március 11. - Veres Gábor előadása
2011-03-18
Veres Gábor előadása a Helytörténeti Gyűjteményben
A kvarkanyag nyomában 2011. március 11. Több mint százan hallgatták meg pénteken délután a Helytörténeti Gyűjteményben az ifjú tudós, Veres Gábor, az ELTE TTK Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének adjunktusa előadását. Jelen voltak azok a tanárok, akik tanították őt Balassagyarmaton, de voltak fizika iránt kifejezetten érdeklődő középiskolások, s a Honismereti Kör idősebb tagjai közül is sokan. E sokrétű, más-más alapképzettséggel rendelkező csoportnak tartott az előadó „fizikaórát”, mégpedig olyan világos közérthetőséggel és szemléletességgel, hogy azt mindenki megértette. Bevezetésként megemlékezett a felnevelő iskolákról (Ifjúság úti, Dózsa, Balassi) és azokról a tanárokról (Csóri Miklós, Úrhegyi Ferenc, Bognár Mihályné, Fűrész István stb.), akik az első versenyeken elindították. Megállapította, hogy Magyarország egyedülálló abban, hogy itt még ma is nagyon sok diákversenyt rendeznek, ami jó indítást jelent a tehetséges fiatalok számára. Szakmai bemutatkozásában szólt azokról a kutatóhelyekről, ahol tanulmányai alatt, majd után a kísérleteit végezte az Egyesült Államokban a Massachusetts Institute of Technology Magfizikai Laboratóriumában, illetve a Brookhaven-i Nemzeti Laboratóriumban, valamint Svájcban, a CERN-ben, a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben. A CERN-t 1954-ben 12 ország alapította, jelenleg 20 tagállam – köztük hazánk is – működteti. 7000-nél több felhasználó végez itt kutatásokat. Veres Gábor előadása során bevezette a közönséget a részecskefizika történetébe. Szemléletes példával érzékeltette, hogy ha egy almát elkezdünk szeletelni, „pusztán” 84 vágás szükséges ahhoz, hogy eljussunk az atomhoz. Száz éve került az atom az érdeklődés középpontjába. Az atommag protonokból és neutronokból áll, a protonok és neutronok pedig kvarkokból állnak. A kvarkokat gluonok ragasztják össze. A kvarkok létezését kísérletileg igazolta J. I. Friedman, aki 1990-ben Nobel-díjat kapott munkájáért. Mint az előadó szerényen megjegyezte, az USÁ-ban a MIT-ben a szomszédos szobában dolgozott, kollégaként ismerhette meg őt. A CERN-ben a nagy hadronütköztető felépülése után arra vonatkozó kísérleteket végeznek, hogy a kicsi dolgok ütköztetéséből nagy energiával egy pici új anyagot hozzanak létre. Előadása végén elmondta, hogy a részecskefizika és az atommagfizika hihetetlenül sokféle érdekes problémával foglalkozik. Az elkövetkező évek kísérletei következtében valószínűleg sok érdekes felfedezés születik. A végzett mérések előkészítése a jelenlegi csúcstechnológiát igényli. A mérések során keletkező adatmennyiség tárolásában és feldolgozásában 33 ország vesz részt, a felhasználók saját számítógépükön férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz. A magyar kutatók részvétele jelentős a nagy hadronütköztetőben végzett kísérletekben, s az eredményekhez is nagymértékben hozzájárulnak. Befejezésül bíztatta a fiatalokat, hogy most érdemes fizikusnak jelentkezni, hiszen a tudományos kutatásokba bekapcsolódva nagy sikerek várnak az ifjú generációkra.
Kapcsolódó fotóalbum
