február 9.- Sztancsik József könyvének bemutatója

A közelmúltban jelent meg a Balassagyarmaton élő Sztancsik József nyugalmazott testnevelő tanár, edző könyve Magatartászavarok és korrekciós lehetőségeik hosszútávú sportokkal címmel. A témáról a napokban a Balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény vendégeként beszélgetett a szerző és Klagyivik Klaudia, a Gyarmati Televízió szerkesztője.
A szerzőt pedagógusként különösen érzékenyen érinti a magatartászavarok problémája. Szinte menetrendszerűen halljuk, hogy a gyerekek kezelhetetlenek, viselkedésük eltér az elvárások-tól, és főként negatív irányban. Ezeket az eltéréseket nevezzük magatartászavaroknak. A fel-mérések azt mutatják, hogy a kezeletlen magatartászavarok igen-igen nagy százalékban sze-mélyiségtorzuláshoz vezetnek, ez pedig már a társadalom egészét érintő probléma, hiszen a társas kapcsolatokon kívül jelentkezik a munkavégzésben is, súlyos esetekben pedig a visel-kedés eléri a jogilag büntethető szintet.
Szervezetünkben a belső elválasztású (neuroendokrin) rendszer sok mindent meghatároz. Ez a finom egyensúlyi rendszer vegyi kódokat hoz létre, és ez határozza meg reakcióinkat, visel-kedésünket. Ezeket a „vegyi kódokat” befolyásolják öröklött tulajdonságaink és a minket érő hatások, impulzusok. Más-más hatásra, vagy valamelyik szervünk nem megfelelő működésére a kódok megváltoznak. Ha az összhang megbomlik, megbomlik a belső egyensúly is, ami magatartászavarokban nyilvánulhat meg.
A szerző 1997–1998-ban óvodás és iskolás csoportokkal (és mellettük kontrollcsoporttal) végzett felmérései azt mutatták, hogy már pár hónapos, heti háromszori pár perces aktív moz-gás (séta, kocogás, futás, kerékpározás) is jelentős viselkedésbeli javulást eredményez.
Nem mindegy, hogy milyen típusú sportot választ a magatartászavaros gyermek. A fegyelme-zettséget kívánó küzdő sportok szabályok közé szorítják a viselkedést, de ennek hatására a gyermekben levő feszültség inkább összenyomott rugóhoz fog hasonlítani. A küzdősportok, a birkózás, bokszolás, karate, vívás, labdajátékok esetében vibráló figyelemre, „kihegyezett” idegekre van szükség. Olyan szintű töltésre, feszültségre, amit már a legjobban felkészültek sem mindig képesek maradéktalanul feldolgozni. Sztancsik József szerint minden sportok közül legszerencsésebb, leginkább gyógyító hatásúnak a hosszú távú ciklikus sportok mond-hatók, ugyanis ezek az eddig ismertetett módon kiegyensúlyozott, viszonylag alacsony fe-szültségszinten érik el a kívánt szintű homeosztázis állapotát. Annál is inkább, mert mint azt megállapították, a feszültségmentesítés állapota nagymértékben hasonlít a relaxáció állapotá-hoz, márpedig köztudott, hogy a feszült, ideges, kapkodó, agresszív személyek egyik legjobb öngyógyító eljárása a relaxáció. A szerző kiemeli: a hosszú távú sportok egyensúlyban tartják a belső rendszert, nem növelik a belső feszültséget, a mozgás ciklikussága, monotonitása szin-te gyógyszerként hat. Nem kell koncentrálni, odafigyelni a hirtelen változásokra, reakciókra, nem kell „készenléti” állapotban, feszültség alatt állni. Emellett a hosszú távú sportnál nincs meg a közösség negatív visszajelzése miatti kudarcélmény. A hosszú távú sport megtanítja a szervezetet az ingerek szelektálására, helyre teszi az egyén önértékelését, fokozatosan megta-nít összpontosítani és tartósan figyelni, jelentősen jobban tűri és nem feltétlenül kudarcként éli meg a sikertelenséget. Kiegyensúlyozottabbá válik a szellemi és fizikai teljesítőképesség, ki-fejezetten javul az állóképesség, nő a munkabírás, csökkenti vagy megszünteti a motoros nyugtalanságot. Ezen kívül magasabb szintre fejleszti a mozgáskoordinácót, lehetővé teszi a gyorsabb mozgást, komplexen hat a szociális érzékenységre, s nem utolsó sorban mindezen változás érzésén keresztül feltétlenül javítja az önbizalmat. – Az eredmények értékelése után arra a következtetésre jutottam, hogy a hipotézisem helytálló, és hosszú távú sportokkal lehetséges a magatartászavarok korrekciója – szögezte le Sztancsik József.