagászati tavasz. Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja. A régiesen Melegedő évszaknak nevezett rügyfakasztó időszak egészen június 21-ig, a nyári napforduló beköszöntéig marad velünk. Márciust a népi kalendárium Böjtmás havának nevezte (utalva arra, hogy ez a böjt második hónapja), de hívták Tavaszelő és Kikelet havának is. A tavaszi napéjegyenlőség idejére három jeles névnap (Sándor, József, Benedek) esik, nevükhöz számos népszokás, időjóslás, népi hiedelem fűződik. Sándor zsákban hozza a meleget, napjától a böjti szelek lassú megszűnését remélik. József napján szólalnak meg a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”, a fecskék is megérkeznek. Benedek napja termésfakasztó napnak számított. Lassan bizony felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők, mindenki érzi a tavasz illatát. Ezt a semmivel sem összehasonlítható érzést sok költőnk, köztük József Attila is igyekezett versbe szedni: „Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz”. Zelk Zoltán is költői módon adta át érzéseit, miszerint: „Tollászkodik a tavasz”. Nemcsak versek, hanem mesék is íródtak ebben a témában, gondoljunk pl. az ismert gyerekírónk, Berg Judit tollából született Lengemesék: tavasz a Nádtengeren című történetére. A Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalt, legnagyobb népzenei kincsünket 90 évvel ezelőtt gyűjtötték.
https://www.youtube.com/watch?v=dCB66y5haBU
ÉVFORDULÓ
Történelmi évfordulókhoz kapcsolódó sorozatunkat új köntösbe öltöztettük. Ezúttal a 160 éves Olaszországról tudhatnak meg érdekességeket, tekintsék meg a képes-zenés összeállítást a könyvtár youtube csatornáján!
https://www.youtube.com/watch?v=OuWpWshQw8U
KÖNYVAJÁNLÓ
Nemrég érkezett meg könyvtárunkba Edith Eva Eger Az ajándék című műve, melyet most korábbi sikerkönyvével, A döntéssel együtt ajánlunk olvasóink figyelmébe. A témához kapcsolódik Viktor E.Frankl: Mégis mondj igent az életre! című memoárja is. A két szerző világlátásában számos közös pontot találni, mindketten a koncentrációs táborokban megélt tragikus élményeikből hozták létre terápiás módszerüket.
A teljes könyvajánló elérhető itt:
https://www.facebook.com/media/set/?vanity=konyvtar.madachimrevarosi&set=a.3762650347145407
Ajánljuk még a témában:
https://www.youtube.com/watch?
ÜNNEP
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit idézzük fel az alábbi kis összeállításunkkal a könyvtár youtube csatornáján.
https://www.youtube.com/watch?v=yXcxGKNVbgw
