Fotóalbumok
A török kiűzése utáni újratelepítéskor beköltözött szlovák nemzetiségű lakosság többsége evangélikus vallású volt. Az evangélikusok már 1695–97 között építettek a Madách utcában egy kis fatemplomot, mely hamarosan tűz martalékává vált. Következő imaházuk a Templom – ma Szabó Lőrinc – utcában épült 1717-ben, később ennek helyén építtette fel Balassa Pál földesúr a katolikus templomot. Az evangélikus egyház jelenlegi istenházát 1785-ben építették, 1786. november 6-án szentelték fel, akkor még torony nélkül. A torony alapkövét 1793-ban tették le és 1794-re készült el, rézfedelét pedig 1808-ban kapta. Az 1809. augusztus 7-i tűzvészben leégett az épület, melyet 1812-re renováltak: ekkor kőfallal kerítették be a templomot. 1833-ban restaurálták, 1836-ban megépült a kórusa. 1873-ban a hívek adakozásából megújult a templom. Toronyóráját többször javították, cserélték. 1928-ban számlapját világítósra alakították, melynek költségeit a város magára vállalta, mert „a világító toronyóra mindenképpen közérdeket szolgál”. 1934-ben az utca szintjéről egyenesen felvezető lépcsősort átépítették a ma is látható, kétirányú, negyed köríves alakúra, később táblát helyeztek el rajta az I. világháború hőseinek emlékére. A II. világháború pusztításait a hívek adományaiból hozták helyre. 2008 májusában került sor a torony újrafedésére.
A templomot a paplak felől ábrázoló kép jól mutatja, hogy a gyülekezet lelkészei egyszerű körülmények között éltek. Olyan kiváló püspökök szolgálták itt egyházukat, mint Baltik Frigyes, Kovács Sándor, Kardos Gyula, Kuthy Dezső és Szabó József, a Madách-kutató irodalmár. Miután Balassagyarmat egyházkerületi székhely volt, 1944-ben elkezdték a püspöki székház építését. 1952-ben megszüntették a Dunáninneni egyházkerületet, Szabó József lemondott püspöki tisztéről. 1954-ben a „belügyminisztérium körébe tartozó szervek” lakások céljára kiigényelték a félkész székházat.
A templom 19. sz. eleji oltára ovális keretben az utolsó vacsorát ábrázolta. A felvételen látható oltár képe Kubányi Lajos festőművész 1894-ben készült alkotása, Jézus az olajfák hegyén. A templom mostani oltárképét, melynek témája Krisztus, a gyermekek és elesettek pártfogója, 1944-ben festette Raksányi Dezső festőművész.
Az utca nevéről az alábbiakat írja Kmetty Kálmán a Balassagyarmati utcanevek c. könyvében: „Eredetileg a Kistabán utca kapta ezt a nevet, amely akkor még a jelenlegi Kossuth Lajos utcának a Rákóczi fejedelem útja és a Luther utca közötti szakasza volt. Később azonban, a város fejlődése során a folytatását képező Szügyi, majd Nagy Mihály utca is ezt a nevet kapta. Jelenleg a Rákóczi fejedelem útja és a vasúti átjáró közötti utcaszakasz viseli ezt a nevet ... Az első szakasz (volt Kistabán) neve 1863-tól, a második szakasz (volt Nagy Mihály) 1959-től hivatalos”
Balassa Szálló:
A kép bal oldalán a Balassa Szálló emeletes épületét láthatjuk. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy nemcsak vendég-, de tulajdonosi és bérlői „forgalma” is nagy volt. Az 1843-as összeírásban Chottovinszky Vince a vendéglős. 1892-ben földszintjén Barth Ignácz ebédlő és sörcsarnok, 1898-ban csemegeüzlet nyitását hirdette. Ugyanezen évben Büttner Adolf, a Magyar Király Szálló addigi vendéglőse átvette az étterem működtetését, majd egy későbbi lapban azt olvashatjuk, hogy a tulajdonos, Felsenburg Tivadar a következő évben lebontatni szándékozik a szállót, és helyére új, kétemeletes épületet emeltet. A terv nem valósult meg, sőt 1912-ben újra olvashatunk ugyanilyen tartalmú híradást. 1899 májusában Föglein J. hirdeti, hogy átvette a Barth-féle éttermet és a fürdőt, nyáron pedig a Nógrád-Honti Ellenzék arról adott hírt, hogy a szálló udvarán Strausz Miksa sőji földbirtokos lova úgy megrúgott egy fiúcskát, hogy még Bogdán Aladár igazgató főorvos is aligha mentheti meg az életét. A kép a 20. század első évtizedében készült.
