Fotóalbumok
Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.
3. Az Ipoly.
Bizony, nagy falat. Talán csak szavakban érdemes összefoglalni, mennyi mindent jelentett, és még jelent ma is.
Ennek megfelelően a képanyag is meglehetősen vegyes.
Halászat, megélhetés, itató, termékeny legelő, árvíz (halál és játék...), fürdés, horgászat, korcsolyázás, szabályozás, gát, határ, fűzfa, séta, kirándulás, kenu... és mindenki folytathatja a saját élményanyagával...
Idősebb Vojtkó István így emlékezik az 1930-as évekre:
Az Ipoly-part ebben az időben igen hangulatos, sétára alkalmas terület volt, ugyanis a Nagyhídtól az Ipoly utca felé szinte derékszögben tört a folyó medre, s innen a házak, illetve az utcák vonalát követve folyt a víz kelet–nyugati irányban, egészen a Nádor utcán túl eső részig, körülbelül a malommal szemközt, ahol újra irányt változtatva, hol jobbra, hol balra kanyarogva haladt Kóvárig, ahonnan Ipolyszögig észak–déli irányba fordult.
Az Ipoly medre itt, a város alatt szép látványt nyújtott. A város felőli – tehát a bal – parton végig fűzfák álltak őrt, s a Nádor utcától az Ipoly utcáig magasra nőtt, szép lombú juharfák. A fűzfák és juharfák sora között sétány volt taposva. E gyalogút mellett még egy keskeny füves sáv volt a folyó felé, majd ezután hirtelen meredek eséssel következett az ún. alsó part, amely azért volt így kiképezve, hogy árvizek esetén ezzel a széles résszel bővüljön a meder. Mikor azonban normális vízállás volt, akkor ez az alsó partszakasz száraz volt, a sűrűn nőtt fűzbokrok valóságos dzsungelt képeztek itt, amit mi, gyerekek nagy szeretettel használtunk játékterületnek. A bokros alsó part után következett a tulajdonképpeni folyómeder, ahol folydogált a csendes Ipoly, mely az év nyári időszakában annyira leapadt, hogy a Zichy utcai szakaszon egész homokszigetek emelkedtek ki a vízből. Viszont egy-egy kiadós esőzést hozó ősz vagy hóolvadásos télutó alkalmával úgy megduzzadt a folyó, hogy a felső parton is éppen csak ki nem jött a város felé, viszont a rétet ilyenkor – mivel a városi oldalnál alacsonyabb volt a part – már a hegy alatti országútig elöntötte, sőt a csapadékvizet levezető csatornában felhúzódott a Nagyhíd, az Ipoly, a Kúria, a Zichy, a Madách utcák alsó házai közé. Ilyenkor félelmetes, haragos sárga hullámokat táncoltatott a hátán a máskor szelíd, csendes kis folyócska.
Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.
2. Kishíd az Ipolyon
A múlt század közepén az Ipoly vizét a város környezetében szabályozták. Az új meder közvetlenül a város alatt vezetett. Ezzel kívánták megakadályozni a veszedelmes várostüzeket, illetve biztosítani a vizet az oltáshoz. Az új meder felett kis, hatnyílású fa gyaloghidat építettek. A hídhoz a Madách utca vezet, ezért a híd is ezt a nevet kapta.
A trianoni döntés után a fahidat elbontották (először csak a város felőli végét, ezt mutatja több képeslap is). 1938-ban, a visszacsatolást követően négynyílású vasbeton lemezhidat építettek az eredeti híd helyére. (Forrás: Hajós Bence: Ipoly-hidak) Az 1966-68-as szabályozáskor a folyót elterelték a város alól, a híd szárazra került, és évtizedekig állt, egyre rosszabb állapotban. 2010-ben Szabó Lőrinc-emléktáblát helyeztek el a déli, utca felőli végén. 2015-ben felújítva "beépült" a tájba a gördeszkapálya környezeteként.
Új sorozatunkban a Balassagyarmat régi képeslapokon c. album tematikáján haladunk végig azzal a különbséggel, hogy az egyes állomásainkon nemcsak a kötetben szereplő szöveget és képeket közöljük, hanem lehetőleg minél több, különböző korokból származó képanyagot is.
1. Gazdasági Egylet
Első állomásunk manapság a határ túloldalára esik a régi szőlőhegyek közé. Beazonosítása sem könnyű, helyén ma talán egy cigánytelep látható.
Hazánkban a reformkorban a mezőgazdaság korszerűsítését célzó egyesületek is létesültek, így 1835-ben a Magyar Gazdasági Egyesület, melynek titkára a Nógrád megyei Kacskovics Lajos lett. Megyénkben többszöri kezdeményezés után 1859-ben, majd 1881-ben alakult meg a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület, mely célul tűzte ki a mezőgazdaság minden ágának előmozdítását. Termény- és gépkiállítást, eke- és szántásversenyeket rendezett. A filoxéra által kipusztított szőlők pótlására amerikai vesszőt szerzett be és osztott szét, oltási tanfolyamokat tartott. Fölkarolta a méhészetet, a fajbaromfi-tenyésztést, tetemes kölcsönnel járult hozzá a szécsényi sajtgyár berendezéséhez, műtrágya raktárakat állított fel, fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket hozott létre.
Az egyesületnek „a szőlő hegyek közt van egy kísérleti telepe, mely közelségénél és kies fekvésénél fogva kiránduló helyéül szolgál a nyári porral küzködő városi közönségnek” – írta az újság
1903-ban, amikor felmerült a telep bezárása, de 1905 februárjában már arról határozott a városi közgyűlés, hogy a kishídon keresztül a telepre, mint egyetlen üdülőhelyre vezető út legyen kiépítve.
A képeslapok 1908 előtt készültek.
Érdemes a képeslapok szövegét is böngészni, hiszen az egyik írója liptói túrót kér, a másik közli, hogy itt lenne jó nyaralni, mert itt nem zavar a "villanyos"
Sorozatunk második részének apropója, hogy 30 éve, 1990. november 22-én lemondott mind miniszterelnöki, mind pedig pártelnöki posztjáról Margaret Thatcher (1925–2013) brit konzervatív politikus, Nagy-Britannia első női miniszterelnöke (1979–1990).
A közeljövőben több történelmi évfordulóval foglalkozunk, és mutatunk hozzájuk kapcsolódó olvasnivalókat. Sorozatunk első részének apropóját az adja, hogy 650 éve, 1370. november 17-én lengyel királlyá koronázták I. (Nagy) Lajos magyar királyt (1342–1382); ezzel perszonálunió jött létre a két jelentős kelet-közép-európai ország között.
Az Őszi emléknap keretében a száz éve született Farkas András festőművészre emlékeztünk október 20-án.
Az írónő életművét bemutató interaktív kiállítást szeptember 22- től október 9-ig tekinthették meg az érdeklődők a könyvtár galériáján.
Az Országos Könyvtári Napok keretében Simon Leila pszichológus tartott előadást könyvtárunkban. A Szülők Iskolája sorozat első részében a bátorító nevelés alapjairól mesélt a hallgatóságnak.
Sümegi Tamás fotói