A Balassában 1874-ben Balogh Károly cigányprimás muzsikált. 1898-ban itt volt az első kinematográfiai bemutató, de termeiben gyakran rendeztek bálokat, díszebédeket is. 1900-ban az éttermet és kávéházat átalakították. Augusztusban dr. Gáspár Ferenc műtőorvos, haditengerészeti fregatt orvos, 1902 februárjában pedig dr. Székely Kornél, a száj- és fogbetegségek szakorvosa hirdette, hogy ideiglenes tartózkodása alatt a szállóban fogadja a fogbetegeket. 1902-ben Gyáky Mihály budapesti vendéglős vette át az étterem működtetését, majd 1903 márciusában Kassai A. hirdette, hogy megvette a Balassa szállodát és azt saját maga üzemelteti. 1903 tavaszán megszűnt az addigi nagy bosszúság, a sok pocsolya. Az angol Neuchatel Asphalte Company magyarországi ügynökei „próbaaszfal-tírozást” végeztek a városban és leaszfaltozták többek közt a szálloda járdáját is. „A város aszfalt-lázba esett” – jelentette ki egy városi képviselő.
1908-ban adta hírül az újság, hogy „ifj. Himmler Ede, a Zichy szálloda és kávéház régi bérlője, kinek kávéházába a legszigorúbb erkölcsbírák is eljárhattak, megvált régi helyétől, és október elsejével a Balassa szállodát veszi át.” Hirschfeld J. Jenő vaskereskedő üzlete 1899-ben került a szálló épületébe. 1900 januárjában a Kossuth utcai frontról a sarokra költözött, ahol a húszas évekig kínálta „minden e szakmába vágó czikkeit”. A szálló épületéből az 1920-as évek átépítése után csak a sarokrész maradt meg aránylag érintetlenül. A felvétel 1900–1903 között készült.
Másik sarok:
Az 1904 és 1909 között készült kép bal oldalán látható Szentlélek gyógyszertár a város első nyilvános patikája volt. 1761. február 28-án városunk eddig ismert legkorábbi apotecariusa, azaz gyógyszerésze, Stampek Antal Balassa Pál földesúrtól engedélyt kapott, „hogy a város bármely részén kiválasztott telken neki minden tekintetben megfelelő házat építsen.” Az épület helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy házában tíz évig árulta patikaszereit a rászorulóknak.
Wischetzky Antal patikárius 1804-ben telepedett le Balassagyarmaton, s az evangélikus templomnál épített házat, melyben patikája is működött. Az általa alapított Szentlélek gyógyszertár később a főutca és a Kossuth Lajos utca sarkán 1860-ban épült házba költözött. 1887-ben Havas Gyula gyógyszerésztől Cservenyák György nagykárolyi illetőségű patikus vásárolta meg, aki később jelentős szerepet töltött be a város közéletében. A gyógyszertár 1952-ig működött itt, mikor – az államosítás után két évvel – a patikát teljes berendezésével Diósjenőre helyezték át. Az épület a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjaként, illetve a finomkötöttárugyár raktáraként üzemelt. 1973 őszén a mellette álló földszintes épülettel együtt lebontották, helyükre épült 1974–75-ben az Ipoly Áruház és a Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának áruraktára. Utóbbi helyén 2005–2006-ban társasház épült, földszintjén üzlethelyiségekkel.
Felsőbb szakasz:
Az 1909 táján készült fotó közepén a bal oldali házsorból magasra emelkedik Cservenyák György gyógyszerész, virilista, városi képviselőtestületi tag, a katolikus egyháztanács tagja, a Takarékpénztár helyettes igazgatója, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja, az önkéntes tűzoltó egylet alparancsnokának 1904-ben Magyar (Ungár) Vilmos tervei szerint épült bérháza, amelyben egyébként maga is lakott. A kép jobb szélén láthatjuk a Fábián testvérek utóda, Gránitz Dávid üzletét. A bal oldali második a földszintes Petrovics-ház, itt született Jobbágy Károly költő.
Templom körül:
Az evangélikus templom mellett, az akkori Kossuth téren, a Baltik Frigyes és a Kossuth utca sarkán nyitott üzletet 1884-ben Hummer Mihály fűszerkereskedő. A német származású Hummer család a 18. századtól élt Balassagyarmaton, közülük Hummer Ferenc 1829–30-ban a város főbírája, egyébként pékmester volt.
Hummer Mihály üzletéről több saját képeslapot adott ki, mellyel szépen fejlődő kereskedését népszerűsítette. 1901-ben önálló árjegyzéket jelentetett meg, mely füzet formában több oldalon keresztül sorolja fűszer-, csemege-, ital- és egyéb készleteit. Hummer az 1890-es évektől tagja volt az iparos tanonciskola felügyelő bizottságának, a városi képviselőtestület választott tagja, az 1910-es évektől királyi kereskedelmi tanácsos. A római katolikus egyházközségben aktív szerepet játszott, 1904-ben az új Nepomuki Szent János szobor felállításának egyik kezdeményezője volt. 1905-ben fiatalon, 31 évesen meghalt német származású, szőke, kék szemű felesége, Füger Szabina.
Hummer Mihály 1911-ben építtette fel földszintes üzlete helyére emeletes bérpalotáját, melynek sarokhomlokzatát monogramja díszítette, s földszintjén elegáns fűszer- és csemegekereskedése működött. Fia, Mihály 1894-ben született, szintén kereskedő lett, átvette az apai üzletet. Az I. világháborúban kis és nagy ezüst vitézségi érmet szerzett. A háború után nevét Gyarmatyra magyarosította, s megkapta a vitézi címet. 1932-ben a gazdasági világválság idején csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást kezdeményezett maga ellen. A II. világháború után az emeletes épületet államosították, bérház lett belőle. A felvétel az új emeletes házat és benne az elegáns üzletet mutatja.
1930-ban kapta Baltik Frigyes evangélikus püspök nevét a Kossuth Lajos utcát a Patvarci utcával összekötő, a kép jobb oldalán nyíló Tó, korábban Mély utca. A szemközti, Luther utcai sarkon Kotulyák Mihály bőrkereskedése látható. Ő 1910-ben vette meg a templommal szemben lévő kocsma épületét, hogy az istentiszteleteket zavaró duhajkodás, lárma megszűnjön. A lapot 1921-ben adták ki.
Kovács Bea fotográfus, fotóriporter volt a vendégünk. Kinyitotta számunkra a világot,
nem csak földrajzi értelemben. Köszönjük vendégünknek a tartalmas előadást, látogatóinknak pedig azt,
hogy ilyen időkben is megtisztelik a Helytörténeti Gyűjteményt a részvételükkel.
Kedves házigazdánk volt január 25-én a Csillagházban. Medvácz Lajos mesélt nekünk az életéről, családjáról, tanulásról, munkáról, élete eseményeiről szívvel, szívből. Köszönjük!
Tegnap, november 23-án Csach Gábor polgármester és Házy Attila médiaszakember volt a vendég a Csillagházban. Megtekinthettük Házy Attila Fákba vésett jövő c. kisfilmjét, mely a liget keletkezését és a létrehozása óta történt állapotváltozásait igyekezett bemutatni.
A film készítője felhívta a figyelmet arra, hogy a liget nem igazán tölti be a rekreációs, közösségi szerepét, és feltette a mindannyiunkat érdeklő kérdést: mi lesz a sorsa, mit tervez a város?
Csach Gábor polgármester röviden vázolta a Zöld csiga beruházás területeit, majd részletesebben kitért a Palóc ligetre vonatkozó tervekre. Megtudhattuk, hogy a kisiskolások által legjobban használt területre játszótér készül, a liget fő bejárója teljesen megújul, a park ösvényei eróziónak kitett részeire szilárd burkolatú lépcső kerül, de természetesen famegújítás és egyéb munkálatok is szerepelnek a tervek közt.
A beszélgetés igazán gondolatébresztő volt, hiszen egyebek mellett szó került a városnak a térségben jelenleg betöltött és tervezett szerepéről, illetve a fiatalok megtartásának esélyeiről is.
Tegnap, kedden dr. Szabó Károly gimnáziumi tanárra, irodalomtörténészre, költőre emlékeztünk, aki idén lenne 95. éves. Négy gyermeke közül Andrea emlékezett meg édesapjukról és édesanyjukról, a szintén tanár Szépi Ibolyáról, majd mesélt a család életéről, és megtudhattuk, kinek hogyan alakult az élete, milyen életpálya felé vitte a sorsa. Andrea előadása után András és Miklós mondták, illetve dalolták el édesapjuk több versét. Az igazán kerek "műsor" után Kovács Ferenc tanár úr, dr. Szabó Károly szakfelügyelő munkatársa elevenítette fel a közös éveiket.
Köszönet a testvéreknek, hogy eljöttek Balassagyarmatra megemlékezni édesapjukról, és köszönet a családnak, hogy annyian elkísérték őket!
A mellékelt fotókat köszönjük Vitéz Katalinnak, Deák Ottónak és Bartha Attilának.
